Hogyan hat ránk a zene | Önmegvalósítás.hu

Hogyan hat ránk a zene

The Endless Ride.jpg

Két téma is megfogalmazódott bennem hajnalban, az egyik a zene és az ember kapcsolatáról szól. A másikat majd egy másik blogban, mert úgy sem hagy békén. :)

Mennyire éltető elemünk a zene ? Előhoz-e belőletek valami pluszt, lehet ez akár negatív, akár pozitív dolog.
Ha jó a kedvem, rögtön rákattanok a zenére, ha szomorú vagyok, akkor is, csak éppen a mű stílusa eltérő. Miért van az, hogy olykor egy-egy zenemű alig érint meg, máskor pedig ugyanaz - bár előtte már számtalanszor hallottam - egészen mély dolgokat indít el belülről. És vajon a tudatalattim válogatja ki oly gondosan őket, hogy éppen mire van szükségem ?

Megfigyeltem, hogy olykor megjelenik belülről valamilyen zene és szinte fogva tart. Aztán ráhangolódok, vagy fordítva történik ? És vajon miért ilyen változó, hogy mikor milyen stílust bírom befogadni ?

Ha egy-egy zene folyton visszatér a gondolataimban, mániákusan ismétlődik, ami nem mindig jó érzés, vajon ez már kényszeres gondolkodás ?

Hamvas Béla írja az Anthologia Humana c. művében mindjárt az elején:

"A zene az a titok, amelynek segítségével megértem, hogyan tudok azonos témák mellett mégis mindig mást és mást hallani. A hallható témák ugyanazok, ugyanazok fognak maradni és nem is változhatnak meg sohasem; de mindig más és más hangnemben, más variációban, más ritmikus képletben és időmértékben jelentkeznek: egyre újabb és újabb megfordításokban, kombinációkban, más kíséretekkel, más szólamban, másképpen harmonizálva, s mialatt a milliárdszólamú fúga ünnepélyesen a végkifejlés felé hömpölyög, s mialatt a várakozás, a feszültség egyre nő, s az izgalom egyre nagyobb, a zene mint sajátságos sejtető eszközeivel jelzi a végső lépést, a kiegyenlítődésre utalni tud, a végső célt érezteti, s arra előkészít.

És nem hagyhatom ki a következő idézetet sem, mert itt nyer értelmet az egész:

"Az egész roppant szimfóniának tulajdonképpen egyetlen fő témája van. A téma végtelenül egyszerű. Az egész ennyi: embernek lenni. Mintha közülünk még senki sem lenne az. Mintha emberek csak lenni szeretnénk, s mintha csak most feltételezett emberi létünk előlegéből élnénk. Különös lények ! Az állatvilágtól, ugyanúgy a szellemektől végzetes elszakadásban egyedül, egymagunkban élünk, a rokonságot nem tartjuk sem lefelé, sem felfelé, de azt a lényt, aki szívünk mélyén igazán mi emberek vagyunk, nem tudtuk elérni és megvalósítani."

E. Tolle műveiben - eddig rálátásom szerint - nem tér ki a zenére. Szerinte a külső csend által jutunk hozzá belső csendünkhöz. Vajon ebbe "belefér-e" a zene varázslata ? A zene ugyanúgy beszélhet hozzád, mint a természet ?

Vannak zeneművek, amelyek meghatározóak az életemben. Bár sokszor változik az ízlésem és az adott lelkiállapotomnak megfelelő igényem, de ezek kivétel nélkül mindig megérintenek, bárhol és bármikor hallom őket.

A zene, ha kezdetben primitív formában is, de ősidők óta együtt él az emberrel. A zene által olyan dolgok is kifejezhetők, amire a szó már nem képes, vagy lehet, hogy képes, de nagyon behatárolja azt. A zene szabadságot ad, szárnyalni lehet tőle, de lehúzhat a mélybe is, benne rejtőzik az önvizsgálat lehetősége. Lehet-e a zene egyfajta drog, ha nem ismerjük a határainkat ?

Vajon az emberi létben milyen szerepe van a zenének ?


Beküldte: | 2009. nov. 08. vasárnap - 12:52

Hozzászólások

6 hozzászólás
jaguar képe
Nagyon komoly blogbejegyzés, csodálom hogy nem érkezett még rá
2010. február 10. szerda, 1:15 | jaguar

Nagyon komoly blogbejegyzés, csodálom hogy nem érkezett még rá hozzászólás. Mondjuk én se tudok mit hozzáfűzni..

Kavics22 képe
A zenéd is egyfajta vélemény nyilvánítás.:) Olyan érzésem
2010. február 10. szerda, 11:19 | Kavics22   Előzmény

A zenéd is egyfajta vélemény nyilvánítás.:)
Olyan érzésem volt, mintha a csillagok között bolyongtam volna és a földet csak apró pontnak láttam. Hiányzott is, meg nem is. Vonzott a végtelen univerzum, de vágytam a két lábon állás biztonságára a földön.

jaguar képe
azért mert egy elszállt spirituális útonjáró vagyok :D
2010. február 10. szerda, 11:27 | jaguar   Előzmény

egyébként csak mert pont ez ment winampban mikor rábukkantam a bejegyzésedre. elég jól kijött akkor és ott Hamvas Béla gondolataira. :)

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Loituma: Nem tudom miről szól, de érzem, átjön...
2010. március 17. szerda, 12:11 | Huszti Sándor -...

Ma reggel, szerkesztgetés közben találtam rá erre a zenére, amit azóta is hallgatok, dúdolok.

Nem tudom miről szól, de érzem, átjön, amit mondani akar.



Időnként elkap egy-egy zene, olyankor napokig azt hallgatom, mert feltölt egy érzéssel, emlékeztet valamire magamból. Olyankor úgy élem meg, hogy az a zene tanít, szól hozzám és megmutatja a világ vagy az énem egy olyan részét, amiről addig nem is tudtam.

Majd ha szakítok rá egy kis időt, akkor összegyűjtöm ide azokat, amelyek valaha adtak, tanítottak engem is. Érdekes lesz visszaemlékezni és megtalálni őket - magamat - újra!

Kavics22 képe
Ez egy autentikus népdal
2010. március 17. szerda, 12:45 | Kavics22   Előzmény

Ez egy autentikus népdal feldolgozása lehet, ismertem már régebbről is, nekem is tetszik. :) Van egy pár sor angol szöveg róla, valami ilyesmi: ...a szomszédból áthallatszik a polka hangja, amire a lábam veri a taktust....Szóval olyan bolondos, vidám dal, én ezt érzem ki belőle.

Én azt vettem észre, hogy a hangulatomnak megfelelő zenét vonzom magamhoz. Ha szomorú vagyok, akkor a legvidámabb dalból is az a két szót, vagy dallamot jegyzem meg, ami nem az örömre, a felszabadultságra utal. Az, hogy mit hallgatok szívesen, már előhírnöke annak, amilyen a lelki világom. Még nem jöttem rá, hogy a zene alakítja-e tudat alatt a lelkemet, vagy a lelkem választja azt a zenét, ami aktuális számára. Volt olyan időszak, amikor állandóan Lou Reed-et hallgattam és már olyan szívesen megszabadultam volna tőle, de nem hagyta.:)

Én már összegyűjtöttem a számomra kedves és legtöbbet nyújtó dalokat, sokat szöszmötöltem vele. Több száz gyűlt össze. Aztán rájöttem, hogy nem azt értem el vele, amit akartam. Az a dal az akkori énemnek nagyon sokat adott, akkor volt rá szükségem, most is szívesen hallgatom, de csak mint egy számomra kedves dalt. Már nem találtam magamra bennük. Van, hogy a régieket is bevonzom, de az új élmények, az új hangzásvilág sokkal jobban vonz. Persze, ez az én "énem", másé máshogy működik. :)

gyöngyház képe
Zene!!!!
2010. március 17. szerda, 12:58 | gyöngyház

A zene szubjektív, mint a lélek. Ezért érint meg olyan mélyen. Lehet vele rombolni, építeni.

Nem! A zene objektív. Attól függ, kinek a kezébe kerül. Ld: ugyanannak a dalnak a többféle feldolgozása.
A lélek felismeri a saját zenéjét, ami épp a fejlődési fokának és útirányának megfelel - rezgésével segíti.

Ez leginkább a természetes úton, tehetség és némi szenvedés árán megszületett zenére érvényes (szerintem leginkább: népzene, blues). A művileg előállított "termékek" kb. olyanok, mint a mai műanyag kaják: erősek, felfokozottak az ízek, természetellenes a szín, de a test éhezik, ha megeszi...

A zenénél sajnos a lélek. Milliók lelke éhezik..... :((((

Változások már láthatók - például rengeteg könnyűzenészt, rockzenészt díjaztak rendkívül magas kitűntetésekkel!!!! Óriási ugrás ez itt, Magyarországon.

Legyen a Zene a lélek tiszta, szép étele!!!
Legyen így.

egy énekes

Feliratkozás Hírlevélre