Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Vajon szükség van-e egy Mester vagy egy hiteles Tanító jelenlétére, segítségére ahhoz, hogy a lelki utunkon járjunk?

Elengedhetetlen a külső támogatás, vagy nélküle is boldogul a törekvő?

gift.jpg

Tepperwein Tudattréning c. könyvében áll, hogy "ezentúl csak szavakat ajándékozok" ...HÚ!

Szerintetek milyen szinten valósítható meg ez a jelen világban? A könyv nagyon is kortárs, 2001-es.
Egyáltalán szükségünk van ajándékokra? Szükségünk van alkalmakra, hogy adjunk-kapjunk bármilyen tárgyat-élményt... ajándékot?

Sajnos nem tudom magamról elképzelni, hogy ne lepjem meg a szeretteimet bármikor bármivel...

A világ sötétségbe borul: 2008. szeptember 17-én 21:50-től 22:00-ig kapcsolj le minden világítást, és ha lehetséges kapcsolj ki minden elektromos készüléket, hogy a bolygónk "levegőhöz" jusson. Ha a reakció pozitív, akkor ez egy brutális energiatakarékosság.
Mindössze 10 perc, és lásd hogy mi történik. Igen,10 perc a sötétben, gyújtunk egy gyertyát és csak nézzük azt...lélegzünk, ahogyan a bolygónk is. Emlékezz, hogy az összefogás erő, az Internetnek pedig hatalma van...sőt közösen tehetünk valami hatalmasat.

Egy súlyos érzelmi megrázkódtatás komoly betegséget vált ki (a GNM szerint).
Ahhoz, hogy ez tényleg NAGYON KOMOLY legyen, több feltételnek kell egyszerre együtt lennie.

Ezek a következők:

1. Érzelmi elszigetelésben éljük meg. Az eseményt elmeséljük vagy nem, de az eseménykor keletkezett ÉRZELMEINKET nem.

2. Hirtelen nem számítunk az eseményre, mondhatjuk: derült égből villámcsapásként hat ránk.

3. Kilátástalannak ítéljük meg, nem tudjuk a megoldást.

“Aki szeret, elenged, felejt és megbocsát. Aki mindezt elvárja másoktól csupán önmagát szereti. Önmagunk elvesztésének a legbiztosabb módja: a szeretet elvárása. A szeretet elvárása önzés, legalább annyira, mint a szeretet elutasítása.” (Tatiosz)
Ma találkoztam a fenti idézettel és azt hiszem meg is tapasztaltam az igazát. A mai nap egyébként is komoly felismeréseket hozott nekem, de ha jobban belegondolok szinte mindegyik az önzésre vezethető vissza.

Nagy kérdés, hogy mi az igazság?

Amikor azt mondja Jézus, hogy az igazság felszabadít, akkor mire gondol, miféle igazságról beszél? És miféle szabadságról?

Kép 081.jpg

Ezen a nyáron több alkalom adódott arra, hogy úgy barangoljak a természetben, mint amikor gyerek koromban nagyanyámnál a tanya környéki erdőkben, mezőkön, dombokon.
Mivel ott társaságom nem nagyon adódott, legfeljebb a szomszéd tanyán a fiúk. Az unokatestvéreim nálam jóval idősebbek voltak, az öcsémmel meg nem küldtek a mamához, mondván ha együtt vagyunk veszekszünk.
Így maradtak a magányos nyarak.
Időnként unatkoztam, de többnyire feltaláltam, elfoglaltam magam.

S5000204.JPG

Hogyan érjük el az ellazulást

Úgy gondoltam, talán vagyunk néhányan, akiknek jól jönne néhány tanács, érthető, jól kifejtett az ellazulással kapcsolatban.
Előkészitő stilusban a MEDITÁCIÓK-hoz.
Kérlek, irjatok, kinél hogyan működött-működik.

Tudás.jpg

Gyakran írok a jelenről, mert egy rendkívül tanulságos kor ez, ezen kívül szeretek benne élni. Ennyi információhoz és tanulási lehetőséghez, mint ma, sosem jutott még az ember. A tanulási folyamat konzekvenciája egyszerű: felhalmozni annyi tudást, amennyit csak az ember bír, azért, hogy végül a bölcs megfejtse, semmi szüksége a tudásra. Azonban idáig a legtöbben nem mennek el. A felismerés kétségtelenül terhes, a hatalom nagy úr.

A blogot azért szeretném megnyitni, mivel ismerőseim között szétnézve, nagyon kevesek adódnak, akik tényleg szívből, tettvágytól eltelve mennek a munkahelyükre.
Munkájukról inkább úgy beszélnek, mint valami kellemes időtöltésről.
Míg a nagy többség, csak azért jár be, mert most más nincs, bár mást, jobbat szeretne, de ilyen-olyan oknál fogva nem teheti meg.