Két téma is megfogalmazódott bennem hajnalban, az egyik a zene és az ember kapcsolatáról szól. A másikat majd egy másik blogban, mert úgy sem hagy békén. :)

Mennyire éltető elemünk a zene ? Előhoz-e belőletek valami pluszt, lehet ez akár negatív, akár pozitív dolog.

Kozma Szilárd

Tegnap
Ismét igen tanulságos állításokon sikerült részt-vennem.

A fő probléma-kör, dominánsan a párkapcsolati problémák körül forog, amelyben valakit üldöz a párja a szerelmével, de legalább is a ragaszkodásával, míg más esetben tejes iszonnyal gondol egyedül élő hölgy arra, hogy partnerkapcsolata legyen, miközben érzelmi világát a fia felé fordítja, emiatt a fiú az anyjával való szolidaritás vállalása okán szintén nem tud tartós kapcsolatban maradni.

Mostanában megint elkezdett foglalkozni az alvásparalízis jelensége, pedig annak most már két éve, hogy utoljára átéltem a testem lebénulását, ami mérhetetlen nagy rettegéssel járt.
Azóta persze tudom, hogy nem kellett volna félnem, legalábbis úgy félnem ahogy akkor abban a pillanatban és az elkövetkező napokban.
az én történetem a következő:
kimerült, fáradt voltam és talán abban az időben túlságosan is stresszesen éltem a mindennapjaimat. Egyik nap du, olyan 15 óra fele elaludtam, soha nem felejtem el, háton feküdtem és aludtam el.

A hivatalos életrajzom tömören: A nevemet már tudod, 1971-ben Debrecenben születtem és több mint 30 évet ott éltem. Vendéglátóipari Szakközépiskolát végeztem, majd öt éven keresztül a kiskereskedelem különböző ágaival próbálkoztam, több-kevesebb sikerrel. És ekkor, 1994-ben ért utol a végzet.

- vagy a kezdet?   : ))