Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.
Uram, tégy engem békéd eszközévé,
Hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
Hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
Hogy összekössek, ahol széthúzás van,
Hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
Hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
Hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.
Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
Nem arra, hogy megvigasztaljanak,
Hanem, hogy én megvigasztaljak,

Egy újságcikkre lettem figyelmes, pár hete, ami a következőkről adott hírt.
Veszprémben a Margit templom kertjében felavattak egy Szűz Mária kutat, ami mellett kialakítottak egy meditációra alkalmas, árnyas, kellemes területet.
Már tervezgettem, hogy majd most, aztán ekkor, vagy akkor, de mindig halogattam.
Pedig a templommal szembeni irodaházban dolgoztam, a másik munkám, pedig a templom melletti házban volt.

Ez a meditációs módszer egy belső utazás a tudat mélyebb rétegeibe. Ott előző életeink eseményei, ill. azok emlékképei raktározódtak el úgy nevezett „lenyomatok” formájában. Regressziós utazás során ezek a tudatszintek is elérhetővé válnak. Ezeknek a „lenyomatoknak” az információtartalma megfelelő irányítással és módszerrel felszínre hozható. Jelen életünk eseményeire – pl.: gyermekkorunk élményei – könnyebb vissza emlékeznünk mint az elmúlt életeink történéseire mivel azok a tudatosság szintje alatt találhatóak. Az ott tárolt információk feldolgozhatóak, átalakíthatóak.