Lehet meghökkentő, hogy erről írok egy blogot, de barátnőimmel beszélgetve a párkapcsolatról, illetve arról, ki mit tart jó párkapcsolatnak, és ebbe a minőségbe mi is fér bele, egyszer csak ez a szó ütötte meg a fülemet: maszturbáció.

Ráadásul, egy olyan barátnőm mondta, akit valahol elég visszafogotnak tartottam ebben a témában. De szerintem neki volt az egyik legbölcsebb hozzászólása:

Tanítás vagy prédikálás

Sajnos sokan, főleg a kezdeti lépéseket megtevő spirituáils emberkék vesznek el a 2 fogalom között. Zavar támad, és nem értik a környezetük reakcióit.

Tegnap a 20 éves skizofrénnek és/vagy autistának diagnosztizált testvérem írt nekem valamit.

Megdöbbentem, amikor felolvasta.

Azt mondta kifejezetten nekem szánta.

Azóta forgatom magamban - mindenféle elutasítás nélkül -
s ki ki próbálom venni belőle azt, amit tudok használni,
bár úgy gondolom jó volna sok mindent belőle...
Bízom benne, hogy egyszer felnövök ehhez a feladathoz is...

Úgy gondolom, még ha tartalmi hibákkal és furcsaságokkal is van tele,
akkor is tanítás.....

talán nem csak nekem....

Újabb álom.

Egyértelmű, hogy egy idő után mindenkinek elege lesz a szeretetből, ha abból sose kap. Meg lehet azt is unni bőségesen. Önmagukból a másik felé néha kitekintve, gyakran csak annyit veszünk észre, hogy valaki undok, bosszantó, konok és a jó szóra nem hallgat. Bőségesen rendelkezünk jelzőkkel az effajta viselkedés jellemzésére. Szeretnénk, hogy szeressen, mindennél jobban akarjuk helyette. Amikor pedig törekvésünk nem éri el célját, sorsára hagyjuk, hisz az biztos többet tud vele kezdeni, mint mi. Így esik meg néha, hogy a szeretetlen embert leírják.