Éppen azon tanakodtam magamban, hogy milyen teát igyak, amikor szemem sarkából megpillantottam kedvenc barátnőmet. Amikor mellém ült, alig hallhatóan köszönt, és azonnal a teakínálatot kezdte böngészni.

Ismertem, észrevettem, hogy gond van, de azt is tudtam, hogy ilyenkor jobb, ha az ember nem kérdezősködik, hanem megvárja, amíg magától kezd el mesélni. De úgy látszik, nagyobb volt a baj, mint gondoltam, mert percekig az időjárásról beszélt.

Végül nem bírtam tovább:
- Látom, valami bánt. – szóltam. Sötét felhők jelentek meg az arcán.

Felismertem hogy nem! Ha új környezetbe kerülök, ahol semmit sem tudnak rólam, akkor nekem lesz dolgom azokkal az előítéletekkel, amelyeket az ,,elődeim"ott hagytak. Lehet ez egy munkahely, egy párkapcsolat, stb.
Szóval nem indulhatok tiszta lappal, hanem ott kell folytatnom a történetet, ahol mások abbahagyták, és az én történetemet is folytatja majd valaki...s ez így megy tovább.
Akárhová is kerülünk az életben, igenis van jelentősége, hogy mit hagyunk magunk után!