Rend - rendetlenség | Önmegvalósítás.hu

Rend - rendetlenség

Hozzászólások

22 hozzászólás
helló én 2 dologra lennék kíváncsi veled kapcsolatban: 1, írtad
2011. július 10. vasárnap, 9:08 | alfa omega

helló
én 2 dologra lennék kíváncsi veled kapcsolatban:

1, írtad és látszik is,hogy elég harcias,indulatos vagy.
barátkozni milyen emberekkel szeretsz?
ugyanilyenekkel?
többre értékeled a harcias embereket?
vagy a szelíd ,alárendelődőkkel szeretsz inkább érintkezni?
nem idegesít,ha valaki higgadtan tűr,vagy nyuszi?

2, na és párválasztásnál?
ott mi a helyzet ezen a téren?

(a válaszoddal ne akarj megfelelni,csak őszintén) köszi

Hatar Beatrix képe
Szia:) Nagyon szívesen válaszolok, megleptek a kérdéseid, de
2011. július 10. vasárnap, 11:33 | Hatar Beatrix   Előzmény

Szia:)

Nagyon szívesen válaszolok, megleptek a kérdéseid, de érdekesek.
Nem gondolkoztam ilyeneken..
Engem az érdekelne, miből gondolod, hogy meg akarok felelni?
Nem érzek magamban ilyet, de lehet, tévedek.

Hmm így belegondolva nehezek ezek a kérdések, de tényleg magamba néztem, és úgy válaszolok neked, nem amit a felszínből válaszolnék.

1,
Mindkettő csoportból vannak barátaim, de a szelídekből több van.
A higgadt, nyuszi egyáltalán nem vált ki belőlem semmi idegesítő reakciót.

2, Idáig egy 10 éves kapcsolatom volt, amiben egyértelműen a szelíd, nyuszival éltem:)
És jó volt, bár sokszor hiányoltam a harciasságot belőle, aztán rá kellett jönnöm, olyan konfliktuskezelésre és kommunikációra képes, amire én NEM VAGYOK KÉPES!
De igen szeretem és tetszik, ha megérzem a harciasságot valakiben!
Elgondolkoztam így ezeken a kérdéseken, de még teljesen nekem sem világos, melyikre is vágyok egy hosszú távú kapcsolatban.
Még van dolgom az önismerettel:)
De jók voltak ezek a kérdések számomra…

ha érdekel a
2011. július 10. vasárnap, 12:25 | alfa omega   Előzmény

ha érdekel a téma:
http://en.wikipedia.org/wiki/Similarity_%28psychology%29

(ugorj a social részhez)

ja bocs ez itt
2011. július 10. vasárnap, 12:30 | alfa omega   Előzmény
Michaelita képe
rend és rendteremtés
2011. július 10. vasárnap, 16:59 | Michaelita

Elgondolkodtam a rendről és a hozzá fűződő viszonyomról. Szeretem a rendet, mert akkor átláthatóvá, áttekinthetővé válnak a dolgok. Nem csak megteremteni, de megőrízni is szeretem a rendet.
S talán - remélhetőleg - sokan így vagyunk ezzel, hogy jó oda betérni, ahol rend van.
Érdekes szó a rendteremtés magyar szavunk. Én ezt nem csak a rendcsinálásra, hanem a gondolkodásban és az érzelmekben alkalmazott rendünk megalkotására is érteném szívem szerint.

Találtam egy nagyon szép idézetet amit bemásolok ide Nektek:

“Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között.”
(Márai Sándor: Eszter hagyatéka)

Michaelita képe
nem engem kérdeztél, de én is válaszolok:)
2011. július 10. vasárnap, 17:19 | Michaelita

A barátaim között van szelíd is meg harcias is. A szelíd több, de egyáltalán nem alárendelődőek, hanem öntudatosak, függetlenségre törekvőek és szabadságvágyók, akik tiszteletben tartják a mások másságát.
A harcias emberek közül olyanok tartoznak a baráti körömbe, akik szintén tiszteletben tartják mások jogait és nézeteit és velük csak nehezen tudok programot egyeztetni, mert elfoglaltak, de ha sikerül, akkor nagyon örülünk egymásnak.

A szelíd emberekkel hamarabb össze tudok hangolódni. A harciasaknál ez tovább tart - sőt, ha nagyon más a rezgésszintünk, vagy még értetlenek is - akkor azt tapasztalom, hogy hamar kifárasztanak.

Nem idegesít ha valaki nyuszi típus, csak épp nem tudok vele mit kezdeni (nem kihívás a társaságában tartózkodni... bocsánat, de ez az igazság)

A párválasztásnál olyan a hozzám való, aki tud szelíd is lenni, meg ha kell akkor akár harcias is (a leghosszabb kapcsolatom, a 12 éves házasságom is ilyen volt), de azt mondanám, hogy ez így még nagyon kevés, mert itt fontosak a belső értékek is, meg az is, hogy az a másik ember a szellemi társam is lehessen.

Persze most az alapján minősítettem az embereket, hogy alapvetően mi a domináns jelleg, merthogy mindannyiónkban van mindenféle, s hol ez kerül előtérbe, hol az az oldalunk.

Nos, most azért válaszoltam én is, mert ez nem egyszerű kérdés, de mégis egy jó kis önismereti játék, önmagamtól-önmagamnak:)

Kirsikka képe
muszáj
2011. július 18. hétfő, 8:22 | Kirsikka

Nem vagyok jó viszonyban a renddel... ha lehet valamit széthagyok, hogy úgy érezzem élet van körülöttem. Most viszont egy olyan helyre költöztem, ahol annyira aprócska a szobám, hogy ha bármilyen kis rumli van, egyszerűen ellehetetleníti az ottlétet: nem férek el :)
Egyelőre hálás vagyok érte :)))) ..azért találtam módot elkerülni az azonnali rendrakásokat, de nem tart már sokáig, meg nem is érzem jól magam tőle... viszont kíváncsian várom, milyen hatással lesz a lelkivilágomra! :)

Michaelita képe
a kényszer
2011. július 18. hétfő, 8:41 | Michaelita   Előzmény

A kényszer nagy úr, de sok pozitív dolgot megtaníthat velünk.

Nemrégiben sokkal kisebb lakásba költöztem (felakkoránál is kisebbe), de azt tanultam meg, hogy számtalan olyan lehetőség létezik, ami a segítségemre van. A polcok és szekrények felfelé (plafonig történő) magasítása, a meglévő tárolóeszöközök többfunkciós, eddigiektől eltérő hasznosítása, a falfelületek jobb kihasználása, a kis tárolóterekben a látszólag nem egymáshoz illő dolgok egy légtérben, de eltérő felületen tárolása.
... s mindennek a lelki hatásai? Szeretem az otthonomat mert úgy érzem, hogy sikerült a magam ízlése szerint formálnom, a saját igényeimnek megfelelően önmagamra szabnom úgy, hogy abban mások is jól és otthon érezzék/érezhessék magukat. S szeretem még azért is, mert jobban "belakható", kevesebb vele a teendő, ezért több időm/lehetőségem marad bármi másra (ami azért is nagyon jó, mert időközben kevesebb lett a konkrétan vett "szabadidőm").

Kirsikka képe
szeméttelenítés
2011. július 18. hétfő, 9:17 | Kirsikka   Előzmény

Nekem leginkább ezzel járt a költözés, a férőhelycsökkenés... és erősen elgondolkodtam, hogy valóban, lelki szeméttelenítésre is szükség van. Meg is kaptam a kezdő löketet :D (lásd "fáj az egóm" blog) ugyanakkor döbbenten vettem észre hogy a pici hely, a "nem az enyém" érzés nem is zavar annyira, mint gondoltam... nem érzem magam összenyomva, feszélyezetten (igaz egyelőre egyedül vagyok, a tulaj nyaral...)
És igen, itt is plafonig van minden :) el se férnék a teljes felszereléssel (téli cuccok, könyvek stb, mert csak 2 hónapra jöttem) viszont nagyon boldog vagyok ennek a tanításnak, elsősorban a REND kényszer szempontjából.

Hatar Beatrix képe
Rendetlenség
2011. július 18. hétfő, 11:44 | Hatar Beatrix

Itthon a folyamatos rendetlenség van körülöttem:(
Valamit nagyon helyre kéne tennem,de nem tudom mi lehet az?
Ha rendet is teszek pillanatok alatt káosz lesz,nem kicsi.
Nem tudom belül merre kéne el indulni,hol keressem a bajt?

Kirsikka képe
nézd jól meg
2011. július 18. hétfő, 13:22 | Kirsikka   Előzmény

Amikor körülnézel a káoszban, figyeld meg h mit érzel.. aztán mikor rendet raksz, közben is, és mikor rend lett és szét nézel, akkor is figyeld hogy mi változott. Benned hogy mozdult meg valami :)

Jó, hogy ilyeneket írok, ki is próbálom :D
...ja, és még a rejtegetés szó jutott eszembe.... hátha...

Nekem is kupis a szobám és káosz van, amikor rendet rakok az
2011. július 18. hétfő, 14:22 | Szabó_Péter   Előzmény

Nekem is kupis a szobám és káosz van, amikor rendet rakok az olyan nyugtató érzés, kellemes ránézni, jobban is érzem magam.... egy darabig, mert aztán elfog egy ürességtől (halálfélelem???) való para és hamar körbe "szemetelem" magam...

Kirsikka képe
üresség
2011. július 19. kedd, 0:31 | Kirsikka   Előzmény

nekem is ez jött, mikor egy pillanatra belenéztem h mi bajom a renddel... élettelen, üres... :)
Bea?

Michaelita képe
ne bajt keress
2011. július 19. kedd, 8:29 | Michaelita

Véleményem szerint ne bajt keress, hanem csak tanítást.

Állj meg a rendetlenség közepén, fogadd el a létét (szeretettel és Önmagadat is ezzel együtt) és gondold végig, hogy mi miatt van úgy? (tippek: több mindent akartam csinálni?, nem volt kedvem/időm elpakolni? nem tudom tisztázni, hogy mit szeretnék igazán/legjobban? mi/melyik a legfontosabb?
Mi miatt szeretném/szeretem a rendet? A jóérzésem, az áttekinthetőség, a megszokás miatt? Vagy csak azért mert valaki azt mondta? Hogy érzem jól magamat? Valóban annyira fontos nekem a rend? Vagy vannak ennél más, sokkal fontosabb dolgok?

Bármi feljön fogadd el szeretettel, s fogadd el azt is, hogy minden érted van ott...

Ez az egyik módszer. De az is egy módszer, hogy elpakolsz és míg pakolsz, addig végiggondolod, hogy talán nem is az az igazi helye annak a dolognak már régen, ahova megszokásból lerakod... mert ilyesmi is kiderülhet, vagy bármi egyéb...

Én valahogy így csinálnám, de hogy ez Nálad mennyire lesz célravezető, vagy éppen mi az amire rájössz menet közben, az nagy kérdés. Viszont úgy gondolom, hogy az már önmagában megéri a "fáradságot" , hogy elkezdd (vagy a róla való szeretetteljes gondolkodást vagy a cselekvést mert önmagadhoz kerülsz közelebb általa, (még akkor is, ha esetleg az első nekifutásra megdöbbentő és hátrányosnak tűnő tulajdonságjegyek kerülnek előtérbe).

Hmmm, érdekes ez az ürességtől való félelem, amiről írtok!
Hááát, egyszer ezt is meg kell tapasztalnunk, hogy utána ne féljünk tőle (szerintem) Amikor hagytam, hogy belemenjek ennek megtapasztalásába, akkor inkább érdekes volt, mint félelmetes...legalábbis utólag így értékelem.

Hatar Beatrix képe
Távolságtartás-Rendetlenség
2011. július 20. szerda, 15:26 | Hatar Beatrix

Még nem teljesen világos ez a rend dolog számomra, de köszönöm a sok hasznos ötletet mindenkinek.
Ami nekem jött, hogy ezzel is elszigetelem magam.
Mikor rend van az jó érzés és oda szívesen be engedek bárkit.
A rendetlenségbe viszont nem, tehát valamiféle védelemnek használom. Távolságtartásnak!
Végül is körbe torlaszolom magam.
Na innen hogyan tovább?:)

Mire jó ez a távolságtartás? Miért van rá szükséged? Mit ad
2011. július 20. szerda, 17:01 | szildiko1   Előzmény

Mire jó ez a távolságtartás? Miért van rá szükséged? Mit ad neked? Mit pótolsz vele?

És miért rossz? Mit nem kapsz meg ilyenkor? Amit pedig szeretnél?

Domoszlai Katalin képe
Szerintem
2011. július 22. péntek, 8:28 | Domoszlai Katalin   Előzmény

a rendetlenség egyfajta védekezés is lehet. Nagyon plasztikusan mutatja a külvilág felé azt, hogy ennyire vagyok képes. Valami nagyobbat, valami nehezebbet várnának el az embertől, vagy a maximalista én-részünk várna el saját magunktól, de elég csak rámutatni az anyagi környezetben lévő rumlira, még ezt itt rendbe kell raknom majd utána. És azért nem állunk ennek neki, mert az utána következő feladat az, ami túl sok lenne.

Közvetlen környezetben élt egy ember olyat iszonyatos kupiban, szó szerint mocsokban, és él még ma is, hogy be nem mennétek oda. Azt kommunikálja kifelé, segíts nekem! Tegyünk együtt rendet mert már ez nekem sok, erre egyedül nem vagyok képes. Fogadj el ilyen esendőnek ilyen gyengének, ilyen szerencsétlennek. Alap konfliktus volt, hogy ő nem kívánt gyerek, viszont a nagymama szerette és védte. Amikor a nagymama meghalt egyedül maradt a hideg, szigorú szülőkkel, megkövesült a vágy ahogy a segítség után sóvárog.

Beával kapcsolatban olyan érzésem volt, hogy ez megmaradt egyfajta lázadásnak az igazi felnőtté válással szemben. Egy nagyon komoly belső igény tükröződése, hogy járhasd a magad útját ahogy neked jó és pontosan abban az ütemben, ahogy jólesik. Itt ütközhet a külvilágnak, szülőknek, társnak való megfelelési igény, ami materalizálódik egy rendetlenségben az anyag síkján. Amikor eljön az ideje a szellemi és lelki síkról leszállni az anyagba, a fenti fejlődést materializálni, akkor az életerő megnyilvánul a rendrakásban is.

Hatar Beatrix képe
Nagyon elgondolkodtató volt számomra amit írtál
2011. július 22. péntek, 13:59 | Hatar Beatrix   Előzmény

Nagyon elgondolkodtató volt számomra amit írtál Kati,köszönöm!Majd bele mélyedek ebbe.
Ami az első gondolatom volt,hogy egyedül vagyok,és nem bírom egyedül.
Lehet olyan dolgot várok el magamtól amit nem tudok megoldani?
Az életerő is érdekes volt,hogy írtad mert pont azt érzem nincs hozzá erőm.
Esetleg tudsz segíteni mire meditáljak rá a témában?

Kirsikka képe
egyedül -elzárva
2011. július 22. péntek, 15:15 | Kirsikka   Előzmény

Ez érdekes... a távolságtartás és az egyedüllét. Milyen mélyen összefügg... közben meg nem bírod egyedül...
az jutott eszembe, hogy képzeld el, h a 2 kezedet húzza ez a 2 dolog. (a távolságtartás -ha kupi van nem invitálunk be másokat- és az egyedüllét okozta szenvedés) húzzanak 2 irányba, és közben figyeld, hogy középen mi történik...

Hát most nagyon érdekes témát feszegettek /Kati,Bea/,ami nálam
2011. július 22. péntek, 15:33 | Éva.   Előzmény

Hát most nagyon érdekes témát feszegettek /Kati,Bea/,ami nálam úgyszintén nagyon aktuális lenne. A rendrakás:)
Évek óta elszabotálom,csak akkor amikor már tarthatatlan,akkor rámolok el egy kicsit,hogy még ,,tartható legyen''. Ez persze nem a fő élettér,hanem fent az emelet.
És ugyanezt vettem észre,hogy erre valahogy nincs energiám/életerő,ahogy Kati írja/,valahogy ha elkezdem rövidesen váltok valami másra,ami persze póttevékenység:)
És most jön a lényeg,hogy ez mennyire energetikai kérdés is.
Már vagy másfél éve elvétve foglalkozom az energetikai rendszeremmel,és már egy hete feszeget,de húzom halasztom,hogy előveszem a régi jó kis energiás gyakorlataimat.
Hát ma végre meg is csináltam,és láss csodát,mint akit kilőttek,irány a konyha,és szétrobbantottam a legnagyobb dzsuvát a lakásban,ami a mosogató alatt a szekrényben volt.
Orvul szivárgott ott a víz,és minden szépen bepenészedett...szóval nem ragozom,veszedelem. És halogattam. Most meg telve energiával,neki estem.
Bár most lazsálok egy kicsit,mert marhára csípi a szememet a hypó,de az ma rendben lesz.Ha kell még egyszer leülök és feltöltöm magamat.
Na erre most kíváncsi leszek.
Erőt veszek a lustaságomon és csinálom minden nap az energetikai gyakorlataimat,és ha ez így fog működni mint ma,akkor elképzelhető,amiről már rég letettem,meg a párom is:D,
hogy ebben a házban egyszer mégiscsak rend lesz:)
Majd beszámolok. Ha nem sikerül,akkor is. Bár most bizakodó vagyok:)

Domoszlai Katalin képe
A megoldásfolyosó meditációt
2011. július 23. szombat, 7:49 | Domoszlai Katalin   Előzmény

ajánlom. Nem tudom melyik Sirály csomagban van még, a Belső Látás 2-ben lévőt használom én.

A meditáció arról szól, hogy elmélyülés után elképzelsz egy folyosót ahonnan szobák nyílnak. A szobákban a probléma okai vannak, a folyosó végén pedig az a megoldás, ha a szobák tartalmát feldolgozod.

Egyenként végig kell járni a szobákat, befogadni a tartalmakat. A Sirály találkozón is vezetett a Sanyi egy ilyet, a célja egy önsorsrontó minta feloldása volt.

Ezt a meditációt akkor használom, ha fogalmam sincs mi bajom. Mivel az egó játéka ez, az őszinteségnövelési meditációt sem árt időnként megcsinálni, főleg ha a környezetünk sorozatosan visszajelzi, hogy tévúton, vakvágányon járunk.

Gyuri1 képe
Rend=hazugság rend=kényszer
2011. július 23. szombat, 1:04 | Gyuri1

Tetszik a téma. Én is "érintett" vagyok. Egy kis szobában "élek". Egy kis "lyukban".
Van rengeteg dolgom, amiket nem igen tudok elrakni, mert nincs elég hely. Túlzsúfolt. De én így érzem jól magam. Szó szerint minden cuccom 3 lépésen belül van. Ha most felállnék bármilyen cuccomhoz hozzá férnék maximum 3 lépésről. És ez nagyon praktikus. Ezt így szeretem. (Korábban egyedül béreltem egy lakást. Ott is egy "sarokban" éltem, a maradék tér kihasználatlan volt.)

Ebben a blogban még nem jött elő a totemállat. Gondoltam felvetem a témát. a főtotemem is egy kis lyukban él, és szintén gyakran költözik. :D

Kinél mit jelent a rendetlenség? Van olyan része a lakásnak, ahol rend van? Pl.: A fürdőszobában vagy a konyhában? Ha ott nincs rend az engem zavar. Pedig ott relatív kevés időt töltök.
Nálam rendetlenség van, de nincs káosz. Mindennek meg van a körülbelüli helye. Tudom, hogy melyik szekrény, vagy melyik sarok, vagy az ágy alatt. De nincs rend, mert nem úgy működik a dolog, hogy benyúlok, és kiveszem, hanem azt a "kis" területet kell kirámolni, hogy megtaláljam a dolgot. (És persze visszaszórni a dolgokat ugyan oda.) Amire szükség van, az úgy is mindig legfölül van, tehát a keresésre fordítandó idő is elég minimális.

Már többször gondolkodtam, hogy miért vagyok "rendetlen". Talán időrendben sikerül leírni a válaszokat.

1. Eleinte csak aludni jártam haza. Így teljesen mindegy volt, hogy mi van ott. Csak az ágy kellett, és a friss ruha másnapra. Emiatt felesleges rendet tartani.
2. (Még ez a gondolat sem jött elő a blogban.) Nem akarom magam otthon érezni. Ezért olyan körülményeket teremtek, hogy kicsit érezzem, ez nem saját lakás, nem az OTTHON. - Aztán rá jöttem, hogy amióta az eszemet tudom, soha sem tartottam rendet. Pedig gyerekként otthon éreztem magam szüleimmel.
3. Később lett szabadidőm. De megszoktam így, lassan kialakult a káosz-rend egyensúly. Minek kellene felborítani? Nem érné meg rend rakásra és tartásra fecsérelni az időt. Inkább csinálok helyette mást.
4. Aztán én is rájöttem, hogy ezzel elzárom - elszigetelem magam az emberektől. Nem hívok senkit sem ide. De tovább gondoltam. Azért tartsak rendet, hogy másokat meghívhassak? Ez HAZUGSÁG. Miért kellene rendesnek mutatnom magam, ha egyszer nem vagyok az? Tessék nyugodtan vendégeket hívni, megmutatni igazi lényünket. De "természetesen" ha jön valaki előtte jobban elpakolok. Szóval ennek az elvnek a megvalósításával még hadilábon állok.

Autóiparban dolgozom van az 5s kifejezés. Japánból ered. Talán nem mindenki hallotta.
(http://www.leanforum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=136...)
Ennek 2 fontos pontja van, ami használható-használandó a magánéletben is.

1. Amire nincs szükség, vagy már nem jó, azt dobjuk ki. Ne gyűjtsük a kacatokat. Én most ott tartok, hogy külön helyen gyűjtöm a különböző kacatokat, és időnként kidobom az egész "halmot".
2. Ha már valamit nem használunk, azonnal tegyük vissza a helyére. Ez a kulcs. Nem szükséges hatalmas rendrakásokba kezdeni. Szerintem elég csak apró lépésenként egy-két dolognak determinálni a helyét. Így a rend mindig egyre nagyobb lesz. Már van pár kisebb lokáció életterületemen, ahol rend van. (Szerszámos doboz, CD tartó-dobozok, könyvespolc, stb...) Én például belső késztetésre épp szerdán vettem még egy szövetszekrényt, amit szintén renben fogok tartani (terveim szerint legalábbis. Egyelőre vesztére állok, mert a szoba közepén várja már 2 napja, kilogisztikázzam, hova fér el, ráadásol kell emég vennem bele fogast is.) Ezzel a módzserrel saját taőasztalatom alapján mondom, apránként lehet növelni a rend/rendetlenség mérőszámot, és nem is igényel egyszerre olyan nagy "energiabefektetést". És nem is fog bosszantani, hogy 1 egész nap rendet raktam, de már másnapra kitört a káosz. Nem erőszakoljuk meg belsőnket. - Persze a gyárban nem így értelmezik ezt a szabályt.

Ha már a szabálynál tartunk. A rend feltétele, hogy legyen szabályunk ara, mit mikor, hova pakolunk. Vagyis igazából a rend csak szigorú szabályok betartásával kivitelezhető. A szabályokról a merevségre asszociálok, a rugalmatlanságra, a kényszerre. Kényszertől egyenes az út az elfogadás problémákig. Mit kellenne elfogadnom? Milyen szabályt nem akarok betartani, mi ellen lázadok?

A rendetlen embereknek van tipikus betegsége? (Feledékenység, gerinc problémák, vagy valami más lehet tipikus rendetlen embereknél?)

Üdv:Gyuri

Feliratkozás Hírlevélre