Felkavaró álom
Kedves Fórumozók!
egy éve végeztem az Agykontrollt. Pár hónapja fordultam gyakrabban a technikákhoz. Tegnap hajnali 1/4-kor megébredtem, mert szubjektív kommunikációt küldtem . Végezvén visszabújtam az ágyamba, ezután, de ezt már nem érzékeltem, hogy egy pillanatra álmodtam, vagy meditáció alatt furcsa látomásban volt részem. Egész nap próbálom megfejteni.
Íme:
Férjemmel egy dimbes-dombos ösvényen barangoltunk, melyet két oldalról korlát övezett. Nem hallottam a férjem lépéseit, hátra néztem nem láttam őt. kiáltottam: apa, apa... de körülöttem minden egyöntetű sötét szürke színűvé változott. Mire előre néztem egy fekete nagy testű kutya szaladt felém, nem volt támadó. Itt lett vége, de félelmetes volt.
Mire utalhat ez?
Üdv.Csicsi
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Szerintem a férjed nélküli létre, az önállóságod felfedezésére invitált ez az üzenet. Talán nagyon is rá vagy utalva a férjedre és attól tartasz, hogy ha Ő nem lenne fizikailag melletted, akkor elvesznél a világban és az félelmetes lenne!
Először azt hittem, hogy rosszul olvasom, de ugye a férjedet hívtad apának?!
Ha igen, akkor ez azt jelentheti, hogy Ő számodra nem kifejezetten a férfi minőség megtestesítője, hanem sokkal inkább a hiányzó apád helyettesítője, aki egyben a biztonság érzetét is adja Neked.
Sokan választanak maguknak úgy partnert (öntudatlanul), hogy az a hiányzó szülőjüket pótolja, vagy legalábbis benne keresik a szülőtől várt biztonságot, szeretetet, odafigyelést. Ez nem probléma, ha senkit sem zavar, ha senkinek nem hiányzik a kapcsolatból a férfi vagy a női minőség.
Viszont ha ezek mégis hiányoznak, akkor érdemes ezzel tudatosan foglalkozni, megkeresni a nemi szerepek helyét és megadni magatoknak a szeretetet, biztonságot és minden mást is, amit a szülőktől nem kaptatok meg!
Kedves Sanyi!
Ez a válasza nagyon találó volt. 8 éve élünk második házasságunkban.
Özvegységem után tényleg a biztonság keresése motivált. Ezt meg is kaptam a házassággal, de milyen áron....
Amíg önálló munkám, keresetem volt e házasságom előtt, önbecsülést adott . Most a háttérben vagyok , ( magánvállalkozása van a férjemnek fiaival , irodai munkába besegítek) nincs döntéshozatalom, (kivéve itthon milyen sorrendben látom el a feladataim)
Ezért végeztem el masszázs tanfolyamot, tanulok németül , és még töröm a fejemet, hogyan lépjek.
Egy somogyi kisvárosban élek , ahol több a munkanélküli mint az aktív. (előtte észak-nyugati megyei jogú városban)
Évek óta őrlődöm emiatt, de eddig nem volt bátorságom a sorsomat a kezembe venni.
Nehéz a választás, mert sajnálom a férjemet is elhagyni. Csakhogy a múlt és a jövő nem tartható együtt fent.
És a választás joga a mi kezünkben van! Köszönöm . Üdv.Kálmánné Csilla
Kedves Csilla!
Egy ilyen háttérbe szorított szerep nehézségét nem elsősorban az elválással lehet megoldani, - kivéve ha más már nem segít!
Először érdemes lenne úgy megközelíteni a kérdést, hogy Ön miért ilyen partnert választott, és hogyan hagyhatta, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön?!
Sok évnyi tapasztalatom alapján szinte biztos vagyok benne, hogy valamilyen belső ok miatt igazából Ön kereste ezt a típusú kapcsolatot, és bár mostanra mindez kényelmetlenné vált, kezdetben valószínűleg előnyökkel is járt!
Talán érte Önt olyan kudarc, ami után jól esett megnyugodni, biztonságot keresni, meghúzódni valaki árnyékában, aki mintegy védelmező védte Önt. Aztán ebből a védett helyzetből fokozatosan elnyomottság lett, de azt gondolom ezért Ön is legalább annyira felelős!
Okfejtésemmel nem az a célom, hogy megtaláljam a hibást, hanem ha felismeri a saját szerepét a kialakult helyzet létrejöttében, akkor ott lesz a kulcsa annak, hogyan lehetne visszafordítani ezt a folyamatot!
Nem elmenekülni kell ebből az állapotból, hanem megérteni, hogy mi hiányzott és esetleg most is hiányzik az Ön életéből, a belső élményeiből? Mi hiányzik a lelki békéhez és a harmóniához?
Ha ezekre a kérdésekre meg van a témát illető válasz, akkor már csak azt a dolgot kell megszereznie és akkor nem lesz kiszolgáltatva sem a férjének, sem másoknak!
Ezt a dolgot megadva Önmagának, felemelkedhet az adott problémán és ettől fog szertefoszlani a mostani rabságának illúziója.
Kedves Sándor!
Azért ilyen partnert választottam, mert 8 éve , más vágyam nem volt, mint hogy a biztonságban éljek. A fiam egyetemista volt. Összetalálkoztam egy emberrel, akivel rövid időn belül megkedveltük egymást, szimpatikusak voltunk egymásnak. Gondoskodó, figyelmes volt. De a belső tulajdonságait nem láttam át, ő sem az enyémet. Ahhoz rövid volt a fél év. Az önismeret hiánya... Feladva a munkámat én költöztem hozzá, mert őt a munkája ahhoz a helyhez köti. Én úgy akartam folytatni vele a közös életünket, mint ahogy az első férjemmel félbe szakadt. Nem vettem figyelembe semmit és senki véleményét, jó (?) tanácsát, csak mentem a saját vágyaim után. Sok elhibázott cselekedetem volt vele szemben a házasságunk elején. pl. irányítani akartam. A barátnőm azt mondta az esküvőnk előtt: Kérdezd meg, milyen volt a feleségével az élete? Olyan lesz a tiéd is. A szennyest senki sem teregeti ki.
Nyilván én is hoztam a szüleimtől, a házasságomból rossz példát, és ő is. Más volt a neveltetésünk, ő 31 évet élt a feleségével, aki más természetű, temperamentumú volt mint én.
A férjem nem kéri ki a tanácsomat a legtöbb dologban, nyilván mert 15 éves korától a szülői háztól távol járt középiskolába, és magára volt utalva. (50-es évek) Megtanulta az önállóságot. Nálunk az anyám volt az erős asszony, nyilván nekem ő volt a hozott példa. Az én első házasságomban a nagy dolgokban közösen hoztunk döntést. Jelenlegi férjemet irányítani akartam (hozott példa), amit ő nem fogadott el, mert az első házasságában nem ez volt a gyakorlat. A jelenlegi férjem első házasságában a férjem volt a domináns, a volt felesége eltűrő volt. Szóval rengeteget kell csiszolódni a megérett korú embereknek, mire , összhangot alkotnak. Több könyvet elolvastam már, de az abból tanultakat nem lehet egyik napról a másikra magunkévá tenni. De nagyon érdekes Sándor, hogy mióta levelezünk egymással , több odafigyelést, kedvességet kapok a férjemtől. Pl. a Reader s' másodszorra, nyilván tévedésből 3 hónap különbséggel ma ismét küldött egy komplett angol nyelvlecke csomagot. Nem azt mondta, hogy küld vissza, hanem: én kifizetem és odaadjuk a Balázsnak. (ő az én fiam) Megköszöntem. Ez kedves gesztus volt. Érzem és tudom, hogy a válás nem hoz megoldást, mert mindketten sérülnénk, és lehet hogy sorszerű a találkozásunk. A kút - én magam- Müller P. Ji King könyvéből egy kérdésemre ezt a választ kaptam.Ez a megoldás. Csak néha leeresztek, megfeledkezem emberi mivoltomról.
Üdvözlettel: Kálmánné Csilla
szia Csicsi,
a legjobban te tudod megfejteni az álmodat az alapján, hogy a benne részt vevő dolgok, fogalmak mit jelentenek számodra. Fordítsd le, írd le magadban az alábbi fogalmakat 1-1 szóval és a végén biztos összeáll a kép:
- férj
- ösvény
- korlát
- ketten haladni
- sötétszürke környezet
- kutya
Nekem azt jelentené, hogy a biztonság, ami eddig biztosan, de bekorlátozott keretek közt vitt előre, most megszűnik és ott állok egyedül az ismeretlenben. Ahol mégsem vagyok teljesen egyedül, mert egy még kiismerhetetlen szolgáló próbál terelgetni. Azaz nekem kell haladnom előre a másik irányítása nélkül és ez persze félelmetes lehet.
És neked?
csicsi
Megfeledkeztem az egy évvel ezelötti jegyzetemről , nem is gondoltam rá, hogy Huszti Sanyi válaszán kívül más is megosztja véleményét a leírt helyzetemről. A Beérkező levelekbe ma reggel jött egy számomra érdekes téma Huszti S.-tól és beléptem az oldalra, amikor elém tárult egy évvel ezelötti hozzászólásod.
Ez a vázlat nagyon célravezető.
Ma is biztonságban élek, de (!) korlátozott keretek között. Személyiségemből fakadóan segítőkész, kiszolgáló típus vagyok, ami azt jeleni, hogy ellátom a férjemet , a cég adminisztrációját, a háztartást a ház körüli teendőket és mire végzek kifáradok. De ! azt is tudom, hogy keveset foglalkozok önmagammal , elfolyik az időm, rosszul osztom be a napomat , nem tervszerűen élek.
Ez év közepén vásároltunk nekem egy autót,( évekbe tellett mire elértem ) nyártól begyakoroltam az autó vezetést (18 éve a jogosítvány megszerzése óta nem vezettem ) az önbizalmam erősödőtt ezáltal és bizakodóan tervezem a jövő évet, hogy lehetőségeimhez képest nem lesz akadály, ha számomra érdekes , vágyott programra el akarok jutni.
Visszatekintve házasságaimra( ez a második ) mindig "a tűzet őriztem " Én voltam a biztos pont, anyámtól ezt láttam. A mi korosztályunk ezt viszi tovább. Valamennyire lázadó típus is vagyok, mert hangot adok igényeimnek, de mivel mindig első az otthoni teendő és abból nagyon sok van , lecsúszik a szabadon választott. Közben megy az életem .
Társ nélkül én nem tudok élni, úgy gondolom. Az is biztos, hogy hibás önismeret nélkül mentem bele ebbe a házasságba. Az intuicióm jól működött, mert voltak előjelek , belső hangok, amik figyelmeztettek .
De süket fülekre találtak. Ez a tapasztalás talán sorsszerű volt. Kellett.
Mint látod valami pozitív változás történt az életemben. Reményt keltő lehetőség. Innét már bennem kell erős elhatározásokat gerjeszteni, hogy több szabadságot teremtsek meg magamnak.