Mennyire legyünk őszinték? | Önmegvalósítás.hu

Mennyire legyünk őszinték?

2009. december 23. szerda, 19:03 | Huszti Sándor -...

kegyes_hazugsag_oszinteseg.jpg

Az őszinteség az önismeret és az igaz élet feltétele. Azonban az őszintén kimondott szó, az abban levő igazság fáj.
Mennyire legyünk, lehetünk őszinték másokkal? Okozhatunk-e fájdalmat az őszinteségünkkel vagy adott esetben jobb hallgatni?
Válasszuk a kegyes hazugságot és hallgassuk el az igazságot vagy legyünk kegyetlenül őszinték minden esetben?
Te hogy gondolod?

Csak őszintén
2009. december 23. szerda, 21:36 | Szántó Ágnes

Ha fáj, akkor is legyünk őszinték.
A "kegyetlenül őszinte" meggondolandó: pl. egy gyerekkel legyek-e ilyen áron őszinte, vagy lehet neki apránként adagolva emészthetővé tenni az igazságot. Talán az a kulcskérdés, a szeretet vezérel-e.
Ági

jaguar képe
én szeretek kíméletlenül őszinte lenni, viszont bizonyos
2009. december 23. szerda, 22:23 | jaguar

én szeretek kíméletlenül őszinte lenni, viszont bizonyos helyzetekben meg hallgatok, még nem értem melyiket miért teszem.

Twindragon képe
Az őszinteség mindig fájdalmas dolog! Erről eszembe jut a mondás
2009. december 23. szerda, 22:38 | Twindragon

Az őszinteség mindig fájdalmas dolog!
Erről eszembe jut a mondás : "Mondj igazat, és betörik a fejedet!"
A legfájdalmasabb amikor az "őszintén elmondott vélemények" tartalmi mondanivalójának mi vagyunk az elszenvedő alanyai, azaz rólunk szól a fáma! Mondhatnám úgy is hogy tényszerű kritikát kapunk! Nagyon rosszul tud esni, de meg kell látni mögötte a tanító célzatot! Rajtunk múlik, hogy elfogadjuk-e a "felhívást, célzást", vagy megsértődünk; mert a "rossz hírek vivőjét" senki nem szereti ugyebár!?

jaguar képe
a "rossz hírek vivőjét" senki nem szereti - ez mekkora! :D
2009. december 23. szerda, 22:42 | jaguar   Előzmény

a "rossz hírek vivőjét" senki nem szereti - ez mekkora! :D

Twindragon képe
Szia Jaguár! Írhattam volna máshogyan is, ha érted mire
2009. december 23. szerda, 23:15 | Twindragon   Előzmény

Szia Jaguár!

Írhattam volna máshogyan is, ha érted mire gondolok!? :-)
A történelem során sokszor előfordult, hogy a hírnököt, amely kedvezőtlen dolgokról számolt be az urának egyszerűen kivégezték!
Talán éppen ezért alakult ki a "kegyes hazugság" , majd bevett szokás lett belőle! :-)
De félre a tréfát! Ma olvasgattam az oda-vissza passzokat; Arkangyal kontra többiek!
Én nem ismerlek még benneteket, ezért nincs mit hozzáfűznöm a meccshez!
Viszont miért baj az, ha valaki másként lát dolgokat, és őszintén vállalja?!

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Akkor olvasd el mégegyszer!
2009. december 24. csütörtök, 10:44 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Akkor olvasd el mégegyszer! Nem ez volt a "többiek" baja, hanem a helyénlevőséget nem érezték. A másként gondolkodással nincs semmi baj, sőt kifejezetten díjazzuk.

Twindragon képe
Ismételten elolvastam! :-)
2009. december 28. hétfő, 13:05 | Twindragon   Előzmény

Üdv!

Bocsánat, hogy csak most válaszolok!
Igen az adott helyen, adott időben lehet, hogy nem volt helyénvaló az a megnyilvánulási forma, amelyet Arkangyal "öltött magára"!
Viszont, amint mondottam én nem tapasztaltam meg saját érzékeimmel! Egyrészt nem voltam ott, másrészt még nem ismerhetlek benneteket!
Én azt éreztem ki a történtek hatására generálódott hozzászólásokból, hogy sokan képtelenek voltak tolerálni útkereső társunk viselkedését, amely szerintem csak "erőltetett, leplező, kompenzáló álca"!
Nagyobb jelentőséggel lett "felruházva a dolog", mint amennyit valójában érdemelt volna!
Ez az én meglátásom! Amennyiben rosszul ítélem meg, akkor nyugodtan győzz meg az ellenkezőjéről; nyitott vagyok a kommunikációra, és elviselem a negatív kritikát!

hermess képe
H: Valóban nem voltál ott, Twindragon!
2009. december 28. hétfő, 14:20 | hermess   Előzmény

Ezért csak valaminek tűnő elképzelésed lehet arról, ami történt, pláne hogy személyesen sem ismersz senkit, ahogy írod. Így nincs is értelme újra feleleveníteni az elemezgetést. Maga ArkAlgyal is azt kérte, hogy fejezzük be.

A dolog pontosan annyi jelentőséggel lett felruházva, amennyit érdemelt. A megnyilvánulás pedig tolerálhatatlan volt, mert meghiúsította volna azt a célt, amiért összegyűltünk. Egyébként semmit másképpen nem mondott, mint ahogyan a többség is gondolja. A konfliktus nem a véleménykülönbségek miatt robbant ki, hanem abból, hogy szándékosan, vagy sem, az összejövetel kezdett előadássá alakulni.

Amúgy, beszélgethetünk bármiről, természetesen. Legközelebb inkább gyere el Te is, szeretettel várunk!

Twindragon képe
Üdvözletem! Rendben vettem a jelzést, a téma ezen része
2009. december 29. kedd, 0:03 | Twindragon   Előzmény

Üdvözletem!
Rendben vettem a jelzést, a téma ezen része lezárva!
Az alapgondolat ennél a blognál amúgy is az őszinteség kérdése volt! Bocsásd meg ezt a kis kitérőt!
Köszönöm az invitálást, amint adódik rá mód elmegyek! :-)

Kavics22 képe
Kavics22 Őszintének lenni egyszerre nehéz és könnyű.
2009. december 24. csütörtök, 9:36 | Kavics22

Kavics22

Őszintének lenni egyszerre nehéz és könnyű. Megszabadulsz a rád rakódott kövektől, de ha nem vigyázol, teljes mértékben átrakod arra, akit szeretsz és nem akarnád megbántani. Az őszinteséget gyakorolni könnyebb, mint elviselni. Erre csak akkor jön rá az ember, amikor vele szemben kíméletlenül őszinték.

Őszintén
2009. december 24. csütörtök, 17:05 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Meghitt Karácsonyt Mindenkinek!
:)

Kavics22 képe
Egészen máshogy gondolom az őszinteség értelmét, tartalmát az
2010. november 29. hétfő, 16:02 | Kavics22   Előzmény

Egészen máshogy gondolom az őszinteség értelmét, tartalmát az eltelt idő óta.

Valóban őszintének lenni az egyik legnehezebb dolog a világon. Sokkal könnyebb egy idegennel őszintének lenni, mint a hozzád legközelebb állókkal, mert őket szereted, kímélni akarod, megóvni az őszinteséged következményeitől. Pedig éppen az ellenkezője igaz.

A hazugságok, félre magyarázások, elhallgatások szépen lerakódnak egymásra, amíg egyszer csak robbannak és helyrehozhatatlan károkat okoznak. Vagyis a legtöbb dolgot helyre lehet hozni, de nagyon nagy árat kell fizetni érte, mert ugyanolyan már semmi nem lesz, mint előtte. Ebben benne van az is, hogy jobb is lehet, csak ez abban a pillanatban még nem látszik.

Szóval semmivel sem könnyebb gyakorolni, mint elviselni, mindkettő eszméletlen nehéz addig, amíg rá nem szoksz, hogy viseld a következményeit, vállald fel, bármennyi gondot is okoz abban a pillanatban. Úgy gondolom, még mindig kevesebbet, mint amit az őszintétlenség folytán összegyűlt feszültség okoz.

És akkor még marad a kérdés. Vajon melyik a nehezebb ? Elfogadni úgy önmagunkat, hogy teljesen soha nem leszünk képesek őszinték lenni, vagy szép lassan elkezdeni változni, felvállalni.

Őszinteség - őszinteség?
2009. december 24. csütörtök, 19:59 | Névtelen (útkereső)

Persze, persze, hogy mindig őszintének kell lenni. Hogy ez mennyire fáj, az attól függ, hogy vele konfrontált egyed mennyire áll messze "saját magától" Ha nagy a középponttól a távolság, akkor valószínű nagyon üt, ha már uton van befelé, már az is lehet jól esik, mert máshonnan nem kap "ingyen" őszinteséget.
Ha belehelyezi magát az ember a másik témájába és megpróbálja saját magát kikapcsolni belőle, szerintem nem lehet mellétrafálni. Akkor ha fáj, akkor a másiknak arra volt szüksége, tán attól tud továbblépni. Ha az őszinteségért fejbe váják a hírvivőt, akkor szerintem a hírvivő belevitte magát a dolgoba és azért kapja a pofont, nem az őszinteségért. Ha magába merül a sérült, akkor rájön, hogy mi volt a hamis a végeredményben.
Csendes, békés magába merülést mindenkinek!

Üdv!
Hédi

p.s. Miért kell újra számokat elul bevinnem? Valahol elszámoltam magam?:)

bubuiszusz képe
Őszinteség, önismeret.
2009. december 25. péntek, 10:09 | bubuiszusz

Az emberek azért nem őszinték egymáshoz, mert nem találkoznak igazi, őszinte szeretettel. Az igazi emberi kapcsolatok akkor állnak az őszinteség talaján, ha nem elvárásokra épülnek, hanem várakozásokra. Csak akkor lesznek őszinték hozzánk az emberek, ha megtapasztalják, hogy mi úgy szeretjük őket, amilyenek, tehát hibáikkal együtt.

Hozzászoktunk, hogy nem vagyunk őszinték egymáshoz. Ez helyén is van addig, míg okos óvatosság ennek irányítója. Sajnos azonban, hogy ez a stílus átvetítődik igen gyakran a másik két területre is. Gyakran nem vagyunk őszinték önmagunkhoz sem. Ennek csak káros következményei vannak, mivel aki nem őszinte önmagához, az nem megoldani igyekszik problémáit, hanem szőnyeg alá söpörni. Ennek minden esetben az a következménye, hogy az elfojtott probléma álarcot öltve és megerősödve újra előjön, s akkor már sokkal nehezebb megbirkózni vele. Legtöbb ember idegileg azért megy tönkre, mert nem őszinte önmagához.
A másik terület, mely az előzőhöz szorosan kapcsolódik, és melyre kivetítődik őszinteségünk hiánya, a Vele való kapcsolatunk. Valójában ez megelőzi az előzőt. Mert nem vagyunk őszinték Hozzá, ezért nem vagyunk őszinték önmagunkhoz sem. Márpedig aki nem őszinte Hozzá és önmagához, annak lelkében elképzelhetetlen bármiféle gyógyulás, bármiféle fejlődés."

A reális önismerethez pedig szinte elengedhetetlen feltétel életünkben az idő-, szeretet-, pénz-elszámolás. Csak az képes önmagát reálisan megismerni, aki veszi magának időt és fáradságot arra, hogy esténként - de lehet bármely időpontban - áttekinti, hogy mit csinált /ez az idő-elszámolás/ és amit csinált, azt hogyan csinálta /ez a szeretet-elszámolás /. Ha ehhez még azt is hozzá veszi valaki, hogy hogyan gazdálkodott az elmúlt nap anyagi javaival, akkor kikerülheti az önámítás csapdáit. Napi öt perc szellemi munka. Megéri, mert nagyon hajlamosak vagyunk arra, hogy önámítók legyünk.

Ha egy gyereknek mindig rágjuk a fülét, akkor nem megjavulni, hanem színészkedni fog előttünk. Őszinte csak olyanok előtt lesz, akik úgy szeretik őt, amilyen, és segítik abban, hogy saját lelkiismerete szerint törekedjen élni. Nincs tehát erkölcsi nevelés! Csak erkölcsi önnevelés van!!!

Szeretetteljes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek.

Hazudni pedig szükséges!
2010. február 22. hétfő, 16:41 | adria-sibenik

A hazugságnak ezer oka lehet és nagyon fontos oka illetve célja. Más más kultúrákban különbözőképpen és különböző okokból hazudnak, mert maga a fogalom sem esik azonos megitélés alá. Ha nem létezne és nem élnénk vele, akkor összeomlana a társadalom, a Világ. Ez az egyes egyemberi kapcsolatokig lebontható. Sajnos, vagy nem sajnos - ez már a hazugság céljától, mikéntjétől függ. Az neveltetésünk segít bánni vele. Erkölcs, empátia, ...habitusunk egyéb alkotórészei, és még sok más összetevő függvénye, hogy mikor miért és hogyan hazudunk. A cél és a mód az ami elfogadhatóvá lágyítja e "negatív" tulajdonságunkat. Nos, meglehetősen őszinte voltam, vagy mégsem?.....

szeges képe
Csak őszintén...
2010. december 02. csütörtök, 10:26 | szeges

Az őszinteség hiánya egyben a kapcsolatok halálát is jelenti. Ha nem vagy őszinte, akkor folyamatosan álarcot kell viselned. Na és persze nagyon jó memória is szükségeltetik hozzá, hogy tudd, mit is mondtál ugyanarról a dologról néhány napja, hete, vagy hónapja...
Az őszinteségben az egyik legjobb, hogy nem kell hozzá memória.:)
Egyébként szerintem, ha valaki megkísérli tudatosan élni az életét, abba már nem fér bele az őszintétlenség, mert az egyben önámítás, önbecsapás is.

Őszinteség!
2010. december 15. szerda, 18:28 | Zita79

LEGYEN ŐSZINTE az ember és egyenes de ismerje a határokat.Nemtartom szép dolognak például ha valaki folyamatosan tudatosítja párjával az öregedés jeleit.
a protokol ,az illem is háttérbe szorítja az őszinteséget.Nagyon szívesen megmondanám vendégségbe,hogy utálom a birkapörit de valószínű bunkónak néznének vagy ha valakitől olyan ajándékot pl. ruhát kapok amit föl nem vennék akkor is megmondanám de volt már egy korábbi pasim kishíján kidobott miatta.EZ vonatkozik a sexre is.

szeges képe
Majdnem kidobott...
2010. december 15. szerda, 19:01 | szeges   Előzmény

...a sex miatt? :))

Őszinteség!
2010. december 16. csütörtök, 13:53 | Zita79   Előzmény

Valaki zokon veszi azt is ha a párja közli az ágyban a kedvesével,hogy ez nem esik jól vagy másképpen esik jól.Elsősorban férfiakra gondoltam mert azokkal volt dolgom.Valaki néhány őszinte építő kritika után elköszön.Elhangzanak ilyen szövegek,,túl sokat akarsz drágám", ,,a sex nem minden",,a nők amúgy is nehezebben mennek el",,márpedig úgy kell csinálni ahogy csinálom a pornó filmbe is úgy csinálják",,majd legközelebb sikerül"EZEK olyan kibúvó szövegek.OLYAN is volt igen aki a gyakori sexigény miatt igen.
Az őszinteségnek mindenre ki kell terjednie.

Hazugság a szülőknek
2011. március 30. szerda, 17:54 | Látogató

Sziasztok!

Igaz, már régebbi ez a téma a fórumon, de érdekelne a véleményetek. 17 éves keresztfiammal vannak nagy problémák, mert hazudozik. Véleményem szerint nagyjából válogatás nélkül majdnem mindenkinek, köztük a szülőknek is. Keresztfiam kisebb korában először csak apróbb füllentések voltak, és emlékszem, hogy én ezeket kedvesen szóvá is tettem a gyereknek, amivel a szülők nem foglalkoztak. Azt mondták gyerekbeszéd, meg aranyos, füllentgetős, stb. Azóta viszont évek teltek el és a gyerek nem változott a jó irányba. Ráadásul megjelentek a haverok, akikkel a parkokba ücsörögve mondanak nagyokat egymásnak és viszik bele egymást a hülyeségekbe, ami miatt rendőrségi ügye lett, amit most nem részletezek. A szülőknek a gyerek persze a felét sem mondta el a történteknek, és csak a tárgyaláson tudták meg, hogy mi is az igazság. A gyerek pedig a nyilvánvalót is tagadta. Megrökönyödve tapasztaltam, hogy sem az Anyja, sem az Apja nem ült le Keresztfiammal beszélgetni a történtekről és elmondani, megértetni vele tetteinek következményeit, azok súlyát. Magam próbáltam meg, kevés sikerrel, mondván, hogy Ő ilyen és szeressem olyannak, amilyen, vagy nem nagyon fog jönni hozzám. Felháborító, hogy még Ő próbál érzelmileg zsarolni engem. Beszéltem a szülőkkel is, hogy talán még lehetne tenni valamit, de az Apját nem nagyon érdekli, csak annyit mond, hogy ő is követett el hibákat fiatalon, az Anyja, - a nővérem - meg úgy viselkedik, mintha én lennék az ördög, aki szembesíti őt fia helytelen viselkedésével.
Nem tudom, hogy mit tehetnék, sajnálom ezt a gyereket. Félek, hogy elkallódik és soha nem lesz egy igaz emberi kapcsolata, párkapcsolata sem. Hozzáteszem, náluk az egyik kislány a másiknak adja a kilincset és nem tudnak egymásról, de mind szentül hiszi, hogy Ő az igazi nagy szerelem. Nem tudom, hogy Keresztfiam mitől változhatna meg és indulhatna el a jó irányba, hiszen a szülők sosem vették ezeket komolyan, nem volt büntetés sem, és azt látja, hogy megéri hazudni, még a rendőrségi ügy ellenére is.

Utána olvastam a neten és ezt a cikket találtam: (Szerintem ez nagyon igaz a nővéremre.) http://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/1862/viselkedesi-p...

Ti mit gondoltok? Én gondolkodom rosszul? Lehet, hogy nem kéne foglalkoznom vele? Nem vagyok erkölcscsősz, de az őszinteség nagyon fontos. Érték! Szerintem az emberi kapcsoltok alapját képezi.

Edit

Ui.: A témához kapcsolódóan: találtam egy őszinteség-tesztet. Szerintem kicsit átlátszóak a kérdések, de azért nem rossz. Ha valakit érdekel: http://www.lelkititkaink.hu/szemelyes_eredmenyesseg_teszt_7.html

Domoszlai Katalin képe
Megcsináltam
2011. március 30. szerda, 18:55 | Domoszlai Katalin   Előzmény

a tesztet, ami szerint túl őszinte vagyok :-)) és ezzel kárt is okozhatok magamnak ( na ezzel már egy önmegvalósító nem érthet egyet ) nekem mindig is elsőrangú érték volt az őszinteség, fejlesztem is folyamatosan.

Kedves Edit!

Ha szűken nézzük a hatásokat, akkor a szülői minta valóban meghatározó.Ha a szülő nem támaszt követelményeket arra tanítja a gyereket hogy bármit tesz, rendben van, ezért a gyerek viselkedése deviánssá válik. Teljesen jól látod a helyzetet.

Te sajnos érte nem tudsz most tenni. Majd az élet ki fogja osztani a pofonokat, aztán vagy tanul belőle vagy nem. Majd akkor talán hallgat rád, ha a padlón lesz. Amíg sikereket ér el ezzel a viselkedéssel, valóban csak magadra haragítod.

Vajon miért születik le egy gyerek egy olyan szülői párhoz, ahol azt tanulja, megéri hazudni? Szerintem neki ebben az életében valószínűleg szembesülnie kell azzal, hogy ez mégsem így van. De ezzel szerintem csakis akkor fog szembesülni ha felnő ehhez a lelki változáshoz.

Neked Edit azon kívül hogy a saját értékrendedet követed, el kell fogadnod azt, hogy most érte nem tudsz tenni. És építened, ápolnod kell olyan kapcsolatokat, ahol alap az őszinteség.