Munkácsi Mihály: Rőzsehordó c. festményén az erdei út szélén ülő, piros fejkendős, fáradt mozdulatú asszony, hátán rőzseköteggel. A mélyzöld erdő előtere rózsaszín-sárgás, agyagos utat mutat, amely nehezen járható.
Ezt a képet kapcsolnám azokhoz a dolgainkhoz, amikor önmagunk ellen és a természet ellen haladunk.

Az ember eredendően békés, boldog, szeretetteli lény, aki örömre született.
S ha ez az igazság, akkor miért olyan nehéz nekünk a békesség, a boldogság, az önmagunk szeretete?

Hogyan érjük el az ellazulást

Úgy gondoltam, talán vagyunk néhányan, akiknek jól jönne néhány tanács, érthető, jól kifejtett az ellazulással kapcsolatban.
Előkészitő stilusban a MEDITÁCIÓK-hoz.
Kérlek, irjatok, kinél hogyan működött-működik.

Érdekes az, hogy mi ragad meg az emlékezetünkben.
Mondjuk néha, hogy általánosságban a rossz dolgok könnyebben megragadnak, mint a jó dolgok. De ez csak általánosságban van így hála Istennek.

Ebben az évben sok minden történt, de mostanában az került a figyelmünk előterébe, hogy milyen jól indult az év.

A gazdagság nem egyenlő milliók, házak, villák és földek birtoklásával. Az igazán gazdagoknak nem csak a zsebükben vannak milliók, belsőleg is gazdagok- felelősségteljesen és szeretettel bánnak a vagyonukkal, és értelmes célokra fordítják. Ez természetesen csak azokra az emberekre jellemző, akik hajlandóak fejlődni. Ha viszont egy milliomos nem képes értelmesen bánni a vagyonával, a pénzenergia áramlása kedvezőtlen, negatív irányt vesz, és a pénz teherré válik, betegségeket okoz, sőt a fejlődést és a boldogságot is akadályozza.

Egész sokat foglalkozok a számítógéppel és annyiszor abba akartam hagyni és valahogy nem jött össze... igazából nem is akartam. Hogy miért az más kérdés. :)
Valamelyik este filóztam, hogy akkor mégis minek csinálom én ezt? Mi értelme van? Mondjuk, már így is sok minden volt, ami miatt "kellett" ez az egész.