Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Tegyük fel hogy létezik. ;)
Hogy van egy olyan hely ami tökéletes elégedettség tölti el az ott lakó embert.
Az milyen?....Számodra.
Hogyan képzeled el?

vigyázó kéz.jpeg

Kíváncsi vagyok a véleményetekre a húsevés kérdésében! Bár volt egy olyan időszakom, mikor néhány hétig, hónapig nem ettem húst, de alapvetően szeretem.
Segítettem már nagymamának is csirkét ölni (naugye). Nem volt valami jó érzés. Már akkor, gyerekkoromban is ösztönösen bocsánatot kértem a csirkétől,hogy így történt, miközben fogtam a szárnyát meg a lábát... :-( Utána viszont jóízűen elfogyasztottam!

Sziasztok!

Van kristálygombám, ha valakit érdekel, írjon a mélcímemre, publikus!!!!!

Üdv!

Gyöngyház

Bizonyára sokan ismerik itt Edgar Cayce-t, azt a különleges embert, aki gond nélkül hozzáfért az Akasha-krónikához.
Én már kicsi gyerekként kerestem az istent, majd 13-14 évesen találkoztam olyan könyvekkel, ahol Cayce életéről és munkásságáról szó esett. Annyira a hatása alá kerültem, hogy kaptam egy álmot, amelyben láttam az egyik előző életemet, valamint a jövő egy kis szeletét.

Arra gondoltam,hogy túl sok és különböző hely kínál lehetőséget a kibontakozásra,különböző önmegvalósító "eszközökkel". Az, hogy -valósítsd meg önmagad-,szép gondolat.Hogyan? A vers elég kifejező,hisz lelkünkből szól,őszintén... Legyen itt is verses oldal,mert minden ide látogatónak vannak meg nem született versei.Merjünk írni!Az önmegvalóstás eme formája épp eléggé beszédes ahhoz,hogy megismerjük egymást,ha kell segítsünk egymásnak. Vers?Igen!Öntsön formát a gondolat...Kívánom,hogy a múzsa csókoljon homlokon mindenkit!

ugras.jpg

Régebben olvastam a Dale Carnegie: Sikerkalauz mindhárom kötetét. Szerintem érdemes elolvasni, bár sok olyan gondolat is van benne, amit nem osztok. A Stressz kezelési része szerintem nagyon érdekes és jó. (2. kötet).

Elfogadás és szeretet, két szó, két lelki tett, amelyekkel megválthatnánk a világot, megválthatnánk Önmagunkat, ha tudnánk és alkalmaznánk őket! De nem tudunk elfogadni, képtelenek vagyunk szeretni, mert senki sem tanított meg rá, nem volt kitől jó példát vennünk!

UlIqmHJn-SK.gif

Tegnap egy beszélgetés során nyakon vágott ez a kérdés.
Miért kell, hogy azt érezzük ismerjük a másikat?
Bizalom. Biztonságérzet.
Ha nem ismerjük, instabil a helyzet... kiszámíthatatlan, megszületik a félelem: fájni fog.

.

Én sokáig azt hittem ismerem magam és egész jól rálátok a mozgatórugóimra. 35 felé kezdett gyanús lenni, hogy amit hiszek magamról (legyen az rossz vagy jó) nem igazán tükrözi az életem eseményeit.
Barátaim javaslatára beneveztem egy önismereti tanfolyamra, ahol úgy éreztem magam, mint a Shrek ogre és a hagyma esete: szép lassan lehántottam magamról a héjakat, egyre mélyebbre láttam, és ami a legjobb, hogy fel tudtam oldani a hiteimet, meggyőződéseimet, amelyek akadályozóak a céljaim elérésében.

Sziasztok!

Egyszerűen kényszert érzek, hogy megosszam Veletek életem jelenleg legfontosabb kérdését, mert bízom benne, hogy segítséget kapok Tőletek.

Egy csodálatos embert ismertem meg, akivel mindketten tudjuk, mert érezzük, hogy egymásnak teremtettünk. Nagyon szeretem, és tudom, hogy ez az az érzés, amire mindig is vágytam... Hálás vagyok a Sorsnak, hogy Őt megismerhettem, és megadatott ez a hatalmas boldogság nekem/nekünk. Csodálatos érzés igaz szerelemben élni, és ezt érezni.

Ma Szépfiúm egy céges rendezvényen van, úgyhogy éljen a szabad estém. Úgy döntöttem az esti vacsorám egy körte lesz. Miközben egy tányért vettem elő a szekrényből, hogy az esti körtémet rádaraboljam eszembe jutott az én Szépfiúm.

A körtét ő vette a vasárnapi piacon és este, a buli után hozzám fog hazajönni és átjárt a „szeretem Őt” érzés. Gondoltam írok neki egy üzenetet, hogy szeretem. Aztán lebeszéltem magam róla, mert arra gondoltam, hogy céges bulin van, szórakozik, beszélget…gondoltam nem zavarom azzal, hogy épp rá gondolok és szeretem Őt.