Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

woman-falling-down.jpg

Elég régóta jelen vannak bizonyos "rémképek", virtualizált tragédiák az életemben. Ha jobban belegondolok, szinte természetes, hogy vannak, másrészről viszont azt sejtem, hogy a legtöbb embernél nem jelentkeznek, legalábbis nem ilyen sűrűn.

Sziasztok!

Kb. fél éve lettem rendszeres meditáló. Ez alatt a fél év alatt 3x fordult elő az, hogy teljesen éles és élethű képeket láttam, mintha az a valami/valaki előttem lenne és "élőben" szemlélném. Azelőtt nem gondoltam, hogy ilyen lehetséges, néhány napig azt hittem, hogy megkattantam.

A meditáció puritán módon zajlott, a sötétben feküdtem az ágyon, teljesen gondolatok nélküli állapotban. Aztán megjelentek a képek. Kb. 1-2 másodpercig láttam őket csak, amikor eluralkodott rajtam a meglepődöttség, akkor egyből el is tűntek.

Kék hegyek.jpg

Nehezen kapott levegőt. Sok napja már. De a napok összemosódtak. Légzőizmait csak akaratával tudta működésben tartani.Folyton zihálnia kellett és odafigyelni rá, hogy lélegezzen. Mintha egyfolytában nehéz fizikai munkát végzett vagy futott volna. Mihelyt ellazult , a légzőizmok működése leállt , ő pedig fuldokolni kezdett .Hörgőcskéi tele voltak folyton termelődő nyákkal , ami miatt úgy érezte, csak egy kis szűk csövön át kap levegőt.

Ma Szépfiúm egy céges rendezvényen van, úgyhogy éljen a szabad estém. Úgy döntöttem az esti vacsorám egy körte lesz. Miközben egy tányért vettem elő a szekrényből, hogy az esti körtémet rádaraboljam eszembe jutott az én Szépfiúm.

A körtét ő vette a vasárnapi piacon és este, a buli után hozzám fog hazajönni és átjárt a „szeretem Őt” érzés. Gondoltam írok neki egy üzenetet, hogy szeretem. Aztán lebeszéltem magam róla, mert arra gondoltam, hogy céges bulin van, szórakozik, beszélget…gondoltam nem zavarom azzal, hogy épp rá gondolok és szeretem Őt.

Sziasztok!

Eddig mindig a múltban éltem és a jövővel foglalkoztam, egyszerűen nem tudtam a mostban a pillanatnak élni.
Nem ment. El határoztam hogy az új évtől ezt fogom gyakorolni.
Elég nehéz,strapás dolog. Csak nekem? Vagy nektek is?
Amikor még van nescafém de már azzal foglalkozom hogy venni kéne,gyorsan el hessegetem a gondolatot,
és amikor megint a holnapra gondolok megint vissza terelem magamat a mába,és ez így megy nálam egész nap.
De napról napra jobban megy.
És jó a mostban élni.
Jó a pillanatot meg élni.
Olyan teljesség érzése.

Saját érzéseim régóta nem okoznak gondot, de másoké igen.
"Áthallom" mások érzéseit, amik az utóbbi időben negatívak, és rohamosan romlanak. Nem konkrét emberekét érzem elsősorban, hanem összességében a világét.

Sokan vagyunk így vajon? Világméretű agóniának vagyunk részesei vagy inkább áldozatai.
"Áthallom" a világ közérzetét, és feszült, nyomott, csalódott vagyok, pedig személyes gondjaim nem indokolnák, ugyanis nem olyan egetrengetőek számomra, sőt sokminden kifejezetten örömteli.

f_mosoly1m_2eaa26d.jpg

Épp most jött egy intuíció. Úgy is mondhatnám kaptam egy fülest a morfogenetikus mezőről:) Azért ledöbbentett mennyire egyszerűen fejezi ki a magyar nyelv az abszolút igazságokat. ISTEN= TE IS ÉN IS. IS TE ÉN. IS TEN. Nem tudom amúgy honnan eredeztetik a nyelvészek, de számomra ennél egyértelműbb eredet nem kell. Csodálatos.

Gyönyörű angyal.jpg

Először akkor "jelentkezett be" az őrangyalom, amikor évekkel ezelőtt életveszélyes helyzetbe kerültünk az akkor 8 éves kisfiammal autózás közben. Nem tudtam mit kezdeni a vékonyka figyelmeztető hanggal, ezért aztán lezártam a "csodát".
Tavaly agykontroll klubot indítottam a lakóhelyemen egy angyalboltban, ami által közelebb kerültem az "angyalos" témákhoz. Egyre több "véletlennek" lettem a szemtanúja, még angyal tanfolyamot is végeztem.
Januárra "angyal-mérgezést" kaptam, kicsit sok volt már belőlük.

A múltkori hétvégén én magam gyűjthettem ametisztet. Kedves vendéglátóm megígérte, hogy elvisz oda, ahol ametisztet lehet gyűjteni.
Én eddig csak az üzletekben láttam ametisztet. Bennem volt az öröm, hogy mennyire fantasztikus érzés lesz ametisztet keresni. Az volt a fejecskémben, hogy remélem szerencsém lesz és találok egy szép ametisztet. Valamiért azt gondoltam, hogy szerencse kell hozzá, hogy találjak majd ametisztet. Saját magam talált ametisztem lesz.

tulipán.jpg

Tegnap délelőtt izgalommal készültem beteg barátnőmhöz Győrbe. Már több mint 2 hónapja nem láttam és már nagyon vágytam a vele való találkozásra. Vettem neki tulipáncsokrot, mert tudtam a kedvenc virága. Illetve, most jut eszembe, hogy nem tudtam!:-) Sőt, fel is hívtam a virágüzlet előtt a barátnőmet, sőt, nem is kellett... Döbbenet, hogy mennyire együtt rezegtem tegnap az Univerzummal! Csak gondoltam rá, hogy felhívom,hogy megkérdezzem, mi is a kedvenc virága beteg barátnénknak, de ő megelőzött és ő hívott fel, mármint a  közös barátnő.