"Egy jó barátnőm anyósát elemeztem Tonglennel. Könnyebb dolgom volt, mint nálad a tanfolyamon, mert láttam róla egyszer egy fényképet. A külsejéről ezért nem is beszeltem neki.

A barátnőm panaszkodott egy-két konkrét dologra vele kapcsolatban, ezért is kérte, hogy "nézzem meg."

Ráhangolódtam, elég mélyen sikerült relaxált állapotba kerülni, és átnéztem őt "belülről". Lelki, fizikai érzésekre, problémákra koncentráltam, és meglepően sok minden jött, csak egy pár példa: gombóc a torokban, szorongás, szívproblémák, gyakori egyedüllét, félelem a magánytól, stb.

Az ember érzés világa nem csak szabályozható valami, hanem feltétlenül szabályozandó is.
Mindenkikénytelen rá.
Nincs más kiút!

Kezdődik azzal hogy az ember eltűri,hogy anyagi körülmények és határok erőt vegyenek rajta.
Belevész a mindennapi életelvakító részleteibe,anélkül, hogy a múló pillanatnak az egészhez való viszonyát állandó fénybe helyezné önmaga előtt. Együtt sodródik indulatokkal.
Pániknak, elégedetlenségnek ad gondolattestet.

Nagyon örült mikor végre sikerült egy használt autót vennie. Szerelem volt első látásra, ahogy a hóesésben rásütött a nap, ö megállt előtte, érezte meg van, ez az igazi.
Racionális rokonai mondták, - meg kell nézetni autószerelővel, hogy műszakilag megfelelő-e.
De érezte, ez a kis kékeslilás Twingo biztosan jó karban van. Így is volt.
Mikor birtokba vette úgy gondolta, ez az első autó ami csak az övé, de rögtön helyesbített, igaz, hogy az övé, de egyedül, saját erőből nem lett volna képes megvenni.

Gyorsvonattal utaztam ma reggel Pesttől Szolnokig, Zuglóban szálltam fel és örültem, hogy találtam egy üres fülkét, ahol nyugodtan aludhatok tovább. A többi pesti állomáson szálltak még fel többen is, de ahogy benéztek a fülkébe és látták, hogy szundítok, tovább is mentek. Rendesek voltak.