Azt sem tudom hol kezdjem, annyira hosszú út áll előttem.
1.
Kérdések gondolatok a fejemben..de leírni vagy megfogalmazni?.. addigra már máshol járok, kuszaság..figyelmetlenség..még az olvasás sem megy, képtelen vagyok koncentrálni, fogalmazni..összeszedni a gondolataimat, és szavakba ölteni.
2.
Előző életemben láttam valamit, ami miatt legbelül nem akarok kapcsolatot, még a lelkem sem akar nő lenni.

Sokszor,sokat gondolkodtam már ezen az érzésen,ami gyermekkorom óta velem van,bennem él. Tudtam,hogy magánynak nevezik,nem egyedüllétnek. Mégis,egy nap hallottam valakitől ezt a kifejezést: "társas magány" és akkor döbbentem rá,ez az én útitársam. Csak néha rossz. Általában megpróbálom saját javamra fordítani. Ilyenkor írok... imádkozom,meditálok,relaxálok. Többnyire az emberek megijednek,amikor magányossá válnak,még nem is tudják mi az,mégis kimondják,hangosan:-Magányos vagyok. De mi is ez pontosan? Nem egyszerű "majd elmúlik érzés".

" - Szeretnék megkérdezni valamit, de nem tudom, hogyan .
- Csak rajta !
Artúr gondban volt ."

- Talán azt szeretnéd tudni, milyen az , amikor az ember szerelmes ?

Artúr hálásan bólintott , amiért Merlin kisegítette szorult helyzetéből . Az öreg mágus töprengett egy percig , azután így szólt :
- Először is : semmi okod szégyenkezni, mert igazán fontos dolgot kérdeztél . De van valami a
szeretetben , amit nem lehet szavakba foglalni . Most pedig gyere velem !

Leült a kanapéra, csak úgy, mint ha elfáradt volna, pedig nem. Leült és eszébe jutott egy régi családi ünnepség, akkor ugyan így ült le, csak akkor ott volt a telefon a kanapé mellett. Eszébe jutott az a nap, valakinek a születésnapja volt. Mintha érezte volna, hogy mindjárt keresni fogják telefonon, ezért ült oda. Persze most nem kereste senki, de ez jutott eszébe erről a helyről, helyzetről. Majd eszébe jutott egy gondolat. Ez a következő volt.
- Mikor találkozok végre egy olyan férfival, akihez hűséges tudok lenni?