Kezdjük azzal, hogy nem vagyok különleges. Annyi, hogy életem a megismerés és nem a meghatározás jegyében élem, és igyekszem a maximumot kihozni önmagamból, mert régen annyi éven át a nullánál is kevesebbet sikerült. Egy 24 éves srác vagyok, aki 2010 júniusában írt egy listát azokról a dolgokról, amiket meg akar tenni az életben, és eladta a lakását, hogy megszabaduljon a visszatartó erőtől is.
Van egy olyan film, hogy "Bakancslista" nem újdonság a célok megvalósítása, eddig mindenki eljutott, meg addig is, hogy szép film, de a valóságról már kicsit más, "felnőttesebb", "realisztikusabb" elképzeléseik vannak az embereknek, főleg itt, Magyarországon, ahol hódít a depresszió, és a pesszimizmus.
