Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Sokszor olvasok mindenféle meditációkról, de sehol nincs leírva, vagy legalább is nem találtam, hogy milyenféle technikák útján jut valaki meditatív állapotban a céljához.

Többször olvastam már, hogy le kell menni a belső bölcsességhez, vagy a belső mesterhez, és majd az elvezetgeti az embert.

Erről is szeretnék némi információt kapni, hogy mi, vagy ki ez a belső bölcsesség, és miként lehet kapcsolatba kerülni, illetve hogy ezáltal miként lehet mások ilyen belső dolgaival kapcsolatba kerülni?

:)

Sziasztok!

Ma mentem az utcán és mindenen vigyorognom kellett. Elhaladtam egy virág mellett, melynek kelyhéből egy tetőtől talpig virágporos dongó kecmergett elő. Az út túloldalán egy fiú, pitbullos pólóban sétáltatott egy apró westie-t. Minden olyan mókássá vált.
Körülnéztem az úttesten, léptem egyet és hirtelen az villant be:
MOSOLYRA VAGYUNK TEREMTVE.

Szóval, emberek, mosolyogjatok! :D
Egy kicsit most ne tépelődjünk, ne gondolkozzunk, csak mutassuk meg milyen vidám valójában az élet!

Mosolyogjatok!
Szeretlek Benneteket! :)

Képzeld el, hogy a lényed egy ház. Ha valaki elhagyott, de nem tudod elengedni, azt jelenti a lelked egy darabja egy lezárt szobában van kettesben vele. Minden félelmed, vágyad, örömöd és szomorúságod ott van abban a szobában ami összeköt Vele. Az ablak zárva. Ha beletörődsz, fogod az ajtó kulcsát és a tengerbe dobod. Beletörődtél, de nem engedted el, most már a lényed még egy része is lezárt, aki vagy a kulcsot próbálja kétségbeesetten megtalálni, vagy értetlenül áll a bezárt ajtó előtt.

Értek tragédiák, veszteségek, sérelmek és ezekbe kapaszkodva elmélkedem és őrlődöm, a múltbéli lelki sebeimbe kapaszkodom, mint pók a hálójába.
Sokat alszom, és kihasználom azt a kényelmes helyzetem, hogy negyven évesen ismét a szüleimmel élek és nem dolgozom, nincsen munkahelyem, eltartatom magam.
Persze keresek állást és néha próbálkozom és elvállalok alkalmi munkát, főleg a látszat kedvéért, de valahol belül érzem, hogy nem is akarok dolgozni menni.

Az Élet értelme.

Mikor lesz az emberiség képes megérteni, hogy a bolygó, amelyiken élünk, az egyetlen örökérvényű rendszer (iskola) a világegyetemben, ahol a létezés minden igazsága el van rejtve?

Maga az ember a tanuló, azért van itt, hogy felfedezze az örök igazságokat, akkor és csakis akkor fogja megtenni az első lépést a megértés felé, addig csak alszik-alszik és föl sem ébred.

Sziasztok!

Kb. fél éve lettem rendszeres meditáló. Ez alatt a fél év alatt 3x fordult elő az, hogy teljesen éles és élethű képeket láttam, mintha az a valami/valaki előttem lenne és "élőben" szemlélném. Azelőtt nem gondoltam, hogy ilyen lehetséges, néhány napig azt hittem, hogy megkattantam.

A meditáció puritán módon zajlott, a sötétben feküdtem az ágyon, teljesen gondolatok nélküli állapotban. Aztán megjelentek a képek. Kb. 1-2 másodpercig láttam őket csak, amikor eluralkodott rajtam a meglepődöttség, akkor egyből el is tűntek.

Egy kérdésem van az olvasókhoz. Felvezetném az előzményeket, és utána remélhetőleg érthető lesz a kérdésem.

_vár+kishíd_442.jpg

Lépdelt az utcán a szemerkélő esőben és boldog volt.
Maga sem tudta mitől, különösebb oka nem volt erre, de nagyon jól érezte magát.
Most nem zavarta, hogy miként fizeti ki a számláit, hogy a gyermekével összerúgta a port, ez nem számított.
De a boldogságra több oka is volt. Tele volt erővel, energiával és tehette amit szeret.
Kell-e ennél több. Talán igen, de most elég volt ennyi.
Időnként egy napot is elült egy helyben bambulva, révedve, de most élvezte a cselekvést.

szules.jpg

Volt ma egy heves vitánk a férjemmel az otthonszüléssel kapcsolatban. A vitát nem is igazán az ellentétes vélemények okozták, hanem azért volt mérges, mert úgy gondolta, elvakult vagyok, és úgy alkotok véleményt, hogy nem ismertem meg mindkét oldalt eléggé.

(Egyébként ez valóban előfordul néha velem, főleg ha fenyegetettnek érzem azt, amivel egyetértek. Valóban hajlamos vagyok ilyenkor az érzéseim alapján csak az egyik oldalra figyelni.)