Sziasztok!

Sok szó esik a párkapcsolatról, és úgy nézem, hogy szinte senki sem elégedett vele (de akinek nem inge ne vegye magára ;) ).
Ha van párunk, ha nincs, ,,az a baj", ugye? De ha mélyen magunkba nézünk, mit szeretnénk?
Jó lenne, ha őszintén meg tudnánk állapítani, hogy milyen párkapcsolatot tartunk az ,,ideális"-nak, milyet szeretnénk? Mire gondolunk egyáltalán, ha azt mondjuk ,,párkapcsolat, szerelem" ?
Akinek van kedve hozzá, kérem, írja le, ez jó önismereti gyakorlat is, sőt, egymást is jobban megismerhetjük ezáltal.

Sanyi egy korábbi írásából ollóztam össze pár dolgot, amit most szeretnék megosztani Veletek:

"A tiszta tudatosság felé vezető úton a második lépés az őszinteség elsajátítása.
A belső lelki munka azon folyik, hogy ezt az őszinteségi szintet növelve fel tudd vállalni azokat az igazságokat, amelyeket eddig Te magad taszítottál a hazugság oldalára, mert nem tudtad vállalni annak következményeit!

A két éves fiam ezt mondogatja mostanában. Valahol hallotta. Mivel elégedett mosolyt csal vele az arcomra, remélem a megfelelő érzés párosul benne a mondathoz. Sokszor arra gondolok, hogy talán azért követtünk el annyi hibát az életben, hogy az ezoteria felé fordulva a gyerekeinknek valami szuper dolgot tudjunk átadni. De gondolom ezzel sokan így vannak. Majd meglátjuk. De már töröm rajta a fejem, hogy mit lehet nekik átadni, és főleg, mikor.

Szerintem is fontos a tudatosság,tudatosodás,öntudatra ébredés,felébredés.Tudom,hogy itt mindenki másképp fogja fel a dolgokat,ez azért lehet mert mindenki más és nem mindenki olvasott ember- meg állatkísérletekről.Ezáltal hátrányban van,mert csak a saját vagy ismerősei tapasztalataira tud hagyatkozni.
De mindegy ,most inkább tágítsuk a tudatunkat.Utazás egy egzotikus országba is lehet tudattágító,mert utána más szemmel nézed az itthoni dolgokat.