Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

A szimbólumok univerzumunk formába - alakzatba öntött esszenciái, hordozzák a világ egy-egy szeletének információját. A szimbólum egy tömörített információ állomány, ami tartalmazza a lényeget, a velejét egy dolognak.
Mint amikor egy ember leírja a teljes életét, abból minden élményét egy életrajzi műbe, majd abból megfogalmazza élete mottóját. Pl: "Aki harcol, az csak veszíthet!"

sisters_preview.jpg

Ma reggel, mikor kinyitottam a szemem a húgom (8 éves: már nem kicsi - még nem nagy)az ágyam melletti fotelben kuporgott. Nyöszörögtem félálomban egy sziát, amin felbuzdulva gyorsan be is bújt mellém... kiskutyából kiscica lett hirtelen. :)

gift.jpg

Tepperwein Tudattréning c. könyvében áll, hogy "ezentúl csak szavakat ajándékozok" ...HÚ!

Szerintetek milyen szinten valósítható meg ez a jelen világban? A könyv nagyon is kortárs, 2001-es.
Egyáltalán szükségünk van ajándékokra? Szükségünk van alkalmakra, hogy adjunk-kapjunk bármilyen tárgyat-élményt... ajándékot?

Sajnos nem tudom magamról elképzelni, hogy ne lepjem meg a szeretteimet bármikor bármivel...

Két szó ami köré rengeteg képet társítunk, amelyek érzéseket váltanak ki belőlünk, az egyiket jónak a másikat rossznak hívjuk alapvetően. Pedig azt gondolom nagy különbség nincs közöttük, csak hisszük.

Egy kolostori kép, szertartás folyik. A nyitott terem hátsó részén áldozati emelvény díszes terítőkkel fedve. Mögötte egy nagy, vörösréz árnyalatokban úszó gong, a közepét

Elgondolkodtatok már azon, hogy mi számít piramisjátéknak napjainkban, miket sorolhatunk a piramisjátékok közé és hol vannak ennek dolognak a határai? Rossz ez egyáltalán minden esetben? És ha igen miért?
Biztos vagy benne hogy a te munkád valahol nem egy - manapság már inkább MLM-nek hívott(?) - manipulációra épülő piramisjáték? Hova vezet mindez a foglalkozások jövőjét nézve, vagy hova vezet mindez a világválság tükrén át szemlélve?

Tóta W. Árpád blogbejegyzése ihlette a fenti kérdéseket:
http://w.blog.hu/2009/10/02/tribuszerne_visszanez

Sziasztok,

Egy problémámról szeretnék írni nektek, mert nincs senki akivel megbeszélhetném.
A probléma abból fakad, hogy másként gondolkodom, másként vélekedem, más szemszögből látok dolgokat, mint a nagy átlag. Ezenfelül rengeteg szabály, illem van belém nevelve, ami sok esetben túlmutat az átlag emberekbe nevelteken.

Mindennek következménye, hogy soha nincs egy csoport, társaság, közösség, amibe beleillenék, mindig én vagyok az, aki valahogy nem kompatibilis, még akkor sem ha az érdeklődési kőr hasonló, mert még azt is más szemszögből látom, élem meg, mint a közösség többi tagja.

Olvasgatom itt a hozzászólásokat. Imitt-amott vita kerekedik. Nincs is ezzel baj. Aztán kialakulnak klikkek, egymással levelezünk, Skype-olunk priviben. Aztán vannak a személyes, blogon kívüli barátok. Az "ezós" ismerősök. Foglalkoztatott már a téma egy ideje, de csak most érzem, nyitok egy blogot. Mi indított el? Barátnőm anyagi bajban van, ismer technikákat. Mondom finoman mi lehet a megoldás, mire ő egyre csak hárít. Idáig abban ringattam magam, nem függök mások véleményétől, most azon kapom magam, félek. Mi lesz, ha megbántom?

patanjali.jpg

Sziasztok!
Sokat "gondolkodtam", hogy megírjam-e ezt a fórumtémát.
De végülis, úgy döntöttem, hogy igen.
Olyan sokan keresik az önmegvalósítást, boldogságot, megvilágosodást.
Azt hiszem, tudok valamit. Azt hiszem, tudok segíteni. Azt hiszem, meg tudom mutatni a kaput Önmagad felismeréséhez, a megvilágosodáshoz.
Ne ijedj meg, ez nem egy újabb önjelölt guru megélhetési hirdetése. Nem fogadok el pénzt.
Tényleg segíteni szeretnék mindenkinek, aki úgy érzi, hogy kész a végső igazság felismerésére.

Szeretek a temetőben sétálni. Ilyenkor nézegetem a sírköveket.
Nemrég olvastam, hogy ott különféle ártalmas lények vannak.
Szerintem nyugalom van ott.
Mit gondoltok?

Biztos veled is előfordult már, hogy értettél – láttál egy problémát vagy kérdést, de egyszer csak egy mélyebb rétege tárult fel számodra, ami megvilágosító élményt adott.

Az elmúlt egy hét történései éppen az önbizalomra, illetve annak hiányára irányították rá a figyelmemet. Egy jó ismerősöm elmesélte szakítása történetét, valakitől kaptam egy levelet, amelyben megvallotta egy ballépését, visszaemlékeztem arra, amikor emberekkel eltávolodtunk egymástól.

A közelmúltban a következő problémával kellett szembenéznem.Gondoltam megosztom veletek,biztos lehet építő jellege mindannyiunk számára...Gyakorló buddhista vagyok. Életfilozófiám és hitem,azt hiszem elég szilárd,mivel amióta tudatosan figyelem magam körül a világot,számtalan jelét megtapasztaltam,valós és működőképes a rendszer...Természetesen hiszek a karmában,és hogy minden okkal történik...