Konfliktusok, félreértések, tévedések vígjátékai után, sokszor érezzük úgy, hogy mentegetőznünk kell. Kimagyarázzuk a helyzetet, mentjük a még menthetőt, mentegetőzünk, de vajon miért mentegetőzünk és mit nyerünk vele?
Megússzuk vele a veszteséget, vagy a mentegetőzés csak egy újabb játszma? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Te miért mentegetőzöl?
Néha azon vettem észre magam hogy túl hosszú,és mindenre
Néha azon vettem észre magam hogy túl hosszú,és mindenre kiterjedö magyarázatot adok.
Na ezt hívják mentegetözésnek!
Ilyenkor azzal áltatja magát a mentegetözö személy,hogy ha másokat meg tud gyözni az igazáról akkor ö is megnyugszik,hisz valahol ö is érzi hogy amit állít hazugság,és azért nyugalmat lel ideig óráig hisz sikeresen elvakította önmagát.
Na nem ennyire tudatos a cselekedet!;)
A magyarázkodás önmagunknak szól elsösorban.
Ha valamiben biztos vagyok nincs szükségem bólogató fejekre.
Húha!Nehogy túl hosszú legyen!
Nem szeretnék mentegetözni hogy miért is ne mentegetözzek! ;))))
Üdv!Erika
Néha azon vettem észre magam hogy túl hosszú,és mindenre
Néha azon vettem észre magam hogy túl hosszú,és mindenre kiterjedö magyarázatot adok.
Na ezt hívják mentegetözésnek!
Ilyenkor azzal áltatja magát a mentegetözö személy,hogy ha másokat meg tud gyözni az igazáról akkor ö is megnyugszik,hisz valahol ö is érzi hogy amit állít hazugság,és azért nyugalmat lel ideig óráig hisz sikeresen elvakította önmagát.
Na nem ennyire tudatos a cselekedet!;)
A magyarázkodás önmagunknak szól elsösorban.
Ha valamiben biztos vagyok nincs szükségem bólogató fejekre.
Húha!Nehogy túl hosszú legyen!
Nem szeretnék mentegetözni hogy miért is ne mentegetözzek! ;))))
Üdv!Erika
„a szavak csak félreértések forrásai”
szerintem nem kell, a mentegetőzésről és a magyarázkodásról is épp mostanában próbálok leszokni. de ez egyszerűbb lesz mint egy fóbia, elég ha átlátja az ember a dolgok mikéntjét és szép lassan leszoktatja róla magát, mert tudja hogy hasztalan.
még egy észrevétel
egyébként szintén pont mostanában kezd kialakulni bennem az az észrevétel, hogy ha valaki pl mentegetőzni kezd válaszul egy mondandómra, akkor már tudom, hogy nem jött át abból az infóból neki semmi.
A jót feltételezzük, amíg ki nem derül a szándékos ártás!
"a szavak csak félreértések forrásai"
Igen, ez az írott kommunikációban egy gyakori hibalehetőség, éppen ezért ha úgy érzem, hogy a másik támad, piszkálódik, akkor inkább többször elolvasom a sorait, és közben azt feltételezem, hogy én értettem valamit félre, Ő pedig csak jót akar nekem.
Az esetek nagy részében észre is veszem, hogy mit értettem félre, és hogy még kritizálásról sem volt szó, csak belevetítettem az ettől való félelmemet a soraiba.
Ha pedig valóban kritizált, akkor arra is azzal a pozitív hozzáállással tekintek, hogy egészen addig a segítő szándékot feltételezem Tőle, amíg meg nem bizonyosodik az ellenkezőjéről!
Rengeteg konfliktust el lehet így kerülni, elég csak a jót feltételezni a többi emberről!
Persze ez nem azonos a klasszikus naivitással, mert abban nem történik vizsgálat és megítélés, ugyanis a naiv ember egyszerűen a tudatlansága vagy félelme miatt, mindenkiben vakon megbízik.
Amit én javaslok, abban egy döntésen alapuló megelőlegezett bizalom van és közben folyamatos értékelés, felülbírálat, hogy észrevegyük, ha tévedünk.
Persze az végső soron mindegy is, hogy a másik ember jó vagy rossz indulatból kritizált, vagy esetleg nem is kritizált, csak önhibánkból félreértettünk valamit!
Ha mindez zavar minket és sértettséget keltett, akkor egészen biztosan nincs bennünk helyén valami!
A szándéktól és a valóságtól függetlenül is vizsgálódnunk, tudatosítanunk kell, hogy feloldjuk a magunk problémáját, különben úgy járunk, mint nyuszika a porszívóval.
„a szavak csak félreértések forrásai”
szerintem nem kell, a mentegetőzésről és a magyarázkodásról is épp mostanában próbálok leszokni. de ez egyszerűbb lesz mint egy fóbia, elég ha átlátja az ember a dolgok mikéntjét és szép lassan leszoktatja róla magát, mert tudja hogy hasztalan.
még egy észrevétel
egyébként szintén pont mostanában kezd kialakulni bennem az az észrevétel, hogy ha valaki pl mentegetőzni kezd válaszul egy mondandómra, akkor már tudom, hogy nem jött át abból az infóból neki semmi.
A jót feltételezzük, amíg ki nem derül a szándékos ártás!
"a szavak csak félreértések forrásai"
Igen, ez az írott kommunikációban egy gyakori hibalehetőség, éppen ezért ha úgy érzem, hogy a másik támad, piszkálódik, akkor inkább többször elolvasom a sorait, és közben azt feltételezem, hogy én értettem valamit félre, Ő pedig csak jót akar nekem.
Az esetek nagy részében észre is veszem, hogy mit értettem félre, és hogy még kritizálásról sem volt szó, csak belevetítettem az ettől való félelmemet a soraiba.
Ha pedig valóban kritizált, akkor arra is azzal a pozitív hozzáállással tekintek, hogy egészen addig a segítő szándékot feltételezem Tőle, amíg meg nem bizonyosodik az ellenkezőjéről!
Rengeteg konfliktust el lehet így kerülni, elég csak a jót feltételezni a többi emberről!
Persze ez nem azonos a klasszikus naivitással, mert abban nem történik vizsgálat és megítélés, ugyanis a naiv ember egyszerűen a tudatlansága vagy félelme miatt, mindenkiben vakon megbízik.
Amit én javaslok, abban egy döntésen alapuló megelőlegezett bizalom van és közben folyamatos értékelés, felülbírálat, hogy észrevegyük, ha tévedünk.
Persze az végső soron mindegy is, hogy a másik ember jó vagy rossz indulatból kritizált, vagy esetleg nem is kritizált, csak önhibánkból félreértettünk valamit!
Ha mindez zavar minket és sértettséget keltett, akkor egészen biztosan nincs bennünk helyén valami!
A szándéktól és a valóságtól függetlenül is vizsgálódnunk, tudatosítanunk kell, hogy feloldjuk a magunk problémáját, különben úgy járunk, mint nyuszika a porszívóval.
Néha…
Néha szerintem elég egy „bocs félreértettelek”, máskor bővebb magyarázatot igényelhet egy-egy félreértés tisztázása. Ha azonos a hullámhossz akkor az előbbi, ha nem, akkor az utóbbi. És mellette habitusfüggő. A bőbeszédű ember eleve bővebben védekezik, magyaráz…:))
Vannak akik a beszélgetőpartner kellő ismerete hiányában keverik a kettőt…
Van, hogy az ember úgy érzi ha hibázott, meg kéne magyarázni a megmagyarázhatatlant, de ez általában csak a saját megnyugtatását szolgálja, a partnerből viszont lehet, hogy még több indulatot vált ki.
Ami a blog közvetlen előzményét illeti, szerintem az nem volt konkrétan mentegetőzés, inkább csak a kialakult szituáció értelmezése, indoklása, kis szúrkálódással megfűszerezve…
Te miért mentegetőzöl?
Ha néha ráveszem magam, akkor leginkább azért, hogy ne hagyjak tüskét egyikünkben sem…:))
Na jó, azért inkább magamban, az egómban… ;))
Néha…
Néha szerintem elég egy „bocs félreértettelek”, máskor bővebb magyarázatot igényelhet egy-egy félreértés tisztázása. Ha azonos a hullámhossz akkor az előbbi, ha nem, akkor az utóbbi. És mellette habitusfüggő. A bőbeszédű ember eleve bővebben védekezik, magyaráz…:))
Vannak akik a beszélgetőpartner kellő ismerete hiányában keverik a kettőt…
Van, hogy az ember úgy érzi ha hibázott, meg kéne magyarázni a megmagyarázhatatlant, de ez általában csak a saját megnyugtatását szolgálja, a partnerből viszont lehet, hogy még több indulatot vált ki.
Ami a blog közvetlen előzményét illeti, szerintem az nem volt konkrétan mentegetőzés, inkább csak a kialakult szituáció értelmezése, indoklása, kis szúrkálódással megfűszerezve…
Te miért mentegetőzöl?
Ha néha ráveszem magam, akkor leginkább azért, hogy ne hagyjak tüskét egyikünkben sem…:))
Na jó, azért inkább magamban, az egómban… ;))
azt gondolom, hogy ha ket ember kozott letezik a bizalom, akkor
azt gondolom, hogy ha ket ember kozott letezik a bizalom, akkor nem letezik es nincs szukseg a mentegetozesre
azt gondolom, hogy ha ket ember kozott letezik a bizalom, akkor
azt gondolom, hogy ha ket ember kozott letezik a bizalom, akkor nem letezik es nincs szukseg a mentegetozesre
A mentegetőzés, egy önsajnáltató játszma egyik felvonása lehet.
Én úgy gondolom, nem kell minden bejegyzésem végére odaírnom, hogy "…szeretettel: Sanyi.", meg "…nem akarlak megbántani!", mert az evidens, hogy azért írok, hogy segítsek. Bízom benne, hogy az emberek nem sértődnek meg, nem veszik bántásnak, kötekedésnek a megjegyzéseimet, kritikáimat, hanem kiveszik belőle azt, amit hallaniuk, tanulniuk kell.
Viszont van, aki önállóan megsértődik a semmin, magára vesz olyat, amit Ő vetített ki a másikra, vagy bele a másik mondandójába. Ha az illető ilyen önálló a sértődésben, akkor utána hiába is próbálom megmagyarázni a tetteimet, szándékaimat, Ő már rég eldöntötte, hogy szerinte mi vezérelt engem.
Így esélye sincs, hogy észrevegye a saját félreértését, ráadásul az még pluszban égő lehet neki, hogy beismerje: Nem is a másik volt a rosszindulatú, hanem én feltételeztem róla rosszat, kivetítettem rá a saját félelmeimet.
Ilyet csak komoly felvállalással, őszinteséggel rendelkező egyének képesek megtenni, a többiek inkább ragaszkodnak a saját igazukhoz, még ha látják is, hogy rossz vágányon futnak.
Szóval azt gondolom, a mentegetőzés az esetek nagy részében eleve veszett ügy, akár még rosszabb helyzetbe is kerülhet vele az ember, ahogy egy előttem szóló már említette ezt.
De azért minden félelmünk és kilátástalanság ellenére, talán egy finom próbálkozást lehet-érdemes adni a másiknak, hátha nem is olyan fafejű, képes túllátni a saját falain és megérti az érveken alapuló mentegetőzést! Érveken alapulót, ahol megmagyarázzuk, hogy mit, miért tettünk, mi vezérelt, mi lehetett a félreértés alapja.
A bocsánatkéréseken alapuló mentegetőzésnek azért nem látom értelmét, mert azzal…
Ehelyett megtehetjük azt, hogy ha elég értelmesnek / tudatosnak tartjuk a másikat, akkor feltárjuk előtte, hogy az egész bántás-sértődés-kiengesztelés játszmája mire megy ki.
Ő teremti magának, csak hogy szeretve legyen, figyeljenek rá, sajnálhassa és megvigasztalhassa magát, vagy hogy újra bebizonyíthassa, hogy milyen szemetek a többiek.
Ha az illető beérett a változásra, akkor képes lesz belátni a játszmáját és elindul a feldolgozás felé. Ha nem, akkor úgyis kikerüli a szembesülést és tovább játszik azokkal, akik még öntudatlanul belelépnek a bántó szerepébe.
aki megbánt, az segít a legtöbbet
Ha csak azt hallom, milyen szép és okos és tehetséges vagyok, ezzel nem jutok előbbre. Meg amúgy is tudom. Viccet félretéve. Az segít a legtöbbet, aki megbánt. Mert valahogy lereagálom, de azonnal elvonulok, megvizsgálom magamban miért is fáj ez nekem? Azért fáj, mert belső konfliktusom van, mert igaz, nálam általában fel nem dolgozott gyerekkorra utal vissza. Vagy pedig azért fáj, mert az ellenkezője az igaz, de nem vagyok szeretve, a másik ember bánt engem és nem szeret…. De az, hogy ne fájjon, csak én magamban tudom lerendezni, úgyis bevonzom a következő esetet amíg meg nem oldódik. Konkrét példa. Kb 12 éves lehettem, az unokatesóm elkezdett csiklandozni. Mikor már nem bírtam, felugrottam, a hátammal levertem egy ablakot… Az apám azonnal lekevert egy iszonyú nagy pofont – nekem. Hányszor és hányszor bevonzottam azt, hogy indok nélkül megtámadnak, nekem esnek, leginkább szerencsére csak verbálisan, de nagy kár okozva… Amíg fel nem dolgoztam ezt.
Az a baj Kati,hogy Ti itt egy páran,elég sérült lelkek
Az a baj Kati,hogy Ti itt egy páran,elég sérült lelkek vagytok,bántalmaztak Titeket,nem is akárhogy,és
mindig magatokból indultok ki,és azt hiszitek ,hogy ez a megoldás,mert biztos hogy a másik embernél is ez a baj
.Ebből adódik minden konfliktus itt,hogy magatokból indultok ki.
Nekem hál Istennek szép gyerekkorom volt ,nem bántottak,neveltek ,tanítottak minden erőszak nélkül.
Úgy is lehet,mindenhez két ember kell.Jelen esetben:
Normális szülő,és befogadó gyerek.
,,aki megbánt, az segít a legtöbbet ”
A segítséghez nem feltétel a megbántás,és ebben a párosításban nem is az igazi segítség!
/ez úgy látszik,hogy csak ezen az oldalon használatos módszer/
Az már régen rossz,ha nincsenek olyan módszereim a segítségre,hogy ezt kelljen alkalmaznom.
Akkor bizony nem vagyok segítő,hanem valami mást csinálok.
20 év alatt mért nem kellett senkit megbántanom,aki engem tisztelt meg a bizalmával ?
Mert nem magamból indulok ki,nem az én előítéleteimből,hanem Őt nézem,azt az embert,az Ő életét sorsát,problémáit,az Ő szemszögéből,és nem az enyémből.Hogy ő hogy fogja fel a dolgokat,és akkor fogom megérteni a problémáját,és csakis akkor tudok neki segíteni.
Ha folyton csak magamból tudok kiindulni,és nem tudok ráhangolódni a másik emberre,hogy csak és kizárólag őt lássam,akkor ne álltassam magam azzal,hogy én valaha is bárkinek is segíteni tudok.
Ehhez olyan elfogadás ,alázat és szeretet kell,amit nem lehet idő előtti csakranyitogatásokkal, kierőszakolni,hanem ,ha az ember helyes úton jár akkor mikor ott az ideje meg jönnek a képességek is.
Csak ez az igazi képesség,ami működik is,amit kierőszakolsz,az csak a károdra lesz.
Ha nem kapod meg a képességet,akkor téves az az út,mert valamit csak kierőltettél idő előtt.
Mindaddig amíg neked egy másik embert vizsgálva az jut eszedbe ,hogy téged gyerekkorodban bántalmaztak,addig nem vagy kész rá,hogy Te bárkit is tisztán láthass,mert beleviszed a te életedet,és
ez már egy hamis kép,el fog vinni,.téves diagnózisod lesz.
Mert ott nem rólad van szó,hanem a másikról,az ő problémáiról.
H: Éva, bocsánat
… hogy előre mentegetőzzek, mert valóban nem akarlak bántani.
Te most nem ugyanazt követted el, amit felróttál „itt egy párunknak”, mint hibás működést?
Hermess ,sajnos már érdemben nem tudok válaszolni neked,/bocsáss
Hermess ,sajnos már érdemben nem tudok válaszolni neked,/bocsáss meg/
Mert Michaelita új blogjában elköszöntem Tőletek.
Sajnos a felsorolásomból hogy kiket sajnálok itt hagyni kimaradtál,mert túl hosszú lett volna a névsor,
de nincsenek véletlenek,most ,, elmenetegetődzhetem ”neked.
Szóval Isten áldjon Hermess.
nekem nincs diagnózisom rólad
Csak vicces, hogy nem vagy hajlandó fejlődni… Itt vagy, egy önismereti oldalon… Úgy csinálsz, mint aki jóga tanfolyamra beront és azt harsogja, az aerobic sokkal jobb, én ezt már 20 éve csinálom! Erre a jógázok – mi a fa…t harsog ez itt? Veled ellentétben én még tudom, hogy nem vagyok teljesen készen, Te viszont olyan dolgokat állítasz emberekről, ami megkérdőjelezi a hitelességedet, mint gyógyító… Tiszteletet vársz el, ez miatt a 20 év miatt…
De mit keresel itt, ha a módszer alapjaival nem tudsz egyetérteni? Ez nem világos számomra. Priviben megírtad, hogy teljesen leszívják az energiáidat, ahelyett hogy a saját életedet élnéd, valaki más helyett akarsz élni… A barátnődet tuszkolod el a Sanyi Istenes estjére, ahelyett hogy ott megtaláltad volna Istent, csak a púpodat kellett volna otthon hagyni… Ha ténylegesen tudnál nekik segíteni, akkor meggyógyulnának… Most ki kapaszkodik kibe? Róka fogta csuka…Nem én írtam neked először, Te panaszkodtál és panaszkodsz állandóan a Sanyira…Én úgy látom, és nincs kétségem, hogy tudok olyan dolgot, ami segíthetne Neked is. Akár csak egy őszinte, jó beszélgetés. De belemerevedtél ebbe a magasabb rendű gyógyítói szerepbe, de sokan jártak így, elszállva… Illetve ez így nem teljesen igaz, mert valami mégis hajt, hogy itt legyél. Miért nem érted amit akarok mondani? Ki kellett volna vesézni, mi volt az amin úgy vérig sértődtél a Tarot esten, hogy nem jöttél többet a klubba. Nekem semmi bántó nem tűnt fel, nem tudom akik még ott voltak észre vették-e ezt az elviselhetetlen bealázást? Minden embernek szüksége van a vele egy szinten állók barátságára és szeretetére! De a kritikára is! Nekem sérült – és nem pejoratív értelemben – az az ember is, aki csupa élő halott defektessel veszi magát körül, hogy mellettük roskadozó egós önbizalmát kellőképpen meg bírja támogatni. Még valami, a parapszichológiai képzettség nem zárja ki a megbillenést…
A mentegetőzés, egy önsajnáltató játszma egyik felvonása lehet.
Én úgy gondolom, nem kell minden bejegyzésem végére odaírnom, hogy "…szeretettel: Sanyi.", meg "…nem akarlak megbántani!", mert az evidens, hogy azért írok, hogy segítsek. Bízom benne, hogy az emberek nem sértődnek meg, nem veszik bántásnak, kötekedésnek a megjegyzéseimet, kritikáimat, hanem kiveszik belőle azt, amit hallaniuk, tanulniuk kell.
Viszont van, aki önállóan megsértődik a semmin, magára vesz olyat, amit Ő vetített ki a másikra, vagy bele a másik mondandójába. Ha az illető ilyen önálló a sértődésben, akkor utána hiába is próbálom megmagyarázni a tetteimet, szándékaimat, Ő már rég eldöntötte, hogy szerinte mi vezérelt engem.
Így esélye sincs, hogy észrevegye a saját félreértését, ráadásul az még pluszban égő lehet neki, hogy beismerje: Nem is a másik volt a rosszindulatú, hanem én feltételeztem róla rosszat, kivetítettem rá a saját félelmeimet.
Ilyet csak komoly felvállalással, őszinteséggel rendelkező egyének képesek megtenni, a többiek inkább ragaszkodnak a saját igazukhoz, még ha látják is, hogy rossz vágányon futnak.
Szóval azt gondolom, a mentegetőzés az esetek nagy részében eleve veszett ügy, akár még rosszabb helyzetbe is kerülhet vele az ember, ahogy egy előttem szóló már említette ezt.
De azért minden félelmünk és kilátástalanság ellenére, talán egy finom próbálkozást lehet-érdemes adni a másiknak, hátha nem is olyan fafejű, képes túllátni a saját falain és megérti az érveken alapuló mentegetőzést! Érveken alapulót, ahol megmagyarázzuk, hogy mit, miért tettünk, mi vezérelt, mi lehetett a félreértés alapja.
A bocsánatkéréseken alapuló mentegetőzésnek azért nem látom értelmét, mert azzal…
Ehelyett megtehetjük azt, hogy ha elég értelmesnek / tudatosnak tartjuk a másikat, akkor feltárjuk előtte, hogy az egész bántás-sértődés-kiengesztelés játszmája mire megy ki.
Ő teremti magának, csak hogy szeretve legyen, figyeljenek rá, sajnálhassa és megvigasztalhassa magát, vagy hogy újra bebizonyíthassa, hogy milyen szemetek a többiek.
Ha az illető beérett a változásra, akkor képes lesz belátni a játszmáját és elindul a feldolgozás felé. Ha nem, akkor úgyis kikerüli a szembesülést és tovább játszik azokkal, akik még öntudatlanul belelépnek a bántó szerepébe.
aki megbánt, az segít a legtöbbet
Ha csak azt hallom, milyen szép és okos és tehetséges vagyok, ezzel nem jutok előbbre. Meg amúgy is tudom. Viccet félretéve. Az segít a legtöbbet, aki megbánt. Mert valahogy lereagálom, de azonnal elvonulok, megvizsgálom magamban miért is fáj ez nekem? Azért fáj, mert belső konfliktusom van, mert igaz, nálam általában fel nem dolgozott gyerekkorra utal vissza. Vagy pedig azért fáj, mert az ellenkezője az igaz, de nem vagyok szeretve, a másik ember bánt engem és nem szeret…. De az, hogy ne fájjon, csak én magamban tudom lerendezni, úgyis bevonzom a következő esetet amíg meg nem oldódik. Konkrét példa. Kb 12 éves lehettem, az unokatesóm elkezdett csiklandozni. Mikor már nem bírtam, felugrottam, a hátammal levertem egy ablakot… Az apám azonnal lekevert egy iszonyú nagy pofont – nekem. Hányszor és hányszor bevonzottam azt, hogy indok nélkül megtámadnak, nekem esnek, leginkább szerencsére csak verbálisan, de nagy kár okozva… Amíg fel nem dolgoztam ezt.
Az a baj Kati,hogy Ti itt egy páran,elég sérült lelkek
Az a baj Kati,hogy Ti itt egy páran,elég sérült lelkek vagytok,bántalmaztak Titeket,nem is akárhogy,és
mindig magatokból indultok ki,és azt hiszitek ,hogy ez a megoldás,mert biztos hogy a másik embernél is ez a baj
.Ebből adódik minden konfliktus itt,hogy magatokból indultok ki.
Nekem hál Istennek szép gyerekkorom volt ,nem bántottak,neveltek ,tanítottak minden erőszak nélkül.
Úgy is lehet,mindenhez két ember kell.Jelen esetben:
Normális szülő,és befogadó gyerek.
,,aki megbánt, az segít a legtöbbet ”
A segítséghez nem feltétel a megbántás,és ebben a párosításban nem is az igazi segítség!
/ez úgy látszik,hogy csak ezen az oldalon használatos módszer/
Az már régen rossz,ha nincsenek olyan módszereim a segítségre,hogy ezt kelljen alkalmaznom.
Akkor bizony nem vagyok segítő,hanem valami mást csinálok.
20 év alatt mért nem kellett senkit megbántanom,aki engem tisztelt meg a bizalmával ?
Mert nem magamból indulok ki,nem az én előítéleteimből,hanem Őt nézem,azt az embert,az Ő életét sorsát,problémáit,az Ő szemszögéből,és nem az enyémből.Hogy ő hogy fogja fel a dolgokat,és akkor fogom megérteni a problémáját,és csakis akkor tudok neki segíteni.
Ha folyton csak magamból tudok kiindulni,és nem tudok ráhangolódni a másik emberre,hogy csak és kizárólag őt lássam,akkor ne álltassam magam azzal,hogy én valaha is bárkinek is segíteni tudok.
Ehhez olyan elfogadás ,alázat és szeretet kell,amit nem lehet idő előtti csakranyitogatásokkal, kierőszakolni,hanem ,ha az ember helyes úton jár akkor mikor ott az ideje meg jönnek a képességek is.
Csak ez az igazi képesség,ami működik is,amit kierőszakolsz,az csak a károdra lesz.
Ha nem kapod meg a képességet,akkor téves az az út,mert valamit csak kierőltettél idő előtt.
Mindaddig amíg neked egy másik embert vizsgálva az jut eszedbe ,hogy téged gyerekkorodban bántalmaztak,addig nem vagy kész rá,hogy Te bárkit is tisztán láthass,mert beleviszed a te életedet,és
ez már egy hamis kép,el fog vinni,.téves diagnózisod lesz.
Mert ott nem rólad van szó,hanem a másikról,az ő problémáiról.
H: Éva, bocsánat
… hogy előre mentegetőzzek, mert valóban nem akarlak bántani.
Te most nem ugyanazt követted el, amit felróttál „itt egy párunknak”, mint hibás működést?
Hermess ,sajnos már érdemben nem tudok válaszolni neked,/bocsáss
Hermess ,sajnos már érdemben nem tudok válaszolni neked,/bocsáss meg/
Mert Michaelita új blogjában elköszöntem Tőletek.
Sajnos a felsorolásomból hogy kiket sajnálok itt hagyni kimaradtál,mert túl hosszú lett volna a névsor,
de nincsenek véletlenek,most ,, elmenetegetődzhetem ”neked.
Szóval Isten áldjon Hermess.
nekem nincs diagnózisom rólad
Csak vicces, hogy nem vagy hajlandó fejlődni… Itt vagy, egy önismereti oldalon… Úgy csinálsz, mint aki jóga tanfolyamra beront és azt harsogja, az aerobic sokkal jobb, én ezt már 20 éve csinálom! Erre a jógázok – mi a fa…t harsog ez itt? Veled ellentétben én még tudom, hogy nem vagyok teljesen készen, Te viszont olyan dolgokat állítasz emberekről, ami megkérdőjelezi a hitelességedet, mint gyógyító… Tiszteletet vársz el, ez miatt a 20 év miatt…
De mit keresel itt, ha a módszer alapjaival nem tudsz egyetérteni? Ez nem világos számomra. Priviben megírtad, hogy teljesen leszívják az energiáidat, ahelyett hogy a saját életedet élnéd, valaki más helyett akarsz élni… A barátnődet tuszkolod el a Sanyi Istenes estjére, ahelyett hogy ott megtaláltad volna Istent, csak a púpodat kellett volna otthon hagyni… Ha ténylegesen tudnál nekik segíteni, akkor meggyógyulnának… Most ki kapaszkodik kibe? Róka fogta csuka…Nem én írtam neked először, Te panaszkodtál és panaszkodsz állandóan a Sanyira…Én úgy látom, és nincs kétségem, hogy tudok olyan dolgot, ami segíthetne Neked is. Akár csak egy őszinte, jó beszélgetés. De belemerevedtél ebbe a magasabb rendű gyógyítói szerepbe, de sokan jártak így, elszállva… Illetve ez így nem teljesen igaz, mert valami mégis hajt, hogy itt legyél. Miért nem érted amit akarok mondani? Ki kellett volna vesézni, mi volt az amin úgy vérig sértődtél a Tarot esten, hogy nem jöttél többet a klubba. Nekem semmi bántó nem tűnt fel, nem tudom akik még ott voltak észre vették-e ezt az elviselhetetlen bealázást? Minden embernek szüksége van a vele egy szinten állók barátságára és szeretetére! De a kritikára is! Nekem sérült – és nem pejoratív értelemben – az az ember is, aki csupa élő halott defektessel veszi magát körül, hogy mellettük roskadozó egós önbizalmát kellőképpen meg bírja támogatni. Még valami, a parapszichológiai képzettség nem zárja ki a megbillenést…
Minek?
Mentegetőzni? Minek? Ezt a leckét én már jó régen megtanultam.
Ha mondok valamit, úgy is gondolom. Akármit reagálnak rá, nem fogok mentegetőzni.
Volt szerencsém hosszú éveken át egy kötözködő, idős házaspárral egy kétlakásos társasházban élni. Mindig találtak valamit, amivel belém köthettek, utána mondták fűnek-fának a saját verziójukat, ami persze akkorára már hatalmas viharrá nőtte magát – az ő elméjükben. Én meg mentegetőztem, magyarázkodtam, közben olyan kicsire zsugorodtam, amilyenre csak lehet, és mindig én jöttem ki belőle rosszul. Ők ezt tökélyre fejlesztették…Akármennyit mondtam az igazat, azt már nem hitte el senki…
Aztán eljutottam odáig, ha valaki valamiért számon akart kérni, vagy rendre akart utasítani, a válaszom annyi volt: „csak”. Ajtó bezár az orra előtt. Mindezt mosolyogva – persze ez a legnehezebb volt, mert belülről majd szét robbantam. Innentől kezdve békén hagytak, mert nem találtak rajtam fogást.
Mára már eljutottam odáig, ha valami „félreértést” kell elmagyaráznom /nem „kimagyaráznom”!/, a végére odáig jutunk a partnerrel, hogy valami „kommunikációs hiba” csúszott be… Innentől kezdve nincs tüske, nincs sértődés, téma lezárva. Nekem kb. ennyi.
Na akkor meg is válaszok itt magamnak. Nemsokkal azután, hogy
Na akkor meg is válaszok itt magamnak. Nemsokkal azután, hogy beküldtem ezt a pár mondatot, jó kis szorongásos rohamot kaptam. Elemi erővel tolulnak fel az emlékek. Szabály szerűen rosszul vagyok. Hiába pergettem le én ezeket az embereket, a halom szemét itt maradt bennem… Talán ez a néhány év volt eddig, ami majdnem megölt. Hogy a fenében dobáljam ezt most ki? Ráadásul egyikőjük már meg is halt azóta.
Csak most döbbentem rá, mennyi harag és indulat lappang ott a mélyben lent…Ahogy jönnek felfelé, feszítenek szét.
Mester, írj valamit, ezzel most mit lehet kezdeni???
Használd ezt…
„Én tudom, hogy fantasztikus szilva vagyok, ezért sosem leszek középszerű banán!:) Nagy az arcom? Lehet. Én így érzem jól magam. Jó barátból kevés van, ők megmaradtak. Ők is fantasztikus szilvák! :)”
…ha már megszólítottál… :DDD
Kösz!:)))
Egyszerűen mostanában rohadtak a délelőttjeim…Nem mindig, de a hét napjaiból 4-5 igen. Pedig lekötöm magam, csinálom a dolgom, de mégis. Valami feszít, kínoz, gyötör, és fogalmam sincs, mi az…Jönnek elő a rossz emlékek. Ez járhat fokozott szorongással vajon???
Szépen módszeresen fel kell dolgozni mindegyik emlékedet
Szépen módszeresen fel kell dolgozni mindegyik emlékedet, amelyikben tüskét, feszültséget, sérülést szereztél. Mivel ezek jól el lettek fojtva, ezért "kénytelen" leszel meditációban átélni őket.
Felidézed az emléket, belemész az érzésekbe, negatív érzelmekbe és engeded, hogy tanítson, alakítson!
Ha nem menne, akkor az Érzelmek és oldások Sirály csomagban találsz hozzá sok segítséget, ötletet, részletes magyarázatot és vezetett meditációkat.
Bodza
Két dolgot tudok Neked tanácsolni (bár igaz, nem vagyok Mester)
Először is, meditációban nézd meg, él meg a dühödet, lásd magad előtt az embert, aki miatt így érzel. Még ki is adhatod, (k.va életbe, ezt és ezt tetted velem, stb), aztán kövesd az emlékeidet, menj még korábbra, és korábbra, míg azt nem érzed elég (több medibe is kerülhet), aztán mindig úgy fejezd be a meditációt, hogy felejtsd el, ki, vagy mi hergelt, csak az érzésre figyelj. El fog tűnni.
Utána két kezedbe képzeld el, hogy feltöltődik Isteni energiával, szeretettel, és a két kezed emeld a szívedhez, mintha beletöltenéd a fényt. Többször csináld meg, míg azt nem érzed, eláraszt a fény, a szeretet.
A másik a tükör technikám: akár papíron, akár meditációban játszd le az eseményt, aztán éld meg, mi lehetet a másik félben is. Mi játszódhatott le benne is. Képzeletben lépj bele , válj azzá, aki ő volt ott, akkor. Sokminden letisztul így.
Fel fogod ismerni, benne is mi zajlott, hogy ő is csak védte magát/érdekeit.
Kérdezd meg magadtól utána mire tanít ez? Mit kell meglátnom?
Rá fogsz jönni, mindegy, él-e, vagy halott-e a személy, lesznek meglátások is, mi volt a Te leckéd, és mi a másoktól hozott/átvett terhed.
Elő fognak lépni az emlékeidből kitől, mit kaptál (szülői nevelés, vagy egy erős személyiség, aki hatott rád), meditációban képzeld el, hogy mindazt, amit tőlük vettél, visszaadod nekik. Ezt érezni fogodd, nagyon megkönnyebbülsz tőle. Pont ma csináltam ilyen gyakorlatokat. Felszabadító élmény, ez az igazi fogyókúra!!!
Illetve: TÜRELEM.
puszi 😉
Minek?
Mentegetőzni? Minek? Ezt a leckét én már jó régen megtanultam.
Ha mondok valamit, úgy is gondolom. Akármit reagálnak rá, nem fogok mentegetőzni.
Volt szerencsém hosszú éveken át egy kötözködő, idős házaspárral egy kétlakásos társasházban élni. Mindig találtak valamit, amivel belém köthettek, utána mondták fűnek-fának a saját verziójukat, ami persze akkorára már hatalmas viharrá nőtte magát – az ő elméjükben. Én meg mentegetőztem, magyarázkodtam, közben olyan kicsire zsugorodtam, amilyenre csak lehet, és mindig én jöttem ki belőle rosszul. Ők ezt tökélyre fejlesztették…Akármennyit mondtam az igazat, azt már nem hitte el senki…
Aztán eljutottam odáig, ha valaki valamiért számon akart kérni, vagy rendre akart utasítani, a válaszom annyi volt: „csak”. Ajtó bezár az orra előtt. Mindezt mosolyogva – persze ez a legnehezebb volt, mert belülről majd szét robbantam. Innentől kezdve békén hagytak, mert nem találtak rajtam fogást.
Mára már eljutottam odáig, ha valami „félreértést” kell elmagyaráznom /nem „kimagyaráznom”!/, a végére odáig jutunk a partnerrel, hogy valami „kommunikációs hiba” csúszott be… Innentől kezdve nincs tüske, nincs sértődés, téma lezárva. Nekem kb. ennyi.
Na akkor meg is válaszok itt magamnak. Nemsokkal azután, hogy
Na akkor meg is válaszok itt magamnak. Nemsokkal azután, hogy beküldtem ezt a pár mondatot, jó kis szorongásos rohamot kaptam. Elemi erővel tolulnak fel az emlékek. Szabály szerűen rosszul vagyok. Hiába pergettem le én ezeket az embereket, a halom szemét itt maradt bennem… Talán ez a néhány év volt eddig, ami majdnem megölt. Hogy a fenében dobáljam ezt most ki? Ráadásul egyikőjük már meg is halt azóta.
Csak most döbbentem rá, mennyi harag és indulat lappang ott a mélyben lent…Ahogy jönnek felfelé, feszítenek szét.
Mester, írj valamit, ezzel most mit lehet kezdeni???
Használd ezt…
„Én tudom, hogy fantasztikus szilva vagyok, ezért sosem leszek középszerű banán!:) Nagy az arcom? Lehet. Én így érzem jól magam. Jó barátból kevés van, ők megmaradtak. Ők is fantasztikus szilvák! :)”
…ha már megszólítottál… :DDD
Kösz!:)))
Egyszerűen mostanában rohadtak a délelőttjeim…Nem mindig, de a hét napjaiból 4-5 igen. Pedig lekötöm magam, csinálom a dolgom, de mégis. Valami feszít, kínoz, gyötör, és fogalmam sincs, mi az…Jönnek elő a rossz emlékek. Ez járhat fokozott szorongással vajon???
Szépen módszeresen fel kell dolgozni mindegyik emlékedet
Szépen módszeresen fel kell dolgozni mindegyik emlékedet, amelyikben tüskét, feszültséget, sérülést szereztél. Mivel ezek jól el lettek fojtva, ezért "kénytelen" leszel meditációban átélni őket.
Felidézed az emléket, belemész az érzésekbe, negatív érzelmekbe és engeded, hogy tanítson, alakítson!
Ha nem menne, akkor az Érzelmek és oldások Sirály csomagban találsz hozzá sok segítséget, ötletet, részletes magyarázatot és vezetett meditációkat.
Bodza
Két dolgot tudok Neked tanácsolni (bár igaz, nem vagyok Mester)
Először is, meditációban nézd meg, él meg a dühödet, lásd magad előtt az embert, aki miatt így érzel. Még ki is adhatod, (k.va életbe, ezt és ezt tetted velem, stb), aztán kövesd az emlékeidet, menj még korábbra, és korábbra, míg azt nem érzed elég (több medibe is kerülhet), aztán mindig úgy fejezd be a meditációt, hogy felejtsd el, ki, vagy mi hergelt, csak az érzésre figyelj. El fog tűnni.
Utána két kezedbe képzeld el, hogy feltöltődik Isteni energiával, szeretettel, és a két kezed emeld a szívedhez, mintha beletöltenéd a fényt. Többször csináld meg, míg azt nem érzed, eláraszt a fény, a szeretet.
A másik a tükör technikám: akár papíron, akár meditációban játszd le az eseményt, aztán éld meg, mi lehetet a másik félben is. Mi játszódhatott le benne is. Képzeletben lépj bele , válj azzá, aki ő volt ott, akkor. Sokminden letisztul így.
Fel fogod ismerni, benne is mi zajlott, hogy ő is csak védte magát/érdekeit.
Kérdezd meg magadtól utána mire tanít ez? Mit kell meglátnom?
Rá fogsz jönni, mindegy, él-e, vagy halott-e a személy, lesznek meglátások is, mi volt a Te leckéd, és mi a másoktól hozott/átvett terhed.
Elő fognak lépni az emlékeidből kitől, mit kaptál (szülői nevelés, vagy egy erős személyiség, aki hatott rád), meditációban képzeld el, hogy mindazt, amit tőlük vettél, visszaadod nekik. Ezt érezni fogodd, nagyon megkönnyebbülsz tőle. Pont ma csináltam ilyen gyakorlatokat. Felszabadító élmény, ez az igazi fogyókúra!!!
Illetve: TÜRELEM.
puszi 😉
Èvának
Ennyi egyöntetü hozzászólás után Èva mit érzel?
Menekülsz tovább,vagy belátod hogy az a helyes irány ami befelé vezet?
Lehet hogy én ,,kicsi” vagyok ahhoz hogy a ,,nagyok” dolgába szóljak bele,de a ,,nagyok” gyakran olyan magasan vannak hogy nem látják meg a lényeget.
Ha továbbra is eröszakolod magad annak kellemetlen fizikai következményei lesznek!
Erika Szeretettel!
Èvának
Ennyi egyöntetü hozzászólás után Èva mit érzel?
Menekülsz tovább,vagy belátod hogy az a helyes irány ami befelé vezet?
Lehet hogy én ,,kicsi” vagyok ahhoz hogy a ,,nagyok” dolgába szóljak bele,de a ,,nagyok” gyakran olyan magasan vannak hogy nem látják meg a lényeget.
Ha továbbra is eröszakolod magad annak kellemetlen fizikai következményei lesznek!
Erika Szeretettel!
Hát ennyi értelmetlen hozzászólást már régen olvastam. Kicsit
Hát ennyi értelmetlen hozzászólást már régen olvastam. Kicsit nem vagyok itt, és elvész az értelem?
Ráugrotok mindannyian egyre, és még védekezni se engednétek? Miféle erkölcsiség ez? Hát elképesztő, hogy ÖNISMERETI oldalon másra sincs eszetek, mint megint másokba túrkálni, összeálltok, mint a lovak a kánikulába, hogy árnyékot adjatok egymásnak, és onnan csaholtok, mint kiéhezett kóbór kutyák, csaholtok az arra járóra.
Hát ha Éva ennyire sok problémát okoz a lelkeiteknek, akkor ÖNISMERETI indíttatásból nagyon gyorsan álljon neki mindenki a saját maga megtükrözésének.
Hát mi az, hogy még azért is okoljátok, hogy megpróbálja megvédeni magát? Ezt a terrorista brigádot. Marha gyorsan kezdjen el mindenki önnönmagába valami világosságot vinni, mert a negró világít a lelketekbe. Mi alapotok van nektek arra, hogy ilyen aljasul neki támadjatok valakinek?
Elképesztő. Önismeret azt jelenti, hogy önmagaddal foglalkozol, és nem a másikkal.
Nem látom az az alapvető értelmi képességet bennetek, hogy a személyes névmások közötti különbséget megértsétek és jelentését felfogjátok. ÉN és a TE között.
Ilyen kóbor kutya hadat bottal verném ki még az utcámból is ahol lakok, ha így oda csődülnének.
Még, hogy spirituális látásmód. Nem láttok ki a csaholásból, betegre analizáltátok magatokat, és még mindig nem tudtok semmit.
Sanyi mondta is az egyik előadásában, hogy „nem látom a fejlődést az elmúlt hónapokban” Valóban semmit nem fejlődtetek. Osztjátok itt az ukászokat kéretlenül, miközben tele vagytok sérelmekkel, félelmekkel, és a világról való ismeret teljes hiányával.
Milyen erkölcsi alapotok van nektek, ennyire arcátlanul rászállni a másik emberre?
Aki a saját lelkét nem tudja meggyógyítani, az ne a másikéba akarjon belepiszkálni már, csak nagyobb kárt okoz, és jól láthatóan hiányzik az ehhez szükséges tudás is.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Hüha!:)
,,Kicsit nem vagyok itt, és elvész az értelem?”
Ezt meg hogy érted? :))))
Nem bántani akarjuk Èvát.
Hogy ö,vagy Te ezt mégis annak látjátok ez azért van mert egyre többen a ,,kóbor kutyák” nem akarunk játszani vele.(belemenni a játszmájába ugy értem…)
Üdv!Erika
u.i:Ha már kutya,akkor én stipi stopi bulldog leszek!;)
„Nem bántani akarjuk Èvát.”De mégis bántjátok. Ráugrotok itt
„Nem bántani akarjuk Èvát.”
De mégis bántjátok. Ráugrotok itt csoportosan. Most meg mentegetőzni kezdesz? Ezzel vádoltátok őt is, most meg te csinálod? :))) Milyen könnyen vissza nyal a fagyi mi? :))
Ha valakit nem akarsz bántani, akkor azt úgy kell csinálni, hogy nem bántod.
Ennyire egyszerű.
Van itt az oldalon 3-4 ember, aki csak nyávog állandóan, értelmes témába vágó hozzászólás alig születik tőlük, de ha valami nem tetszik nekik, egyből összehordja őket a szél, és irigységtől telve, egymásba kapaszkodnak, mint a termeszek, és csak úgy okádják a trágyát az „ellenségre” aki nyilván azért ellenség, mert kalasszisokkal több a tudása a spirituális világról, a többi meg csak fetreng a semmi közepén, amit maguk számára tudásnak vélnek.
Ha nem akarsz belemenni a játszmáiba, akkor minek mész bele?
Vitázol, most az enyémbe is benne vagy már is. Nem gondolod, hogy direkt a játszmázóknak írtam ilyen jól láthatóan provokatív stílusban? Mind akik ebbe így bele mentek, játékszerekké váltok azok számára, akik játszanak veletek. Kiváló időtöltés.
Ti meg majd sértődötten tele sírjátok a blogot, hogy nem akartok játszmázni :DDD Nem látva azt, amit már megállapítottunk egyszer, hogy minden ember játszmázik, aki egy másikkal kommunikál.
Állandó önvizsgálat, meg érzelgősség mellé nem ártana néha gondolkodni is. Aztán ha valakibe belerúgsz, nehogy már ő legyen a hibás, mert te agresszív vagy.
Bulldog. Nyálcsorgatva áldozatát kereső: Méghogy nem akarod bántani. Más célod sincsen csak ez.
ui: Én meg leszek a sintér, aki összeterelgeti a csaholókat :DDD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
„Ti meg majd sértődötten tele sírjátok a blogot, hogy nem
„Ti meg majd sértődötten tele sírjátok a blogot, hogy nem akartok játszmázni :DDD Nem látva azt, amit már megállapítottunk egyszer, hogy minden ember játszmázik, aki egy másikkal kommunikál.”
Nem tudom, kivel állapodtál meg. Ez egy alapvető tévedés. Szó szerint idézek Tepperwein A pozitív pszichológia ereje című könyvből.
„Az áldozat, tettes és megmentő pozíciókat a következő értékekkel helyettesítjük: belső erő ( áldozat helyett ) szeretet ( vád helyett ) igazi együttérzés ( megmentő helyett ). ”
Létezik emberek közötti kommunikáció játszmázás nélkül is, de meg kell tanulni, a tudatosságot nem osztogatják a sarkon…
Még valami, ami alapvető, minden spiriutálisan fejlődni kívánó embernek ismerni kell:
Ismét idézet, Deepak Chopra: Az élet hét alaptörvényéből.
A Legkisebb erőfeszítés törvényének harmadik összetevője a védekezés-nélküliség, amely azt jelenti, hogy a tudatosságunk védtelenségben gyökerezik, és le kell mondani arról az igényről, hogy álláspontunkat bárkire ráerőltessük vagy arról bárkit is meg akarjunk győzni. Ha megfigyeljük az embereket magunk körül, észre-vehetjük, hogy idejük 99 százalékát álláspontjuk körülbástyázásával töltik. Pusztán azzal, ha lemondunk erről az igényről, hihetetlen mennyiségű energiánk szabadul fel, amelyet korábban elpocsékoltunk.
A terebess.hu-n olvasható az egész anyag.
Részemről ennyi, itt befejeztem.
Szeretem azokat az embereket, akik állandóan másoktól
Szeretem azokat az embereket, akik állandóan másoktól idézgetnek. Az önállóság leghalványabb szikrájától is mentesek. Még hogy tudatosság. Miként vághatja ezt egy olyan ember bárki fejéhez, aki nem rendelkezik önálló világlátással?
Tökéletesen elhiszem, hogy tudatlan vagy, hiszen ezt bizonyítod magadról lépten-nyomon.
Ezzel a hozzászólással is.
De ezt a tudatosság dolgot amúgy se ártana tisztázni, mert igen durva téveszméitek vannak ezzel kapcsolatban is.
A tudatosnak mi az ellentettje szerinted? Őszintén kíváncsi vagyok a meglátásodra.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
a tudatos ellentéte a nem-tudás
Nem akarok sem megfutamodni, sem parttalan csapjunk egy kis zajt vitába belefolyni. Miki, Te Hermessre sem hallgattál a játszmázást illetően… Van egy blog, amiben Hermess jól leírja a tudatosodási szinteket is, olvasd el. Az idézeteket is azért szúrtam be ide, hátha kedved kapsz az olvasáshoz… Az én területem a trauma feldolgozás, ez érdekel, ezt tanulom, már pár embernek tudtam segíteni… Ha ebben tudok neked – vagy másnak segíteni – az az én feladatom… De ez csak akkor működik, ha a másik ember megérett a változásra. A Tarot esten Bea is megmondta Neked a valódit, de süket fülekre talált…
Ha tanácstalan leszek, elmegyek majd egy tanácsadóhoz. Olyanhoz
Ha tanácstalan leszek, elmegyek majd egy tanácsadóhoz. Olyanhoz akiről úgy ítélem meg, hogy ért hozzá, de az semmiképpen nem egy önjelölt lesz, aki erőszakosan ontja az okosságait másokra.
Hogy valami süket fülekre talált-e nálam, vagy sem, azt te nyilvánvalóan nem tudhatod, ez megint csak okoskodás, öntömjénezés.
A traumáiddal foglalkozz inkább, ne velem. Majd tudom én, hogy mi jó nekem, mivel kizárólag én ismerem a valós helyzetemet, senki más ember nem.
Egészen elképesztő elképzelés, nem is értem, hogy honnan veszitek a bátorságot, hogy egy pár fórumos hozzászólás alapján bele merjetek avatkozni egy másik életbe. Mindenféle szakértelem nélkül, túl azon, hogy már megint máson se jár az eszetek, csak a másik létébe való beleturkáláson.
Mikor juttok már el odáig, hogy felfogjátok a személyes névmások közötti különbséget? Mitől ennyire nehéz ez az értelmeteknek?
Én, az nem te, és ahogyan én nem osztok kéretlen tanácsot neked, joggal várom, hogy te se tedd ezt velem. Nem kértem tanácsot. Ha majd tanácsra lesz szükségem, elmegyek a megfelelő helyre, ahol szakértők megfelelő képzettséggel teszik ezt, és nem ékelik be magukat egy másik ember létezésébe.
Tudsz te felelősséget vállalni azért, ha rossz tanácsot adsz valakinek, és abból baja származik?
Mire alapozod, hogy te a megfelelő képességek és tudás birtokában vagy, amikor magad mondtad egyik hozzászólásodban, hogy még külön terápiákra is jársz.
Te beteg létedre honnan veszed a bátorságot, hogy más embereknek tanácsot adj, amikor a saját életedet sem tudod megoldani?
Mind akinek problémái vannak, honnan veszitek a bátorságot, hogy beleavatkoztok egy másik ember életébe?
Még a végén valaki komolyan veszi a beteges elképzeléseiteket. Milyen garanciát tudtok vállalni a tanácsaitokra?
Hol van a bátorságotok határa, és hol kezdődik szégyenérzetetek, hogy ennyire nagy magasságokba emelitek magatokat, szinte istent játszva ultimate diagnózisokat és terápiákat osztogatva ész nélkül?
Hol van a tudásotok bizonyítéka, azon kívül, hogy csak sírtok nyavajogtok a saját problémáitokon állandóan?
Vakként akartok útmutatóúl szolgálni másoknak?
Nem szégyenlitek magatokat?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
„le kell mondani arról az igényről, hogy álláspontunkat bárkire
„le kell mondani arról az igényről, hogy álláspontunkat bárkire ráerőltessük vagy arról bárkit is meg akarjunk győzni.”
Ezt a mondatot meg minden acsarkodó el kezdheti tudatosítani magában.
Ha viszont mégis valaki erőszakos egy másik emberrel szemben, akkor azt is tudatosítsa magában, meg azt is, hogy miért, és mit akar ráerőltetni a másikra.
Meg azt is rohadtul tudatosítsa magába mindenki, hogy ha valakit megtámadnak egy ilyen erőszakos akaratérvényesítéssel amit itt produkáltatok az elmúlt napokban, akkor a megtámadottnak egyrészt Istentől rendelt kötelessége, másrészt alapvető és alkotmányos emberi joga, hogy védekezzen.
Aki pedig a védekezés miatt további agressziónak teszi ki, a már megtámadottat, az forduljon pszichiáterhez, és megfelelő kémiai anyagok bevitelével érje el a megfelelő nyugalmi állapotot.
Nem túl normális elvárás, hogy valaki áldozza fel magát neked vagy bárkinek, pusztán azért, hogy ti tovább egózhassatok, meg bele másszatok még jobban a másik önbecsülésébe.
Azért mert ti nem becsülitek magatokat semmire, mert nyilván „nem vagytok még eléggé tudatosak” :DD röhejes elképzelés.
Részemről nincs befejezve. Kifejezetten szórakoztat a magát égbeemelő ember zuhanórepülése.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
,,mert egyre többen a ,,kóbor kutyák” nem akarunk játszani
,,mert egyre többen a ,,kóbor kutyák” nem akarunk játszani vele.(belemenni a játszmájába ugy értem…)”
Erika,ne vond már bele a többieket,az alantas hazugságaidba.
A többiek nem süllyednek le a Te szintedre,és odaát vicceket mesélnek 2 napja.
Egyedül Te vagy az,aki itt betegesen kukkol éjjel nappal,és azt lesi mikor lehet lecsapni.
Te menthetetlen vagy,klinikai eset.Paranoiás,és skizofrén.
Sajnos már annyira nem vagy a magad ura,nem vagy tudatában a cselekedeteidnek,mert a kisebbségi érzés annyira az agyadra ment,hogy ezt kétségbeesetten kompenzálva ,már ölni is képes lennél,
olyan gyűlölettel viseltetsz azokkal szemben,akiket valamilyen beteges fantazmagória alapján magad
fölé emelsz.Örökös támadásban vagy a kényszerképzeteid miatt,amitől már annyira elborultál,képtelen vagy észrevenni,hogy SENKI SEM BÁNT kizárólag,Te önmagadat.
De hát már ezt sem vagy képes felfogni,az önmagad iránt érzett megvetésed és gyűlőleted kivetíted a másik emberre.
Sajnos én csak magán praxist végzek,de ha klinikai szakpszichológus lennék,kényszergyógykezelést rendelnék el neked,esteleg akkor megmenekülnél önmagadtól.Bár már ez is kétséges.
A másik kedves látogató Anita,aki utánad rögtön feltűnik.
Nem hívta senki,olyan okos és képzett,bár még magával sem bír,de ő Tudja a tutit.
Mániákusan rád akarja ezt erőltetni,nem hagy békén,bombáz a segítségnyújtásával,hátha valaki beadja a derekát,és így kielégítheti valamilyen vágyát,hiányérzetét.
Ha ez nem teljesül,ott marad a hiányérzet,és sajnos jön a véget nem érő erőszaktétel.
Mert hát veszíteni is tudni kéne,de hát ehhez el kell jutni valamilyen minimális szintre legalább.
Szóval Ti ketten vagytok itt és mindenhol,mint a vírusok,és elfertőzitek ezt az oldalt, ahol megjelentek
kő kövön nem marad,szétzüllesztitek a közösséget a beteges ,teljesen félreértelmezett ,elmebaj határát súroló hülyeségetekkel.
Itt rajtatok kívül mindenki értelmes, és intelligens,.még ha nézetkülönbség van akkor is barátságosan ,normálisan kommunikál.Ők azok ,akik nincsenek most itt.
Sanyi lehet hogy jóhiszemű volt,de most sajnos ez nem sikerült neki,mert gyakorlatilag az ég világon senki nem mondta meg nekem a frankót. A Peti,nem elemezgetett,ezért Te vad dühvel rá is támadtál.
Katinak pedig fogok válaszolni,neki vannak jó felvetései,de a kombinációi nem egészen helytállóak,mert természetesen másból indul ki,nem a vizsgált személyből.Ezt kéne már végre megtanulnotok ,ha ezzel akartok foglalkozni,nem a téveszméket szaporítani.
Ő sincs még rendben saját magával,és inkább oda kéne koncentrálni az energiáit,mert még nagyon sok dolga lenne önmagával ,mielőtt másnak kéretlenül segítséget akar nyújtani.
Ennek ellenére az ő szándéka tiszta,habár nem helyénvaló,ezért ezt értékelem,és köszönöm is neki,
bár nem kértem.
Szóval kedves Erika az itt a nagy helyzet,hogy most sajnos a saját csapdátokba dőltetek.
Tudod addig jár a korsó a kútra…
A helyzet az ,hogy nincs helyzet,mert sajnos Ti nem számítotok,annyiszor lejárattátok már magatokat,
ráadásul,komplexusos,mániás,kényszeres betegek vagytok,az egészségesek,meg vidáman kacarásznak a viccmesélő blogban.
Gondolom már kiderült,nem léptem be.
Gondolom már kiderült,nem léptem be.
Miki és Éva
Maximálisan látom, az írott kommunikáció semmit sem old meg, meglepő volt a reakciótok ismét.
Jobb ezt személyesen, most már végképp így gondolom, aztán majd meglátjuk minek láttok engem azután.
Személyes találkozónál szerintem látjátok majd a lényem, az arcom, a szemem, és azt is, hogy harag nincs bennem. Talán ezután tiszta lesz a kép.
Úgy érzed, hogy van valami megoldandó dolog? Tehát megítélsz
Úgy érzed, hogy van valami megoldandó dolog? Tehát megítélsz egy helyzetet, benne most már két személyt, védekező álláspontra helyezkedsz, pedig téged személy szerint nem is akartalak megszólítani a hozzászólásaimmal. Még is megszólítva érzed magad :))
Nem kell megoldani semmilyen helyzetet. Ez a baj, hogy megakartok oldani valamit, ami egyrészt nem létezik, másrészt a megoldás iránya egy akaratérvényesítési szándékban mutatkozik meg felőled egy másik ember felé. Ez akaratlagos hatásgyakorlási szándék.
Ez volt eleinte a problémám veletek. Visszatértünk a két hónappal ez előtti állapothoz, és semmit nem fejlődtetek ez idő alatt. Minden gyakorlat amit csináltatok, hatástalan hiábavalóság volt.
Ne akard egy másik ember dolgát megoldani. Mindenki a saját dolgával foglalkozzon, ne a másikéval. Erről beszéltünk, és nem tudatosodik bennetek ez a két személyes névmás.
Én és TE.
Az önmegvalósítás, az ÖNMAGAM megvalósítása. Okés? Érthető? Nehéz tudatosítani, hogy ÉN nem Te vagyok, és Te nem Én vagy?
Ennyire nehéz megérteni a különbséget? Nem hiszem el.
Senki nem haragszik senkire. Itt nem érzelgősségről van szó, hanem konkrétan különböző kifejezések megértéséről, és tudatosításáról. Mármint, hogy mit jelentenek ezek a szavak.
ÉN-TE.
Én önmegvalósítok, nem téged akarlak megvalósítani, te is önmegvalósítod magadat. Ne engem akarj megvalósítani. Ilyen egyszerű az egész dolog.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Miki
Maximálisan értelek, csak te nem értesz engem most.
Harag?
Nincs.
Csak közös álláspontot keresek, hogy végre ki tudjunk mozdulni ebből az állapotból.
Önismeret. Jól írod. Ezt szeretném én is, a többit meg személyesen, oké?
Még nem tudom hogyan oldom meg, de jövőhéten mindenképpen szeretném. Egyeztetünk priviben, már ha akarod te is, hogy végre elrugaszkodjunk innen.
Jössz Pestre?
Na akkor majd jól megbeszéljük a dolgokat
Jössz Pestre?
Na akkor majd jól megbeszéljük a dolgokat :)))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Szia Anita!
Biztos hogy jó ötlet?
Mert ha belegondolok biztosan nem vennék jó néven hogyha látnák mit váltottak ki bennem….! 😉
De azt hiszem Te sokkal komolyabb vagy nálam….
Sok Sikert!
Peti!
Sajnálom hogy nem támadtam Rád,és biztosan Te is nagyon sajnálod!
Bár abban az idöszakban épp ,,együtt” voltunk,de ez a ,,rátámadós” dolog most új gondolatokat ébresztett bennem. :))))
Na majd legközelebb! 😉
Üdv!Erika
Erika 🙂
Biztos jó ötlet?
Igen.
Semmi más nem fog történi, csak meglátják, nem vagyok én vödrös gyilkos :D.
Az alapfogalmakban mást értünk, ez, ha helyére kerül, tudom, más lesz a kapcsolatunk, és visszatérnek a régi szép idők az oldalon ;). Szemléletváltás, csak ennyi.
Tisztázod magadban a fogalmakat és szemléletet váltasz ? :)))
Az
Tisztázod magadban a fogalmakat és szemléletet váltasz ? :)))
Az jó. Már azt hittem mindig ilyen önmarcangoló állandóan vizsgálódó élni elfelejtő csajszi vagy.
Ne hallgass senkire, majd személyesen megdiskuráljuk a lényeges dolgokat :))
Régi szép idők alatt azt érted, hogy született heti 3 hozzászólás? :))) Erre vágytok? Nem hiszem én azt 😉
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Miki
Itélkezel? Látatlanul? Kivetitesz rám? Ki ül a gép előtt naphosszat és örlődik a napi betevőért?
Önismeret: mit tapasztaltál, mi változott életed során, mit tudtál megoldani?
Na, ilyeneket értek a vallások szétcincálása, egymás mocskolása helyett.
Szemléletválltás magamban: akár az is lehet. Ha abból indulok ki, hogy ha tetszik, ha nem a részem vagy, Egyek vagyunk. Akkor ha belátsz dolgokat, bennem is változik valaami. Kiteljesedek, egészebb leszek.
„Arról persze szó sem lehet, hogy ideologico-theoretikai
„Arról persze szó sem lehet, hogy ideologico-theoretikai útmutatást kérjünk vagy akárcsak el is fogadjunk bármilyen részről, függetlenül attól, hogy élénken érdeklődünk – kivétel nélkül – minden létező, és főleg minden jobboldali ideologia iránt. Mi mindent figyelembe veszünk, de kizárólag önnön elveinket követjük.”
forrás: http://www.sacrumimperium.hu/sacr0101.htm
Nem kell többet akarni, mint amit valaki magáról, magától hajlandó kiadni. De arra felszólítani, hogy márpedig te erről és erről beszélj, mert ez a mi tradíciónk, hogy felszólítjuk egymást, és egymásnak engedelmeskedést mutatva protokoll-érzelmeinkről számolgatunk be egymásnak, ezt én nem tudom ápolni. Nem is vagyok az az érzelgős típus, másrészt a legcsekélyebb módon sem informatív az aktuális érzelmein megosztása.
Ettől persze, te beszélj nyugodtan aktuális hangulataidról, de ne akard senkinek sem utasításba adni, hogy ő miről beszéljen.
Az oldal nem tér vissza a régi szép időkbe, mert az azt jelentené, hogy semmit nem fejlődött, hanem halott.
Márpedig az oldal él, és mégpedig igen informatív módon, mindig, amikor nem a ti szeszélyeitekkel kell foglalkozni éppen, és éppen nem titeket kell érzelmi árterületeitekről vissza homokzsákozni, a normális magatartásotok medrébe.
Másféle emberek vagyunk, és ahogyan én nem akarlak belekényszeríteni, egy olyasféle mentalitásba, amilyen nem vagy, hasznos lenne ha te sem tennél erre kísérletet, vissza-vissza térően.
De én szívesen találkozok veled, ha jössz Pestre, mindenképpen szólj :))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Anita,Te még mindig nem érted ? Én biztos,hogy nem fogok veled
Anita,Te még mindig nem érted ? Én biztos,hogy nem fogok veled találkozni.
Nem akarok újra óvodába járni.Nem akarok szót fogadni az óvónéninek.
A szemléletemet sem akarom a kedvedért megváltoztatni,mert jó az nekem..
Járom az utam, ami nem a Te utad, és ne szólj bele, mert nem érted.
Szeretném szabadon megválasztani a barátaimat ,akikkel normálisan tudok kommunikálni,
és nem terrorizálnak kéretlen,és tudatlan tanácsaik özönével.
Szeretném jól érezni magam ebben a közösségben,és olyanoktól tanulni,akiktől lehet is.
/példának okáért,akár egy húsz éves Spiritosaurus-tól is.
NEM ERIKÁTÓL ÉS NEM TŐLED ! ÉRTSD MEG VÉGRE!
Mért kell ráakaszkodni olyan emberekre,akik ezt nem akarják ?
Felnőtt ember ezt miért nem képes felfogni?
/Látod ,ezért is nem akarok óvodába járni./
Éva
még Te hivtál meg, én csak élni akartam vele. Rendben van, legyen meg a Te akaratod.
Ez még akkor volt Anita ,amikor még volt valami remény egy
Ez még akkor volt Anita ,amikor még volt valami remény egy esetleges értelmes kommunikációhoz.
Nem rég arra nyitottam ki az oldalt,hogy ismét tele van veled,és éppen Mikit üldözöd az okoskodásoddal.
Én szeretném értelmes és építő jellegű dolgokkal tölteni az időmet,a teljesen értelmetlen egymásra muto-
gatás helyett.Engem ez nem épít,hanem bomlaszt.
A közös nevező az lenne,hogy élni,és élni hagyni.
Annak az embernek adni tanácsokat,aki azt kéri,vagy kéretlenül is elfogadja.
És aki ezt valamilyen okból nem igényli,azt békén hagyni,tiszteletben tartani,hogy esetleg valamiért meg van rá az oka / és nem lehordani ezért mindennek !!
Ezt korábban már megbeszéltük és szépen visszakoztál is.
Azóta megint amnéziában szenvedsz,és ha ezredszerre kéri az ember ,akkor sem tágítasz.
Sajnos ,hogy Erika a fő bűnös megint,de ő ,miután kirobbantotta újra a vitát,szépen háttérbe vonul,Te meg tarod a hátad,azért tulajdonképpen,amit újfent ő provokált ki.
Ahogy Sanyi feltette a másik blogból áthozott beszélgetésünket,hogy úgy veszi észre többet magyarázkodok a kelleténél,Erika,Isten tudja honnan azonnal ott termett,bizonyságként ,hogy rájött
én mivel irritáltam anno őt. /láthattad tárt karokkal fogadtam,biztatva,mondja el/
A nagy felismerés az volt,hogy rájött Ő még mindig fél,és mivel én irritáltam,hát én is félek!
Nem tudtam erről lebeszélni,hiába idéztem az írásait,amiben pont az ellenkezője irritálja Őt,és Te is pont
azt állapítottad meg,hogy túlzottan magabiztos vagyok,és okoskodok,mindent tudok,stb….ez az irritáció oka.
Szóval itt feladtamAzért mert ő fél ,én is félek,de jó ,hogy felismerte magát bennem !
Hát itt adtam fel Anita,és ezért nem vagyok hajlandó már egyetlen szót sem meghallgatni,mert ilyen félreértelmezett tévtanításokra nem vagyok kíváncsi..
Elég baj,hogy így bántok a Sanyi tanításaival,de sajnos nem mindenkinek való.
Ez idáig még lehetne magán ügy is ,de akikor ha ezt rám akarjátok erőltetni,az már az én ügyem is,és ez az amiből most már sem írásban ,sem szóban nem kérek.
Én vagy 25 -éve igyekszem tiszta forrásból táplálkozni,és engem meg pont ez irritál,a kiforgatott,
félreértelmezett téveszme.
És amikor ezt rám akarják erőltetni,abból meg végképp nem kérek.
Ennyi próbálkozás után remélem hogy végre már megértesz.
Lehetőség
Ami azt illeti ez egy nagyon nem fair topic. Sanyinak nem volt sportszerű húzása ennek a topicnak az elindítása. De elindult és nagyon félrecsúszott, bár fel lehet fogni lehetőségnek is.
Éva, ha már így alakult, szerintem érdemes kihasználni és a magad javára fordítani az egészet, megtanulni a helyeztben lévő leckét.
Éva, mit mond a szakirodalom arról, ha valaki a másiknak azt mondja, hogy Te nem számítasz?
A jásztmairodalom ezt a kijelentést milyen játszmák részeként, milyen szerepben írja le?
Szakember vagy, tudnod kell. Vedd tudomásul, hogy ezt produkálod, ez munkál benned.
Szerinted, ha a pácienseid vagy a leendő pácienseid rákeresnek a neten a nevedre és ezt olvassák tőled, akkor mit fognak gondolni? A szakma vajon mit gondolna a szakmai alkalmasságodról?
Mi van belül, ami megéri, hogy szakmailag lejárasd magad?
Oké, ez egy önismereti portál. Vegyük ezt a nyelvezetet.
Az önismeret arról szól, hogy önreflexívek vagyunk. Ehhez a mankó a vonzás törvénye. Életünk minden másodpercében és tizedmásodperce a vonzás törvényének megfelelően alakul. Mi a vonzás törvénye? A vonzás törvénye, hogy mindent megkapunk, amit az állandóan működő elektromágnesünk kisugároz. Mit sugároz ki? Ami belül van.
A vonzás törvénye tehát semmi mást nem csinál, mint a bensőkben munkáló erők kisugárzását megéléssé és realitássá változtatja, a hétköznapjainkká.
Ami belül van, az van kívül, kívül semmi más nem lehet, csak, ami belül van. Ez a tükörvilág. Tiszta?
Olvasd el még egyszer, amit írtál.
Nézd meg, mit írtál Erikáról, Anitáról.
Őket vonzottad be.
Csak emlékeztetőül: A hasonló a hasonlót vonzza.
Ez az univerzális és minden pillanatra érvényes törvény.
Kérdezd meg magadtól, hogy miért akarod elmekórtani esetnek látni Erikát és Anitát.
Erkia és Anita ugyanis az oldal nyilvánossága előtt oldotta meg a problémájá. Őszintén leszámoltak életük jónéhány önámításával. Ezért is veszi őket körül a szeretet és megbecsülés, nagy a respektjük. Őket csak Te nem látod ilyennek.
Mi történt? Ide jöttél erre az oldalra és itt is megtalálod az alkalmat, hogy előállíthasd azt a helyzetet, amit a hétköznapi praxisban megélsz. Mivel pont két olyan emberre próbálod ráhúzni a hétköznapi kényszerzubbonyod, akik itt jó humorú, megbecsült tagjai a közösségnek, annyira kilóg a lóláb, hogy vagy röhögnek rajtad vagy aggódni kezdenek érted.
Anita és Erika egy ilyen helyzetben már bizonyított, képes volt felállni és megtanulni a benne lévő leckét.
Tudom, mert én hoztam őket ilyen helyzetbe tavaly ősszel.
Többször nagyon kínos és paprikás volt a hangulat. Anita ugyanarra a mintára érvelt, mint Te, csak ő kisgyereknek titulált. Azt is közöte, hogy nem tőlem, hanem mástól, hitelesebbektől tanul. Ugye, Anita? Erika elküldött melegebb éghajlatra, hamar torkig lett a piszkálódásaimmal.
Hahó Nőcik, ugye veszitek, hogy most visszakapjátok Évától, amit nekem adtatok! :))))))
De azután képesek voltak felismerni a problémáikat és elkezdtek dolgozni a megoldáson, méghozzá sikerrel. Ők már megtették azt, ami előtt állsz. Leszámoltak a szokásos játszmáikkal, nekiálltak az erős nő álarca mögötti ügyek tisztázásának, a megbecsülés-önbecsülés, bizalom-önbizalom, az önelfogadás-elfogadás, a szeretet és nőiség megélésének útjában álló szemét eltakarításának. És meglehetősen jól haladnak.
Bevonzottad őket.
A hasonló a hasonlót vonzza.
Te is képes lehetsz arra, amit ők már megtettek.
Rajtad múlik.
Természetesen olyan eszközöket és olyan emberek tudását, segítségét veszed fel, akikét akarod.
🙂
Karmatörlő
teljesen veszem:
" mások rosszindulata saját rosszindulatunk bumerángja"
– Buddha
megjegyzem, még jó, hogy most jött, hogy már megoldottam a dolgot, igy azért átlátva könnyebb, mint vakon, tévutakon.
Karmatörlő, megint köszönöm Neked még a tavalyi dolgot (IS).
😀 Buddha ismerte a bumerángot?
„Karmatörlő, megint köszönöm
😀 Buddha ismerte a bumerángot?
„Karmatörlő, megint köszönöm Neked még a tavalyi dolgot (IS). ” —->Én is! 🙂
Peti!
Csak ugyanazt tudom mondani, mint Anitának!
Magadnak köszönheted!
Gratulálok, sokat fejlődtél!
🙂
😀 😀 😀
Peti, IMÁDLAK TEEEE
😀 😀 😀
Peti, IMÁDLAK TEEEE
Anita!
Nincs mit köszönnöd, de szívesen!
Te csináltad meg! Mindent magadnak köszönhetsz!
Ahogy Te sem tudsz Éva helyett tudatosodni, annak idején nem rajtam múlt, hogy felveszed-e a segítséget vagy sem.
Örülök a sikerednek, jól haladsz!
Gratulálok!
Melengeted a szívemet 🙂
Melengeted a szívemet 🙂
Szia Karmatörlö!
Csatlakozom az elöttem szólóhoz.(Buddhanita)
Annyit hozzátennék csak,hogy furcsa.
Rugdosnak,de nem fáj mégsem…!
Erika!Szeretettel!
Anita!
Sokat tanultál, Csajszi!
Jó látni.
És igen, én is köszönöm, amit a veletek való afférokban sikerült felismernem!
:))))
Erika
Na látod, ezek csak szavak.
Bármit vagdoshatnak hozzád, ha Te tisztában vagy, nem tudd meghatni, lepereg.
"a rossz csak ott tud ártani, ahol még Te sem vagy igaz"
– Jézus
Ezért értem ma már Buddhát, mikor az egyik példabeszédében valaki sértegette, beszélgettek, majd a sértegtő fél elnézést kért tőle, mire Buddha így felelt: nincs, mit megbocsájtani, Te sem vagy ugyanaz az ember, aki ezelőtt voltál, pár perce, engem az az ember sértett meg, de eltűnt az az ember.
Sokáig nem értettem, mert csak az volt bennem, miről beszél, hát ugyanaz a Maki áll előtte, mire leesett, ja, csakhogy az a Maki, még önmagával harcolt (az Egó vagy harap, játszmázik, fecseg vagy bármi), nem ébrett Önvalójára, csak érzelmeibe bonyolódott, és azt adta ki, de miután rájött, kivel áll szemben, meglátta a dolgok működését, hatalmasat változott, amit ugyan a szem nem lát, csak belül érzed, mi zajlott le. És tényleg, milyen igaz, teljesen más lett. Tényleg nem ugyanaz az ember. Szóval, kell-e a megbocsájtás? Felesleges. Csak látni kell, miből mi következett. Sértés sem történt, mert Buddha tudta (!!) ki ő valójában, és inkább utánajárt: – mond, mit hallottál, és ezután megnyílt, hogy inkább lássa meg a másik fél, igaz-e a vád, vagy nem.
Úgyhogy Erikám, a szavak, csak szavak olykor. Azt kell nézni ki vagy mi az ami /aki beszél.Ha ezt meglátod, egyszerűen nem lép fel a harag.
Szeretlek 🙂 (bár ez evidens, igaz?)
én nagyon sokat tanultam ebből a topikból
Többet, mint tíz másikból. Most megpróbálom magamban körbejárni, hogy milyen ajándékot kaptam attól hogy „sérült” vagyok. Hát például ezt az utat, iszonyú nagy hajtóerőt a fejlődésre, a gyógyulásra. Hogy nem süllyedtem bele a mocsárba, a középszerűségbe. A másik, tudom, és nem felejtem el sohasem, milyen az, amikor az erősebb visszaél az erejével, jogtalanul. Legyen a bántalmazás akár fizikai vagy lelki. Már azt is tudom, mit érez és mit tesz az, aki az elkövető, mert csak így tudott helyére kerülni bennem. Hogy helyén tudom, mi a különbség a sajnálat és az együttérzés között. Az, hogy enélkül milyen ember lettem volna, csak hipotézis, de jó tippem van rá, hogy gondom lett volna a felsőbbrendűséggel. De a legszebb ajándék mégiscsak Isten, akit megtaláltam – magamban… A tökéletestől még jó messze vagyok, de át tudok lépni a csendbe. Nagyon erős bennem a vágy, hogy ezt átadhassam – de tanulnom kell még.
igen, Kati
jól mondod. Addig csak elfojtás, illetve hazug kép alakul ki az emberben, míg tudatosan meg nem éli a dolgok működését.
Ha csak az egyik felet ismerem, nem ismerem az egészet. Ezek után az ember nem ítélkezik, csak lát: most ez és ez működik.
De a fényt is ismeri az alagút végén, hiszen abban áll. 😉
És lőn világosság
„Rugdosnak, de nem fáj mégsem…!”
Szerintem meg kölcsönös ez a
„Rugdosnak, de nem fáj mégsem…!”
Szerintem meg kölcsönös ez a „rugdosás”, vagy inkább rúgkapálózás!!!
Kétségbeesve próbáljátok a „saját igazatokat” érvényre juttatni az olvasók előtt!
Ezek szerint akkor ti magatok sem hiszitek teljesen jogosnak a leírtakat!
Amit igaznak vélek nem próbálom erőszakkal ráerőltetni arra, aki máshogyan látja a dolgokat!!!
Ki mit vesz rugdosásnak?
Az én szememben vélemények hangzottak el. Ilyen-olyan , de vélemények. Csak ennyi.
Neked lehet, hogy már pogózásnak látszott. Ennyi. 🙂
Szia Anita!
Tudom, nem nekem címezted az üzenetet!!!
Már második
Szia Anita!
Tudom, nem nekem címezted az üzenetet!!!
Már második napja csak kapkodom a fejem, hogy egyfajta mentális csatatérré változott az oldal ezen blogja!
Mi történt veletek?
Amit a Nevesincs hozzászólónak írtál, azt most mi mondatja veled?!
A „sértődött egó”, vagy ez csak egy szimpla tényszerű vélemény a sok közül?!
Még mielőtt félreértenél, én nem állok egyikőtök pártjára sem! Ez a ti „harcotok”, és eddig nem is kívántam hozzászólni! Zárjátok le, és végre valami másról is kezdjünk el beszélgetni!
Na megyek is vissza az „önismereti viccekhez” 🙂
Üdv: Twindragon/Jani
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
nem, nem , semmi baj, inkább kérdezd meg, jól
nem, nem , semmi baj, inkább kérdezd meg, jól tetted.
Vélemények: mert ezt éreztem. Buddha beszéde volt erre a példa. De most bővebben, nem vettem magamra sok vádat, mert tudom, bennem ez tiszta, sőt, azt is tudom, düh, indulat miatt lettek leírva. Most mit parázzak ezen? Csak elmondták, ami élt akkor bennük, én meg azt, ami bennem.
"harc" csak akkor van, ha bennem is harag dúlna, valahányszor válaszolok, de nem. Nincs harag. Másképp látunk sokmindent, szerintem az sosem baj, ha kifejtjük őket.
Amit írtam Nevesincsnek: minden nézőpont kérdése.
Ha kivülállóként szemlélsz egy vitát, akkor nem látod, érzed, mi zajlik a két félben, kit mi mozgat (kivéve, ha tisztánlátó vagy), csakis a saját sejtésed, feltételezésed tapasztalod, mi lehet, ami zajlik.
Ha benne vagy a vitában, akkor is általában csak az egyik oldalt ismerheted meg, attól függ, te vagy a támadó, vagy az elszenvedő fél, éppen azt a minőséget látod meg.
Általában a támadó fél tudata beszűkül, egy pontra irányul, győzni akarok, leigázni a másik felet, és valami kéjes öröm járja át, ha látja, a másikat sikerült megbántani.
Ha a támadó, tudatosan jelen lenne a folyamatban, akkor érezné, hogy fáj, és hogy mennyire fáj is a szenvedő félnek ez az egész, ergó, ha felismerné, hogy neki is fáj (mert fáj, ezért lép fel a lelkiismeretfurdalás is a vita végén), eszébe nem juttna, hogy a másiknak szánt szándékkal leigázza.
Ha viszont a szenvedő felet nézzük, szintén beszűkül a tudat, átmegy a szegény én állapotba, eszébe nem jutt felülbírálni magában a "vádat", hiszen önmaga is valahol azt érzi, a másik "vádja", szidalma helyén való.
Ekkor két dolgot tehet: vagy visszatámad, fogcsikorgatva, vagy önmagába néz, mi is ez az egész.
Ha önmagába néz, ki tud lépni belőle. TUDJA (ha helyén van az önértékelése), hogy a másik nem mond igazat, sőt, csak önmagába bonyolódott, indulatai hevében (már ha magadat megtapasztaltad ilyen esetben, akkor tudod, sok minden baromságot összehord az ember haragjában, amit később megbán) szólt, és akkor nyugodt tud maradni, attól még dönthet, vagy félrevonul, megvárja, hogy a másik lecsillapodik, vagy még akkor megbeszéli vele.
Írásban nehezebb, mert senki sem látja a másik érzelmi reagálását.
Nem látszik az sem, milyen szándékkal írod a választ.
Erre csak Ferdinánd jutt eszembe a bika, aki az arénában a virágot szagolgatja.Ha kivülállóként nézem, látok egy bazi nagy bikát, meg egy pasast, aki hadonászik a dárdával, naná, hogy azt hiszem, kemény harc lesz.
Ha viszont én vagyok Ferdinánd, akkor tudom, csak azért van leszegve a nyakam, mert a virágot szagolom 😀
Így már tiszta?
Félrebeszéltem. Ez Neked szólt!
Pussz!
🙂
Miért nem érzed fairnek, sprotszerűnek a topik nyitást?
Miért nem érzed fairnek, sprotszerűnek a topik nyitást?
Egyébként szépen és kedvesen összefoglaltad a lényeget.
Csak, mert az ötleted felmerülésekor kérte Éva, hogy ne nyisd
Csak, mert az ötleted felmerülésekor kérte Éva, hogy ne nyisd meg.
Mint általános topic, amiket fel szoktál ütni, símán elment volna, csak az elején látható volt, hogy teljesen összefonódik vele a sztori. A leírásban általános infok a mentegetőzésről teljesen ülnek, a végén mégis Évára fókuszálódott. Ettől olyan beszéljük ki Évát jelleget öltött, ami ellen az elején tiltakozott.
Nem szerencsés.
Megmaradni egy tárgyilagos beszélgetésnél a mentegetőzésről
Nem emlékszem, hogy ezt kérte Éva, lehet hogy ezt nem olvastam.
Én is jobb szerettem volna megmaradni egy tárgyilagos beszélgetésnél a mentegetőzésről, mint ahogyan az a téma felvetésben is íródott, de úgy látszik sokakban ott szunnyadt jó néhány kimondatlan vélemény, aminek hangot adva végül is Évára terelődött a szó.
Akár még ez is belefért volna, ha nem megy el a beszélgetés durva személyeskedésbe, egymás gyalázásába.
Talán ha lenne egy olyan USB-s eszköz, amelyik méri a negatív érzelmi töltöttséget és kikapcsolja a számítógépet, amíg le nem nyugszol… de nincs. : (
Ez már így lett.
„…..Nyitok is Neked egy új fórumtémát: Kell-e mentegetőzni? Ott folytassuk! ”
Ez volt 17-én éjjel.
Reggel Éva válasza:
„Sanyi ,én ebbe nem fogok belemenni.
Nem akarok ebből vitát.
Egyszer,még a legelső alkalommal mentem bele a csőbe ilyen magyarázkodós vitába.
Elég volt egyszer,köszi.”
Ez alapján talán nem túl nagy merészség azt érteni, hogy Éva nem akarta, hogy nyiss neki egy fórumtémát a mentegetőzésről.
A motivációiddal és a szándékaiddal tisztában vagy.
Mindazonáltal azt gondolom, hogy a legrémesebb helyzetből is ki lehet hozni a legtöbbet, ha szándékunkban az áll.
Magáról a mentegetőzésről akartam beszélgetni bárkivel, akit érd
Igen, ezt valóban olvastam másnap Évától és magamban el is fogadtam, hogy ha nem akar belemenni, akkor ne jöjjön oda beszélgetni, ez az Ő döntése.
A fórumtémát sem kifejezetten neki nyitottam, mint ahogyan az indító szövegből is látható, magáról a mentegetőzésről akartam beszélgetni bárkivel, akit érdekel a téma, nem pedig Évát akartam kibeszélni.
Éva adott egy ötletet egy új témanyitásra, mint ahogyan az imént szeges bejegyzése tette ezt, ezért nyitottam, nem rossz szándékból. De tényleg!!!! : ))
Sanyi, nem kételkedem az őszinteségedben és a szándékaid sem
Sanyi, nem kételkedem az őszinteségedben és a szándékaid sem kérdőjelezem meg.
Azt értem, hogy nem esik jól, hogy azt írtam, hogy nem volt sportszerű húzás, de talán a leírtak alapján a kontextus és a szöveghűség miatt elnézed ezt nekem. Nagyon bánt, hogy ilyet írtam? Úgy érzed hátsó szándékot tulajdonítok neked? Úgy érzed nem vagyok fair veled?
Egyébként teljesen igazad van, ha Éva, miként az elején kijelentette, távol marad a topictól, akkor megmaradt volna kulturát mederben.
De olyan sok ha van, amivel szerintem nem érdemes utólag foglalkozni. Mindenkinek tanulsághelyek állnak rendelkezésre a továbbfejlődésre.
de egyébként meg
de egyébként meg Éva olyan szimpatikus arc, miért ne dobhatnánk be a mélyvízbe csakúgy, ha másnem szeretetből? Meg mert ráfér amúgyis?:)
bár
bár az itteni vitákból megint kimaradtam, szóval csak blöffölök nyugi..:)
Nem haragszom, nincs miért.
"Sanyinak nem volt sportszerű húzása ennek a topicnak az elindítása."
Nem éreztem úgy hogy kételkedsz a szavahihetőségemben. Úgy gondoltad, hogy nem vagyok sportszerű, ami lehet hogy igaz is, én meg megírtam, hogy mi volt az igazi célom, miért látom másként a dolgot. Nem haragszom, nincs miért.
én meg nem hiszek a pályánkívüli sportszerűség valódi
én meg nem hiszek a pályánkívüli sportszerűség valódi erejében..:D
Örülök, hogy tisztáztuk.
🙂
Örülök, hogy tisztáztuk.
🙂
Nem emlékszel, mert nem is szeretnél. Neked fontos, hogy a Te
Nem emlékszel, mert nem is szeretnél. Neked fontos, hogy a Te problémáid legyenek megoldva, azok legyenek napirenden, és ha kell ezért gúnyolódsz, sértegetsz, majd pedig ezeket az eszközöket felmagasítod, mondván a tanítás kedvéért csinálod……
„..de úgy látszik, sokakban ott szunnyad jó néhány kimondatlan vélemény ..” Már véletlenül se te legyél semmiért felelős. Mindíg a mások. Nem te nyitottad a blogot kérés ellenére, nem te másztál másba, más érdekében gúnyolódtál, stb. Mond neked ez nem furcsa?
Teljesen megértem Évát, hogy kilépett és bizonyára sokat tanul belőle. Ebben a körben olyan mértékben fel vannak hevülve az eltéri energiák, hogy abból jó már nem igazán jöhet ki. Ebből max azt lehet tanulni, hogy el innen….
Igaz, ha moderálnának rendesen, akkor ez nem jutana idáig, csak akkor nem lehetne azon szórakozni, hogy hihi mi ki nem jön emberekből, ha jól fedühítjük őket.
Karmatörlő előadása is igen érdekes, miközben vasmarokkal csépeli általában az embereket, most átment megértőbe és dícsérőbe. Azt még megérteném, ha helye lenne. Éva kitörése pont az általa dícsért emberekkel szemben nem lehet üres szócséplés, hiszen valamiért Erika és Anita is bevonzotta azt. Ugye?
Legyetek jók!
Igen, a vonzás törvénye 100%-os
A meglátásod pontos, így van, bevonzották egymást és bevonzottuk egymást.
Ez mindössze azt jelenti, hogy mindkét félben van kapaszkodója ugyanannak a problémának. Semmi többet.
Igen, dícsértem őket, megérdemlik. Összeakaszkodtunk és mindenki tanult az esetből, nem sértődés, hanem továbblépés lett az ügyből. Lépésről lépésre haladnak, hol itt, hol ott. Csinálják, haladnak, hol megakadnak, de tovább mennek és ezt kifejezetten jó látni. Örülök neki most is. Tényleg jó látni.
Éva rutinszerűen mindenkit elmekórtani esetnek lát, Miki terelgetésre szoruló báránynak, Sanyi önmegvalósításra érett problémahalmaznak, van, aki a szülők elcseszett nevelési kísérletének látja magát és másokat, van, aki a körülményei áldozatának tekinti önmagát, de másokat rosszindulatú kihasználóknak, jobb esetben mindenki más is áldozat lehet, van aki, mindenben az önámítást látja, van, aki mindenben megharcolni valót talál, más manipulációt, a harmadik játszmát, ki-ki saját batyuja és szokásos szemüvege szerint, ami éppen porondon van. Ez a tükör legalább annyit regél a véleményezettről, mint a véleményezőről. Van, aki használja, van, aki nem.
Van, amivel szembe tudunk nézni, van, amivel nem. Az interakciók mindig kihozzák, ha valamivel szembe kell néznünk, de nem vagyunk hajlandók. Az ellenállás mértékének megfelelő az erő, amivel rákényszerülünk a szembenézésre.
🙂
Van aki egyenlőbb
Csak, tudod itt vannak egyenlőbbek, akik semmit nem tanulnak, csak tanítanak. Majd megvesznek, hogy valakit lehordhassanak a maguk szintjére, és elmarasztalhassák amiért más utat járnak. Majd megfenyegessék, hogy baj lesz még ebből… Mert magából indul ki, és még azt hiszi, hogy ha nem felel meg egy felsőbb (független) hatalomnak, akkor lecsap az ostor.
Na ez az amire ugyan úgy nincs szükésg, mint a hamis, lelkiismeretfurdalásból származó dícséretre, a feldolgozatlan gyerekkorból származó gúnyoldóásra, a tehetetlenségből, felsőbb poziciót megőrizni akarásból adódó beszólásokra.
De csak rajta! Akinek van rá szüksége…..
Úgy látom, most már végleg kivágták nálad a biztosítékot
Úgy látom, most már végleg kivágták nálad a biztosítékot, mert most olyan stílusban írtál, amilyet eddig még nem olvashattunk tőled. Remélem lehiggadsz és idővel majd meglátod, hogy nem bántásból írták neked, amit, hanem segíteni akartak Neked a maguk módján.
Egyrészt sajnálom, hogy ilyen szavak és ilyen stílusban íródtak le erre a honlapra, másrészt jó tanulság ez, hogy ha kiborul a bili, akkor mennyire ki tud vetkőzni magából még a "tudatos?" ember is, és átmegy fröcsögésbe, támadásba, lerázásba.
Részben egyet értek Veled és Mikivel, hogy nem kéritek a pszichológiai elemzést olyanoktól, akik még Önmagukon is dolgoznak, hiszen az sokszor (mint olvashattuk), a saját bajaik belétek vetítésébe fog torkollni.
Viszont ha önvizsgálatra használnátok a visszajelzéseket, akkor a kéretlen és néha téves "diagnózisok" között még bőven találnátok olyanokat, amelyeknek van igazság tartalma, érdemes lenne megvizsgálnotok magatokat aszerint is, nem csak a saját utatokat járva.
Ilyenkor teljesen mindegy, hogy kitől kapjátok a jelzéseket, egy bölcs megvilágosodottól, vagy egy még saját sebeit nyalogató önmegvalósítótól. Ami igaz az igaz, bárkitől is jön az a jelzés feléd!
Persze nem kötelező ezekkel a külső visszajelzésekkel élni, ezeket beilleszteni a saját utadba, csak erősen javallott!
Mivel a belső munka nagy részét maga az egó végzi el, nem pedig a tiszta, hazugságoktól, torzítástól mentes lelkünk, ezért arra számíthatunk, hogy az egó csak annyira megy bele egy önfeltárási folyamatba, amennyire még nem szenved el tőle jelentősebb sérülést, nem kell belátnia a komolyabb következményekkel járó igazságokat.
Ezzel a kontrollal felszerelkezve, soha nem fog tudni igazán mély változásokat előidézni magán, pláne egy kezdő önmegismerő, de még egy haladó sem!
Akármennyire is őszinte, tudatos a gyakorló, biztosan lesz olyan terület, amit nem mer azzal a következetességgel megvizsgálni, mint ahogyan azt kellene, mert pontosan ott van a gyenge pontja, arra építette fel az énképét, vagy az a félelem fenyegeti az egót megszűnéssel.
Ebben a patt helyzetben, egyedül senki sem képes szembenézni a saját hazugságaival, hamis énképeivel, ezért ajánlott használni a külső visszajelzéseket, amelyek tulajdonképpen a saját tanításunk kivetülései.
Tükör
A lelkünk úgy tanítja magát, hogy először mélyen belül merül fel benne a tanítás, amit ha nem veszünk észre, akkor azt kivetíti a világba és (így látszólag) onnan kapja vissza. Ezt a folyamatot jelenti a sokat emlegetett "tükör", amivel egy mélységre és őszinteségre törekvő önmegismerőnek élnie kell, hacsak nem annyira tudatos, hogy még magán belül képes észrevenni a tanítást és tanul is belőle!
Ha ezt valaki így művelné, akkor kívül a világban semmilyen galibát nem gerjesztene, semmilyen kritika nem érné Őt utol, mert Ő már előbb hajlandó volt azzal magában szembenézni, így a tanítás sem juthat el a külvilágba, mint tükröződő felületre.
Szerintem Éva ezért kapod oly sok mindenkitől a kritikát, érdemes lenne belenézned ezekbe és nem hárítással, támadással reagálnod.
mindenkivel – egyformán
„Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.” – Albert Einstein
Érdemes volna mindenkinek a maga dolgaiba bele nézni.
Mindenkine
Érdemes volna mindenkinek a maga dolgaiba bele nézni.
Mindenkinek Sanyi: A lelkünk úgy tanítja magát, hogy először mélyen belül merül fel benne a tanítás, amit ha nem veszünk észre, akkor azt kivetíti a világba.
Ez a mondatod mindenkire vonatkozik kivétel nélkül.
És egy kérdésem is volna, hogy az önismeret útján járó ember az igazsággal és az igazságossággal nem kell, hogy foglalkozzon?
Minden erkölcsiség le van ejtve, alárendelve, az önismerés szentháromságának? Tükör, játszma, egó?
Nincs is más egy ember létezésébe? Nincs olyan, hogy valakit ténylegesen megtámadnak? Sanyi te mesélted a múltkor, hogy össze verték egy ismerősödet. Őt sem támadták meg, csak kivetítette?
hmm.
Érdekes világ ez. Három pilléren nyugvó teljesség.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Az önismereti gondolkodás alapján ha valakit megtámadnak…
"Mindenkinek Sanyi…"
Tisztában vagyok vele, meg is teszem.
Az önismereti gondolkodás alapján ha valakit megtámadnak, akkor az az Ő problémája is, meg azé is, aki támadott (az esetek nagy részében).
A jelen vitára vetítve, aki kritizálja Évát, annak azt kell(ene) megvizsgálnia, hogy mit nem fogad el benne, még ha igaza is van!
Akit pedig támadnak, annak azt kell(ene) megvizsgálnia, hogy milyen tudatlanságára, rendezetlenségére hívja fel a figyelmet a támadás?
A hagyományos szemlélettel ellentétben, itt nincs szó ártatlan áldozatról, és gaz támadóról, hanem csak olyan résztvevőkről, akik bevonzották egymást és a saját hibáikat a másikra vetítve, össze tudtak akaszkodni.
Nincs kit megvédeni, nincs kit elítélni, mindenkinek magában kell megkeresnie, miért csöppent bele, mit tud (kell) tanulnia a konfliktusból.
Akiben minden rendben van, az nem csöppen bele, nem válik semmilyen módon résztvevőjévé, de még csak nem is veszi észre, hogy a többiek veszekednek!
Érdekes vagy nem érdekes, így működik ez a világ.
Végre…
Kedves Sanyi..
Úgy vélem itt volt már az ideje, hogy ilyen dolgokat olvassak, amiket írsz, szívesen nézek ebbe a tükörbe…
Ennyire egyszerű minden, csak vannak helyzetek, amiken át kell esnünk, hogy belátóbbak legyünk önmagunkba és ez által mindenbe, mindenre.
Ehhez fel kell nőni…az együttérzést nem félre értve alkalmazni.
Igazán senki sem bűnösebb a másiknál…mindig is mondom a klienseimnek, hogy hiába hámozgatunk most, találunk egy okot, ami előtt van még egy ok…és ezzel így eljátszhatunk a teremtésig.
Igazán mindenkinek magában kell, hogy megszülessen a megoldás, a megbocsátás, az igazi együttérzés, hogy valamikor meg kell állnunk a bosszú hadjáratunkkal és a bűnbak keresésével. Amíg ez nem történik meg addig egy helyben toporgunk. Szeretettel,
izi
én egyrészt
én egyrészt nem hiszek az Erkölcsben, mint önállóan létező valamiben, entitásban. ez csak egy emberi találmány. és mint ilyen egy abszurd és beteg valami, egy téveszme. felejtő.. Az Erkölcs alá van rendelve az Igazságosságnak, ez így ebben a formában igaz!
másrészt… megtámadás.. épp ilyesmit kérdezett tőlem nemrég egy ismerősöm… „de mi van ha megtámadnak?” hát nézd, nem tudom mivan, mert én ilyen helyzeteket egyszerűen nem vonzok be (régen volt hogy igen).. vagy ha látnám hogy kialakulóban van egy ilyen helyzet, látom a folyamatát… hát, pillanatok alatt ki tudom magyarázni, úgy tudom alakítani a folyamatot hogy az „istennektetszővé” váljon.:) és onnantól kezdve mi a probléma?
félelem
Miki, a monitorn keresztül süt a félelem belőled. ;((
Kedves Hajdu M!
Mennyire unatkozhatsz!?:-)
Kedves Hajdu M!
Mennyire unatkozhatsz!?:-)
Unatkozok is néha, de a fő tevékenységem mégis csak az, hogy itt
Unatkozok is néha, de a fő tevékenységem mégis csak az, hogy itt az eltévedt báránykákat vissza terelgessem a jó legelőre, ahol a friss „lelki” táplálék talán jobb belátásra bírja őket, és nem mindig a szomszéd kertjéből akarnak dézsmálni.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Tudod már miért halt meg a lányod?
Az volt a belépőd az oldalra,
Tudod már miért halt meg a lányod?
Az volt a belépőd az oldalra, hogy meghalt a lányod, nem tudsz ezzel a ténnyel megbirkózni.
Bevettem, hogy segítséget kérsz, tényleg változtatni akarsz.
Az azóta eltelt időszak alatti megnyilvánulásaid erős kételyeket ébresztettek bennem szándékaid illetően.
Mégis remélem, hogy nem hiába jött el hozzád és nem hiába ment el a lányod. Ő már mindent megtett érted, amit ember megtehet. Élt és meghalt érted. Elhozta az életedbe a feltétel nélküli szeretetet, azt, az érzsévilágot, amivel élni érdemes, de ez kevés volt. Meg kellett halnia, hogy észrevedd valami nagyon nem stimmel az életedben.
Olyan fogalomrendszerben gondolkodsz és olyan szemlélettel élsz, amitől a lányod meg akar menteni.
Azért halt meg, hogy változtass a szemléleteden, változtass az életeden.
Az elcseszett logikában, elcseszett szemlélettel locsogsz itt az oldalon, csakhogy ne kelljen a lányod hagyatékával foglalkozni. Nem gondolod, hogy ideje volna a saját jelmondatodat komolyan venni és a jelenlegi fő tevékenységedet lecserélni a valódi feladatodra? Szerintem nem unatkoznál, ha azzal bíbelődnél.
Akkor, hogy is van ez? Te azt mondod, hogy a többiek miért nem
Akkor, hogy is van ez? Te azt mondod, hogy a többiek miért nem magukkal foglalkoznak, erre kiderül, hogy a fő tevékenységed mégis csak az, hogy itt az eltévedt báránykákat vissza terelgeted a jó legelőre, ahol a friss "lelki" táplálék talán jobb belátásra bírja őket? Ja, hogy te kivétel vagy? Neked nem magaddal kellene foglalkozni?! Nekem úgy tűnt a klubbon-és akkor váltál szimpatikussá-, hogy lenne mivel foglalkoznod és, láttam is, hogy az infók megérintettek! Szerintem, ne kifelé fókuszálj, próbálj egy kicsit magadban kutakodni! Szerintem, az még izgalmasabb!Ez csak tanács! Egy jószándékú tanács!
kedvelem ezt a hozzászólást
kedvelem ezt a hozzászólást
Hát ennyi értelmetlen hozzászólást már régen olvastam. Kicsit
Hát ennyi értelmetlen hozzászólást már régen olvastam. Kicsit nem vagyok itt, és elvész az értelem?
Ráugrotok mindannyian egyre, és még védekezni se engednétek? Miféle erkölcsiség ez? Hát elképesztő, hogy ÖNISMERETI oldalon másra sincs eszetek, mint megint másokba túrkálni, összeálltok, mint a lovak a kánikulába, hogy árnyékot adjatok egymásnak, és onnan csaholtok, mint kiéhezett kóbór kutyák, csaholtok az arra járóra.
Hát ha Éva ennyire sok problémát okoz a lelkeiteknek, akkor ÖNISMERETI indíttatásból nagyon gyorsan álljon neki mindenki a saját maga megtükrözésének.
Hát mi az, hogy még azért is okoljátok, hogy megpróbálja megvédeni magát? Ezt a terrorista brigádot. Marha gyorsan kezdjen el mindenki önnönmagába valami világosságot vinni, mert a negró világít a lelketekbe. Mi alapotok van nektek arra, hogy ilyen aljasul neki támadjatok valakinek?
Elképesztő. Önismeret azt jelenti, hogy önmagaddal foglalkozol, és nem a másikkal.
Nem látom az az alapvető értelmi képességet bennetek, hogy a személyes névmások közötti különbséget megértsétek és jelentését felfogjátok. ÉN és a TE között.
Ilyen kóbor kutya hadat bottal verném ki még az utcámból is ahol lakok, ha így oda csődülnének.
Még, hogy spirituális látásmód. Nem láttok ki a csaholásból, betegre analizáltátok magatokat, és még mindig nem tudtok semmit.
Sanyi mondta is az egyik előadásában, hogy „nem látom a fejlődést az elmúlt hónapokban” Valóban semmit nem fejlődtetek. Osztjátok itt az ukászokat kéretlenül, miközben tele vagytok sérelmekkel, félelmekkel, és a világról való ismeret teljes hiányával.
Milyen erkölcsi alapotok van nektek, ennyire arcátlanul rászállni a másik emberre?
Aki a saját lelkét nem tudja meggyógyítani, az ne a másikéba akarjon belepiszkálni már, csak nagyobb kárt okoz, és jól láthatóan hiányzik az ehhez szükséges tudás is.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Hüha!:)
,,Kicsit nem vagyok itt, és elvész az értelem?”
Ezt meg hogy érted? :))))
Nem bántani akarjuk Èvát.
Hogy ö,vagy Te ezt mégis annak látjátok ez azért van mert egyre többen a ,,kóbor kutyák” nem akarunk játszani vele.(belemenni a játszmájába ugy értem…)
Üdv!Erika
u.i:Ha már kutya,akkor én stipi stopi bulldog leszek!;)
„Nem bántani akarjuk Èvát.”De mégis bántjátok. Ráugrotok itt
„Nem bántani akarjuk Èvát.”
De mégis bántjátok. Ráugrotok itt csoportosan. Most meg mentegetőzni kezdesz? Ezzel vádoltátok őt is, most meg te csinálod? :))) Milyen könnyen vissza nyal a fagyi mi? :))
Ha valakit nem akarsz bántani, akkor azt úgy kell csinálni, hogy nem bántod.
Ennyire egyszerű.
Van itt az oldalon 3-4 ember, aki csak nyávog állandóan, értelmes témába vágó hozzászólás alig születik tőlük, de ha valami nem tetszik nekik, egyből összehordja őket a szél, és irigységtől telve, egymásba kapaszkodnak, mint a termeszek, és csak úgy okádják a trágyát az „ellenségre” aki nyilván azért ellenség, mert kalasszisokkal több a tudása a spirituális világról, a többi meg csak fetreng a semmi közepén, amit maguk számára tudásnak vélnek.
Ha nem akarsz belemenni a játszmáiba, akkor minek mész bele?
Vitázol, most az enyémbe is benne vagy már is. Nem gondolod, hogy direkt a játszmázóknak írtam ilyen jól láthatóan provokatív stílusban? Mind akik ebbe így bele mentek, játékszerekké váltok azok számára, akik játszanak veletek. Kiváló időtöltés.
Ti meg majd sértődötten tele sírjátok a blogot, hogy nem akartok játszmázni :DDD Nem látva azt, amit már megállapítottunk egyszer, hogy minden ember játszmázik, aki egy másikkal kommunikál.
Állandó önvizsgálat, meg érzelgősség mellé nem ártana néha gondolkodni is. Aztán ha valakibe belerúgsz, nehogy már ő legyen a hibás, mert te agresszív vagy.
Bulldog. Nyálcsorgatva áldozatát kereső: Méghogy nem akarod bántani. Más célod sincsen csak ez.
ui: Én meg leszek a sintér, aki összeterelgeti a csaholókat :DDD
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
„Ti meg majd sértődötten tele sírjátok a blogot, hogy nem
„Ti meg majd sértődötten tele sírjátok a blogot, hogy nem akartok játszmázni :DDD Nem látva azt, amit már megállapítottunk egyszer, hogy minden ember játszmázik, aki egy másikkal kommunikál.”
Nem tudom, kivel állapodtál meg. Ez egy alapvető tévedés. Szó szerint idézek Tepperwein A pozitív pszichológia ereje című könyvből.
„Az áldozat, tettes és megmentő pozíciókat a következő értékekkel helyettesítjük: belső erő ( áldozat helyett ) szeretet ( vád helyett ) igazi együttérzés ( megmentő helyett ). ”
Létezik emberek közötti kommunikáció játszmázás nélkül is, de meg kell tanulni, a tudatosságot nem osztogatják a sarkon…
Még valami, ami alapvető, minden spiriutálisan fejlődni kívánó embernek ismerni kell:
Ismét idézet, Deepak Chopra: Az élet hét alaptörvényéből.
A Legkisebb erőfeszítés törvényének harmadik összetevője a védekezés-nélküliség, amely azt jelenti, hogy a tudatosságunk védtelenségben gyökerezik, és le kell mondani arról az igényről, hogy álláspontunkat bárkire ráerőltessük vagy arról bárkit is meg akarjunk győzni. Ha megfigyeljük az embereket magunk körül, észre-vehetjük, hogy idejük 99 százalékát álláspontjuk körülbástyázásával töltik. Pusztán azzal, ha lemondunk erről az igényről, hihetetlen mennyiségű energiánk szabadul fel, amelyet korábban elpocsékoltunk.
A terebess.hu-n olvasható az egész anyag.
Részemről ennyi, itt befejeztem.
Szeretem azokat az embereket, akik állandóan másoktól
Szeretem azokat az embereket, akik állandóan másoktól idézgetnek. Az önállóság leghalványabb szikrájától is mentesek. Még hogy tudatosság. Miként vághatja ezt egy olyan ember bárki fejéhez, aki nem rendelkezik önálló világlátással?
Tökéletesen elhiszem, hogy tudatlan vagy, hiszen ezt bizonyítod magadról lépten-nyomon.
Ezzel a hozzászólással is.
De ezt a tudatosság dolgot amúgy se ártana tisztázni, mert igen durva téveszméitek vannak ezzel kapcsolatban is.
A tudatosnak mi az ellentettje szerinted? Őszintén kíváncsi vagyok a meglátásodra.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
a tudatos ellentéte a nem-tudás
Nem akarok sem megfutamodni, sem parttalan csapjunk egy kis zajt vitába belefolyni. Miki, Te Hermessre sem hallgattál a játszmázást illetően… Van egy blog, amiben Hermess jól leírja a tudatosodási szinteket is, olvasd el. Az idézeteket is azért szúrtam be ide, hátha kedved kapsz az olvasáshoz… Az én területem a trauma feldolgozás, ez érdekel, ezt tanulom, már pár embernek tudtam segíteni… Ha ebben tudok neked – vagy másnak segíteni – az az én feladatom… De ez csak akkor működik, ha a másik ember megérett a változásra. A Tarot esten Bea is megmondta Neked a valódit, de süket fülekre talált…
Ha tanácstalan leszek, elmegyek majd egy tanácsadóhoz. Olyanhoz
Ha tanácstalan leszek, elmegyek majd egy tanácsadóhoz. Olyanhoz akiről úgy ítélem meg, hogy ért hozzá, de az semmiképpen nem egy önjelölt lesz, aki erőszakosan ontja az okosságait másokra.
Hogy valami süket fülekre talált-e nálam, vagy sem, azt te nyilvánvalóan nem tudhatod, ez megint csak okoskodás, öntömjénezés.
A traumáiddal foglalkozz inkább, ne velem. Majd tudom én, hogy mi jó nekem, mivel kizárólag én ismerem a valós helyzetemet, senki más ember nem.
Egészen elképesztő elképzelés, nem is értem, hogy honnan veszitek a bátorságot, hogy egy pár fórumos hozzászólás alapján bele merjetek avatkozni egy másik életbe. Mindenféle szakértelem nélkül, túl azon, hogy már megint máson se jár az eszetek, csak a másik létébe való beleturkáláson.
Mikor juttok már el odáig, hogy felfogjátok a személyes névmások közötti különbséget? Mitől ennyire nehéz ez az értelmeteknek?
Én, az nem te, és ahogyan én nem osztok kéretlen tanácsot neked, joggal várom, hogy te se tedd ezt velem. Nem kértem tanácsot. Ha majd tanácsra lesz szükségem, elmegyek a megfelelő helyre, ahol szakértők megfelelő képzettséggel teszik ezt, és nem ékelik be magukat egy másik ember létezésébe.
Tudsz te felelősséget vállalni azért, ha rossz tanácsot adsz valakinek, és abból baja származik?
Mire alapozod, hogy te a megfelelő képességek és tudás birtokában vagy, amikor magad mondtad egyik hozzászólásodban, hogy még külön terápiákra is jársz.
Te beteg létedre honnan veszed a bátorságot, hogy más embereknek tanácsot adj, amikor a saját életedet sem tudod megoldani?
Mind akinek problémái vannak, honnan veszitek a bátorságot, hogy beleavatkoztok egy másik ember életébe?
Még a végén valaki komolyan veszi a beteges elképzeléseiteket. Milyen garanciát tudtok vállalni a tanácsaitokra?
Hol van a bátorságotok határa, és hol kezdődik szégyenérzetetek, hogy ennyire nagy magasságokba emelitek magatokat, szinte istent játszva ultimate diagnózisokat és terápiákat osztogatva ész nélkül?
Hol van a tudásotok bizonyítéka, azon kívül, hogy csak sírtok nyavajogtok a saját problémáitokon állandóan?
Vakként akartok útmutatóúl szolgálni másoknak?
Nem szégyenlitek magatokat?
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
„le kell mondani arról az igényről, hogy álláspontunkat bárkire
„le kell mondani arról az igényről, hogy álláspontunkat bárkire ráerőltessük vagy arról bárkit is meg akarjunk győzni.”
Ezt a mondatot meg minden acsarkodó el kezdheti tudatosítani magában.
Ha viszont mégis valaki erőszakos egy másik emberrel szemben, akkor azt is tudatosítsa magában, meg azt is, hogy miért, és mit akar ráerőltetni a másikra.
Meg azt is rohadtul tudatosítsa magába mindenki, hogy ha valakit megtámadnak egy ilyen erőszakos akaratérvényesítéssel amit itt produkáltatok az elmúlt napokban, akkor a megtámadottnak egyrészt Istentől rendelt kötelessége, másrészt alapvető és alkotmányos emberi joga, hogy védekezzen.
Aki pedig a védekezés miatt további agressziónak teszi ki, a már megtámadottat, az forduljon pszichiáterhez, és megfelelő kémiai anyagok bevitelével érje el a megfelelő nyugalmi állapotot.
Nem túl normális elvárás, hogy valaki áldozza fel magát neked vagy bárkinek, pusztán azért, hogy ti tovább egózhassatok, meg bele másszatok még jobban a másik önbecsülésébe.
Azért mert ti nem becsülitek magatokat semmire, mert nyilván „nem vagytok még eléggé tudatosak” :DD röhejes elképzelés.
Részemről nincs befejezve. Kifejezetten szórakoztat a magát égbeemelő ember zuhanórepülése.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
,,mert egyre többen a ,,kóbor kutyák” nem akarunk játszani
,,mert egyre többen a ,,kóbor kutyák” nem akarunk játszani vele.(belemenni a játszmájába ugy értem…)”
Erika,ne vond már bele a többieket,az alantas hazugságaidba.
A többiek nem süllyednek le a Te szintedre,és odaát vicceket mesélnek 2 napja.
Egyedül Te vagy az,aki itt betegesen kukkol éjjel nappal,és azt lesi mikor lehet lecsapni.
Te menthetetlen vagy,klinikai eset.Paranoiás,és skizofrén.
Sajnos már annyira nem vagy a magad ura,nem vagy tudatában a cselekedeteidnek,mert a kisebbségi érzés annyira az agyadra ment,hogy ezt kétségbeesetten kompenzálva ,már ölni is képes lennél,
olyan gyűlölettel viseltetsz azokkal szemben,akiket valamilyen beteges fantazmagória alapján magad
fölé emelsz.Örökös támadásban vagy a kényszerképzeteid miatt,amitől már annyira elborultál,képtelen vagy észrevenni,hogy SENKI SEM BÁNT kizárólag,Te önmagadat.
De hát már ezt sem vagy képes felfogni,az önmagad iránt érzett megvetésed és gyűlőleted kivetíted a másik emberre.
Sajnos én csak magán praxist végzek,de ha klinikai szakpszichológus lennék,kényszergyógykezelést rendelnék el neked,esteleg akkor megmenekülnél önmagadtól.Bár már ez is kétséges.
A másik kedves látogató Anita,aki utánad rögtön feltűnik.
Nem hívta senki,olyan okos és képzett,bár még magával sem bír,de ő Tudja a tutit.
Mániákusan rád akarja ezt erőltetni,nem hagy békén,bombáz a segítségnyújtásával,hátha valaki beadja a derekát,és így kielégítheti valamilyen vágyát,hiányérzetét.
Ha ez nem teljesül,ott marad a hiányérzet,és sajnos jön a véget nem érő erőszaktétel.
Mert hát veszíteni is tudni kéne,de hát ehhez el kell jutni valamilyen minimális szintre legalább.
Szóval Ti ketten vagytok itt és mindenhol,mint a vírusok,és elfertőzitek ezt az oldalt, ahol megjelentek
kő kövön nem marad,szétzüllesztitek a közösséget a beteges ,teljesen félreértelmezett ,elmebaj határát súroló hülyeségetekkel.
Itt rajtatok kívül mindenki értelmes, és intelligens,.még ha nézetkülönbség van akkor is barátságosan ,normálisan kommunikál.Ők azok ,akik nincsenek most itt.
Sanyi lehet hogy jóhiszemű volt,de most sajnos ez nem sikerült neki,mert gyakorlatilag az ég világon senki nem mondta meg nekem a frankót. A Peti,nem elemezgetett,ezért Te vad dühvel rá is támadtál.
Katinak pedig fogok válaszolni,neki vannak jó felvetései,de a kombinációi nem egészen helytállóak,mert természetesen másból indul ki,nem a vizsgált személyből.Ezt kéne már végre megtanulnotok ,ha ezzel akartok foglalkozni,nem a téveszméket szaporítani.
Ő sincs még rendben saját magával,és inkább oda kéne koncentrálni az energiáit,mert még nagyon sok dolga lenne önmagával ,mielőtt másnak kéretlenül segítséget akar nyújtani.
Ennek ellenére az ő szándéka tiszta,habár nem helyénvaló,ezért ezt értékelem,és köszönöm is neki,
bár nem kértem.
Szóval kedves Erika az itt a nagy helyzet,hogy most sajnos a saját csapdátokba dőltetek.
Tudod addig jár a korsó a kútra…
A helyzet az ,hogy nincs helyzet,mert sajnos Ti nem számítotok,annyiszor lejárattátok már magatokat,
ráadásul,komplexusos,mániás,kényszeres betegek vagytok,az egészségesek,meg vidáman kacarásznak a viccmesélő blogban.
Gondolom már kiderült,nem léptem be.
Gondolom már kiderült,nem léptem be.
Miki és Éva
Maximálisan látom, az írott kommunikáció semmit sem old meg, meglepő volt a reakciótok ismét.
Jobb ezt személyesen, most már végképp így gondolom, aztán majd meglátjuk minek láttok engem azután.
Személyes találkozónál szerintem látjátok majd a lényem, az arcom, a szemem, és azt is, hogy harag nincs bennem. Talán ezután tiszta lesz a kép.
Úgy érzed, hogy van valami megoldandó dolog? Tehát megítélsz
Úgy érzed, hogy van valami megoldandó dolog? Tehát megítélsz egy helyzetet, benne most már két személyt, védekező álláspontra helyezkedsz, pedig téged személy szerint nem is akartalak megszólítani a hozzászólásaimmal. Még is megszólítva érzed magad :))
Nem kell megoldani semmilyen helyzetet. Ez a baj, hogy megakartok oldani valamit, ami egyrészt nem létezik, másrészt a megoldás iránya egy akaratérvényesítési szándékban mutatkozik meg felőled egy másik ember felé. Ez akaratlagos hatásgyakorlási szándék.
Ez volt eleinte a problémám veletek. Visszatértünk a két hónappal ez előtti állapothoz, és semmit nem fejlődtetek ez idő alatt. Minden gyakorlat amit csináltatok, hatástalan hiábavalóság volt.
Ne akard egy másik ember dolgát megoldani. Mindenki a saját dolgával foglalkozzon, ne a másikéval. Erről beszéltünk, és nem tudatosodik bennetek ez a két személyes névmás.
Én és TE.
Az önmegvalósítás, az ÖNMAGAM megvalósítása. Okés? Érthető? Nehéz tudatosítani, hogy ÉN nem Te vagyok, és Te nem Én vagy?
Ennyire nehéz megérteni a különbséget? Nem hiszem el.
Senki nem haragszik senkire. Itt nem érzelgősségről van szó, hanem konkrétan különböző kifejezések megértéséről, és tudatosításáról. Mármint, hogy mit jelentenek ezek a szavak.
ÉN-TE.
Én önmegvalósítok, nem téged akarlak megvalósítani, te is önmegvalósítod magadat. Ne engem akarj megvalósítani. Ilyen egyszerű az egész dolog.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Miki
Maximálisan értelek, csak te nem értesz engem most.
Harag?
Nincs.
Csak közös álláspontot keresek, hogy végre ki tudjunk mozdulni ebből az állapotból.
Önismeret. Jól írod. Ezt szeretném én is, a többit meg személyesen, oké?
Még nem tudom hogyan oldom meg, de jövőhéten mindenképpen szeretném. Egyeztetünk priviben, már ha akarod te is, hogy végre elrugaszkodjunk innen.
Jössz Pestre?
Na akkor majd jól megbeszéljük a dolgokat
Jössz Pestre?
Na akkor majd jól megbeszéljük a dolgokat :)))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Szia Anita!
Biztos hogy jó ötlet?
Mert ha belegondolok biztosan nem vennék jó néven hogyha látnák mit váltottak ki bennem….! 😉
De azt hiszem Te sokkal komolyabb vagy nálam….
Sok Sikert!
Peti!
Sajnálom hogy nem támadtam Rád,és biztosan Te is nagyon sajnálod!
Bár abban az idöszakban épp ,,együtt” voltunk,de ez a ,,rátámadós” dolog most új gondolatokat ébresztett bennem. :))))
Na majd legközelebb! 😉
Üdv!Erika
Erika 🙂
Biztos jó ötlet?
Igen.
Semmi más nem fog történi, csak meglátják, nem vagyok én vödrös gyilkos :D.
Az alapfogalmakban mást értünk, ez, ha helyére kerül, tudom, más lesz a kapcsolatunk, és visszatérnek a régi szép idők az oldalon ;). Szemléletváltás, csak ennyi.
Tisztázod magadban a fogalmakat és szemléletet váltasz ? :)))
Az
Tisztázod magadban a fogalmakat és szemléletet váltasz ? :)))
Az jó. Már azt hittem mindig ilyen önmarcangoló állandóan vizsgálódó élni elfelejtő csajszi vagy.
Ne hallgass senkire, majd személyesen megdiskuráljuk a lényeges dolgokat :))
Régi szép idők alatt azt érted, hogy született heti 3 hozzászólás? :))) Erre vágytok? Nem hiszem én azt 😉
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Miki
Itélkezel? Látatlanul? Kivetitesz rám? Ki ül a gép előtt naphosszat és örlődik a napi betevőért?
Önismeret: mit tapasztaltál, mi változott életed során, mit tudtál megoldani?
Na, ilyeneket értek a vallások szétcincálása, egymás mocskolása helyett.
Szemléletválltás magamban: akár az is lehet. Ha abból indulok ki, hogy ha tetszik, ha nem a részem vagy, Egyek vagyunk. Akkor ha belátsz dolgokat, bennem is változik valaami. Kiteljesedek, egészebb leszek.
„Arról persze szó sem lehet, hogy ideologico-theoretikai
„Arról persze szó sem lehet, hogy ideologico-theoretikai útmutatást kérjünk vagy akárcsak el is fogadjunk bármilyen részről, függetlenül attól, hogy élénken érdeklődünk – kivétel nélkül – minden létező, és főleg minden jobboldali ideologia iránt. Mi mindent figyelembe veszünk, de kizárólag önnön elveinket követjük.”
forrás: http://www.sacrumimperium.hu/sacr0101.htm
Nem kell többet akarni, mint amit valaki magáról, magától hajlandó kiadni. De arra felszólítani, hogy márpedig te erről és erről beszélj, mert ez a mi tradíciónk, hogy felszólítjuk egymást, és egymásnak engedelmeskedést mutatva protokoll-érzelmeinkről számolgatunk be egymásnak, ezt én nem tudom ápolni. Nem is vagyok az az érzelgős típus, másrészt a legcsekélyebb módon sem informatív az aktuális érzelmein megosztása.
Ettől persze, te beszélj nyugodtan aktuális hangulataidról, de ne akard senkinek sem utasításba adni, hogy ő miről beszéljen.
Az oldal nem tér vissza a régi szép időkbe, mert az azt jelentené, hogy semmit nem fejlődött, hanem halott.
Márpedig az oldal él, és mégpedig igen informatív módon, mindig, amikor nem a ti szeszélyeitekkel kell foglalkozni éppen, és éppen nem titeket kell érzelmi árterületeitekről vissza homokzsákozni, a normális magatartásotok medrébe.
Másféle emberek vagyunk, és ahogyan én nem akarlak belekényszeríteni, egy olyasféle mentalitásba, amilyen nem vagy, hasznos lenne ha te sem tennél erre kísérletet, vissza-vissza térően.
De én szívesen találkozok veled, ha jössz Pestre, mindenképpen szólj :))
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Anita,Te még mindig nem érted ? Én biztos,hogy nem fogok veled
Anita,Te még mindig nem érted ? Én biztos,hogy nem fogok veled találkozni.
Nem akarok újra óvodába járni.Nem akarok szót fogadni az óvónéninek.
A szemléletemet sem akarom a kedvedért megváltoztatni,mert jó az nekem..
Járom az utam, ami nem a Te utad, és ne szólj bele, mert nem érted.
Szeretném szabadon megválasztani a barátaimat ,akikkel normálisan tudok kommunikálni,
és nem terrorizálnak kéretlen,és tudatlan tanácsaik özönével.
Szeretném jól érezni magam ebben a közösségben,és olyanoktól tanulni,akiktől lehet is.
/példának okáért,akár egy húsz éves Spiritosaurus-tól is.
NEM ERIKÁTÓL ÉS NEM TŐLED ! ÉRTSD MEG VÉGRE!
Mért kell ráakaszkodni olyan emberekre,akik ezt nem akarják ?
Felnőtt ember ezt miért nem képes felfogni?
/Látod ,ezért is nem akarok óvodába járni./
Éva
még Te hivtál meg, én csak élni akartam vele. Rendben van, legyen meg a Te akaratod.
Ez még akkor volt Anita ,amikor még volt valami remény egy
Ez még akkor volt Anita ,amikor még volt valami remény egy esetleges értelmes kommunikációhoz.
Nem rég arra nyitottam ki az oldalt,hogy ismét tele van veled,és éppen Mikit üldözöd az okoskodásoddal.
Én szeretném értelmes és építő jellegű dolgokkal tölteni az időmet,a teljesen értelmetlen egymásra muto-
gatás helyett.Engem ez nem épít,hanem bomlaszt.
A közös nevező az lenne,hogy élni,és élni hagyni.
Annak az embernek adni tanácsokat,aki azt kéri,vagy kéretlenül is elfogadja.
És aki ezt valamilyen okból nem igényli,azt békén hagyni,tiszteletben tartani,hogy esetleg valamiért meg van rá az oka / és nem lehordani ezért mindennek !!
Ezt korábban már megbeszéltük és szépen visszakoztál is.
Azóta megint amnéziában szenvedsz,és ha ezredszerre kéri az ember ,akkor sem tágítasz.
Sajnos ,hogy Erika a fő bűnös megint,de ő ,miután kirobbantotta újra a vitát,szépen háttérbe vonul,Te meg tarod a hátad,azért tulajdonképpen,amit újfent ő provokált ki.
Ahogy Sanyi feltette a másik blogból áthozott beszélgetésünket,hogy úgy veszi észre többet magyarázkodok a kelleténél,Erika,Isten tudja honnan azonnal ott termett,bizonyságként ,hogy rájött
én mivel irritáltam anno őt. /láthattad tárt karokkal fogadtam,biztatva,mondja el/
A nagy felismerés az volt,hogy rájött Ő még mindig fél,és mivel én irritáltam,hát én is félek!
Nem tudtam erről lebeszélni,hiába idéztem az írásait,amiben pont az ellenkezője irritálja Őt,és Te is pont
azt állapítottad meg,hogy túlzottan magabiztos vagyok,és okoskodok,mindent tudok,stb….ez az irritáció oka.
Szóval itt feladtamAzért mert ő fél ,én is félek,de jó ,hogy felismerte magát bennem !
Hát itt adtam fel Anita,és ezért nem vagyok hajlandó már egyetlen szót sem meghallgatni,mert ilyen félreértelmezett tévtanításokra nem vagyok kíváncsi..
Elég baj,hogy így bántok a Sanyi tanításaival,de sajnos nem mindenkinek való.
Ez idáig még lehetne magán ügy is ,de akikor ha ezt rám akarjátok erőltetni,az már az én ügyem is,és ez az amiből most már sem írásban ,sem szóban nem kérek.
Én vagy 25 -éve igyekszem tiszta forrásból táplálkozni,és engem meg pont ez irritál,a kiforgatott,
félreértelmezett téveszme.
És amikor ezt rám akarják erőltetni,abból meg végképp nem kérek.
Ennyi próbálkozás után remélem hogy végre már megértesz.
Lehetőség
Ami azt illeti ez egy nagyon nem fair topic. Sanyinak nem volt sportszerű húzása ennek a topicnak az elindítása. De elindult és nagyon félrecsúszott, bár fel lehet fogni lehetőségnek is.
Éva, ha már így alakult, szerintem érdemes kihasználni és a magad javára fordítani az egészet, megtanulni a helyeztben lévő leckét.
Éva, mit mond a szakirodalom arról, ha valaki a másiknak azt mondja, hogy Te nem számítasz?
A jásztmairodalom ezt a kijelentést milyen játszmák részeként, milyen szerepben írja le?
Szakember vagy, tudnod kell. Vedd tudomásul, hogy ezt produkálod, ez munkál benned.
Szerinted, ha a pácienseid vagy a leendő pácienseid rákeresnek a neten a nevedre és ezt olvassák tőled, akkor mit fognak gondolni? A szakma vajon mit gondolna a szakmai alkalmasságodról?
Mi van belül, ami megéri, hogy szakmailag lejárasd magad?
Oké, ez egy önismereti portál. Vegyük ezt a nyelvezetet.
Az önismeret arról szól, hogy önreflexívek vagyunk. Ehhez a mankó a vonzás törvénye. Életünk minden másodpercében és tizedmásodperce a vonzás törvényének megfelelően alakul. Mi a vonzás törvénye? A vonzás törvénye, hogy mindent megkapunk, amit az állandóan működő elektromágnesünk kisugároz. Mit sugároz ki? Ami belül van.
A vonzás törvénye tehát semmi mást nem csinál, mint a bensőkben munkáló erők kisugárzását megéléssé és realitássá változtatja, a hétköznapjainkká.
Ami belül van, az van kívül, kívül semmi más nem lehet, csak, ami belül van. Ez a tükörvilág. Tiszta?
Olvasd el még egyszer, amit írtál.
Nézd meg, mit írtál Erikáról, Anitáról.
Őket vonzottad be.
Csak emlékeztetőül: A hasonló a hasonlót vonzza.
Ez az univerzális és minden pillanatra érvényes törvény.
Kérdezd meg magadtól, hogy miért akarod elmekórtani esetnek látni Erikát és Anitát.
Erkia és Anita ugyanis az oldal nyilvánossága előtt oldotta meg a problémájá. Őszintén leszámoltak életük jónéhány önámításával. Ezért is veszi őket körül a szeretet és megbecsülés, nagy a respektjük. Őket csak Te nem látod ilyennek.
Mi történt? Ide jöttél erre az oldalra és itt is megtalálod az alkalmat, hogy előállíthasd azt a helyzetet, amit a hétköznapi praxisban megélsz. Mivel pont két olyan emberre próbálod ráhúzni a hétköznapi kényszerzubbonyod, akik itt jó humorú, megbecsült tagjai a közösségnek, annyira kilóg a lóláb, hogy vagy röhögnek rajtad vagy aggódni kezdenek érted.
Anita és Erika egy ilyen helyzetben már bizonyított, képes volt felállni és megtanulni a benne lévő leckét.
Tudom, mert én hoztam őket ilyen helyzetbe tavaly ősszel.
Többször nagyon kínos és paprikás volt a hangulat. Anita ugyanarra a mintára érvelt, mint Te, csak ő kisgyereknek titulált. Azt is közöte, hogy nem tőlem, hanem mástól, hitelesebbektől tanul. Ugye, Anita? Erika elküldött melegebb éghajlatra, hamar torkig lett a piszkálódásaimmal.
Hahó Nőcik, ugye veszitek, hogy most visszakapjátok Évától, amit nekem adtatok! :))))))
De azután képesek voltak felismerni a problémáikat és elkezdtek dolgozni a megoldáson, méghozzá sikerrel. Ők már megtették azt, ami előtt állsz. Leszámoltak a szokásos játszmáikkal, nekiálltak az erős nő álarca mögötti ügyek tisztázásának, a megbecsülés-önbecsülés, bizalom-önbizalom, az önelfogadás-elfogadás, a szeretet és nőiség megélésének útjában álló szemét eltakarításának. És meglehetősen jól haladnak.
Bevonzottad őket.
A hasonló a hasonlót vonzza.
Te is képes lehetsz arra, amit ők már megtettek.
Rajtad múlik.
Természetesen olyan eszközöket és olyan emberek tudását, segítségét veszed fel, akikét akarod.
🙂
Karmatörlő
teljesen veszem:
" mások rosszindulata saját rosszindulatunk bumerángja"
– Buddha
megjegyzem, még jó, hogy most jött, hogy már megoldottam a dolgot, igy azért átlátva könnyebb, mint vakon, tévutakon.
Karmatörlő, megint köszönöm Neked még a tavalyi dolgot (IS).
😀 Buddha ismerte a bumerángot?
„Karmatörlő, megint köszönöm
😀 Buddha ismerte a bumerángot?
„Karmatörlő, megint köszönöm Neked még a tavalyi dolgot (IS). ” —->Én is! 🙂
Peti!
Csak ugyanazt tudom mondani, mint Anitának!
Magadnak köszönheted!
Gratulálok, sokat fejlődtél!
🙂
😀 😀 😀
Peti, IMÁDLAK TEEEE
😀 😀 😀
Peti, IMÁDLAK TEEEE
Anita!
Nincs mit köszönnöd, de szívesen!
Te csináltad meg! Mindent magadnak köszönhetsz!
Ahogy Te sem tudsz Éva helyett tudatosodni, annak idején nem rajtam múlt, hogy felveszed-e a segítséget vagy sem.
Örülök a sikerednek, jól haladsz!
Gratulálok!
Melengeted a szívemet 🙂
Melengeted a szívemet 🙂
Szia Karmatörlö!
Csatlakozom az elöttem szólóhoz.(Buddhanita)
Annyit hozzátennék csak,hogy furcsa.
Rugdosnak,de nem fáj mégsem…!
Erika!Szeretettel!
Anita!
Sokat tanultál, Csajszi!
Jó látni.
És igen, én is köszönöm, amit a veletek való afférokban sikerült felismernem!
:))))
Erika
Na látod, ezek csak szavak.
Bármit vagdoshatnak hozzád, ha Te tisztában vagy, nem tudd meghatni, lepereg.
"a rossz csak ott tud ártani, ahol még Te sem vagy igaz"
– Jézus
Ezért értem ma már Buddhát, mikor az egyik példabeszédében valaki sértegette, beszélgettek, majd a sértegtő fél elnézést kért tőle, mire Buddha így felelt: nincs, mit megbocsájtani, Te sem vagy ugyanaz az ember, aki ezelőtt voltál, pár perce, engem az az ember sértett meg, de eltűnt az az ember.
Sokáig nem értettem, mert csak az volt bennem, miről beszél, hát ugyanaz a Maki áll előtte, mire leesett, ja, csakhogy az a Maki, még önmagával harcolt (az Egó vagy harap, játszmázik, fecseg vagy bármi), nem ébrett Önvalójára, csak érzelmeibe bonyolódott, és azt adta ki, de miután rájött, kivel áll szemben, meglátta a dolgok működését, hatalmasat változott, amit ugyan a szem nem lát, csak belül érzed, mi zajlott le. És tényleg, milyen igaz, teljesen más lett. Tényleg nem ugyanaz az ember. Szóval, kell-e a megbocsájtás? Felesleges. Csak látni kell, miből mi következett. Sértés sem történt, mert Buddha tudta (!!) ki ő valójában, és inkább utánajárt: – mond, mit hallottál, és ezután megnyílt, hogy inkább lássa meg a másik fél, igaz-e a vád, vagy nem.
Úgyhogy Erikám, a szavak, csak szavak olykor. Azt kell nézni ki vagy mi az ami /aki beszél.Ha ezt meglátod, egyszerűen nem lép fel a harag.
Szeretlek 🙂 (bár ez evidens, igaz?)
én nagyon sokat tanultam ebből a topikból
Többet, mint tíz másikból. Most megpróbálom magamban körbejárni, hogy milyen ajándékot kaptam attól hogy „sérült” vagyok. Hát például ezt az utat, iszonyú nagy hajtóerőt a fejlődésre, a gyógyulásra. Hogy nem süllyedtem bele a mocsárba, a középszerűségbe. A másik, tudom, és nem felejtem el sohasem, milyen az, amikor az erősebb visszaél az erejével, jogtalanul. Legyen a bántalmazás akár fizikai vagy lelki. Már azt is tudom, mit érez és mit tesz az, aki az elkövető, mert csak így tudott helyére kerülni bennem. Hogy helyén tudom, mi a különbség a sajnálat és az együttérzés között. Az, hogy enélkül milyen ember lettem volna, csak hipotézis, de jó tippem van rá, hogy gondom lett volna a felsőbbrendűséggel. De a legszebb ajándék mégiscsak Isten, akit megtaláltam – magamban… A tökéletestől még jó messze vagyok, de át tudok lépni a csendbe. Nagyon erős bennem a vágy, hogy ezt átadhassam – de tanulnom kell még.
igen, Kati
jól mondod. Addig csak elfojtás, illetve hazug kép alakul ki az emberben, míg tudatosan meg nem éli a dolgok működését.
Ha csak az egyik felet ismerem, nem ismerem az egészet. Ezek után az ember nem ítélkezik, csak lát: most ez és ez működik.
De a fényt is ismeri az alagút végén, hiszen abban áll. 😉
És lőn világosság
„Rugdosnak, de nem fáj mégsem…!”
Szerintem meg kölcsönös ez a
„Rugdosnak, de nem fáj mégsem…!”
Szerintem meg kölcsönös ez a „rugdosás”, vagy inkább rúgkapálózás!!!
Kétségbeesve próbáljátok a „saját igazatokat” érvényre juttatni az olvasók előtt!
Ezek szerint akkor ti magatok sem hiszitek teljesen jogosnak a leírtakat!
Amit igaznak vélek nem próbálom erőszakkal ráerőltetni arra, aki máshogyan látja a dolgokat!!!
Ki mit vesz rugdosásnak?
Az én szememben vélemények hangzottak el. Ilyen-olyan , de vélemények. Csak ennyi.
Neked lehet, hogy már pogózásnak látszott. Ennyi. 🙂
Szia Anita!
Tudom, nem nekem címezted az üzenetet!!!
Már második
Szia Anita!
Tudom, nem nekem címezted az üzenetet!!!
Már második napja csak kapkodom a fejem, hogy egyfajta mentális csatatérré változott az oldal ezen blogja!
Mi történt veletek?
Amit a Nevesincs hozzászólónak írtál, azt most mi mondatja veled?!
A „sértődött egó”, vagy ez csak egy szimpla tényszerű vélemény a sok közül?!
Még mielőtt félreértenél, én nem állok egyikőtök pártjára sem! Ez a ti „harcotok”, és eddig nem is kívántam hozzászólni! Zárjátok le, és végre valami másról is kezdjünk el beszélgetni!
Na megyek is vissza az „önismereti viccekhez” 🙂
Üdv: Twindragon/Jani
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
nem, nem , semmi baj, inkább kérdezd meg, jól
nem, nem , semmi baj, inkább kérdezd meg, jól tetted.
Vélemények: mert ezt éreztem. Buddha beszéde volt erre a példa. De most bővebben, nem vettem magamra sok vádat, mert tudom, bennem ez tiszta, sőt, azt is tudom, düh, indulat miatt lettek leírva. Most mit parázzak ezen? Csak elmondták, ami élt akkor bennük, én meg azt, ami bennem.
"harc" csak akkor van, ha bennem is harag dúlna, valahányszor válaszolok, de nem. Nincs harag. Másképp látunk sokmindent, szerintem az sosem baj, ha kifejtjük őket.
Amit írtam Nevesincsnek: minden nézőpont kérdése.
Ha kivülállóként szemlélsz egy vitát, akkor nem látod, érzed, mi zajlik a két félben, kit mi mozgat (kivéve, ha tisztánlátó vagy), csakis a saját sejtésed, feltételezésed tapasztalod, mi lehet, ami zajlik.
Ha benne vagy a vitában, akkor is általában csak az egyik oldalt ismerheted meg, attól függ, te vagy a támadó, vagy az elszenvedő fél, éppen azt a minőséget látod meg.
Általában a támadó fél tudata beszűkül, egy pontra irányul, győzni akarok, leigázni a másik felet, és valami kéjes öröm járja át, ha látja, a másikat sikerült megbántani.
Ha a támadó, tudatosan jelen lenne a folyamatban, akkor érezné, hogy fáj, és hogy mennyire fáj is a szenvedő félnek ez az egész, ergó, ha felismerné, hogy neki is fáj (mert fáj, ezért lép fel a lelkiismeretfurdalás is a vita végén), eszébe nem juttna, hogy a másiknak szánt szándékkal leigázza.
Ha viszont a szenvedő felet nézzük, szintén beszűkül a tudat, átmegy a szegény én állapotba, eszébe nem jutt felülbírálni magában a "vádat", hiszen önmaga is valahol azt érzi, a másik "vádja", szidalma helyén való.
Ekkor két dolgot tehet: vagy visszatámad, fogcsikorgatva, vagy önmagába néz, mi is ez az egész.
Ha önmagába néz, ki tud lépni belőle. TUDJA (ha helyén van az önértékelése), hogy a másik nem mond igazat, sőt, csak önmagába bonyolódott, indulatai hevében (már ha magadat megtapasztaltad ilyen esetben, akkor tudod, sok minden baromságot összehord az ember haragjában, amit később megbán) szólt, és akkor nyugodt tud maradni, attól még dönthet, vagy félrevonul, megvárja, hogy a másik lecsillapodik, vagy még akkor megbeszéli vele.
Írásban nehezebb, mert senki sem látja a másik érzelmi reagálását.
Nem látszik az sem, milyen szándékkal írod a választ.
Erre csak Ferdinánd jutt eszembe a bika, aki az arénában a virágot szagolgatja.Ha kivülállóként nézem, látok egy bazi nagy bikát, meg egy pasast, aki hadonászik a dárdával, naná, hogy azt hiszem, kemény harc lesz.
Ha viszont én vagyok Ferdinánd, akkor tudom, csak azért van leszegve a nyakam, mert a virágot szagolom 😀
Így már tiszta?
Félrebeszéltem. Ez Neked szólt!
Pussz!
🙂
Miért nem érzed fairnek, sprotszerűnek a topik nyitást?
Miért nem érzed fairnek, sprotszerűnek a topik nyitást?
Egyébként szépen és kedvesen összefoglaltad a lényeget.
Csak, mert az ötleted felmerülésekor kérte Éva, hogy ne nyisd
Csak, mert az ötleted felmerülésekor kérte Éva, hogy ne nyisd meg.
Mint általános topic, amiket fel szoktál ütni, símán elment volna, csak az elején látható volt, hogy teljesen összefonódik vele a sztori. A leírásban általános infok a mentegetőzésről teljesen ülnek, a végén mégis Évára fókuszálódott. Ettől olyan beszéljük ki Évát jelleget öltött, ami ellen az elején tiltakozott.
Nem szerencsés.
Megmaradni egy tárgyilagos beszélgetésnél a mentegetőzésről
Nem emlékszem, hogy ezt kérte Éva, lehet hogy ezt nem olvastam.
Én is jobb szerettem volna megmaradni egy tárgyilagos beszélgetésnél a mentegetőzésről, mint ahogyan az a téma felvetésben is íródott, de úgy látszik sokakban ott szunnyadt jó néhány kimondatlan vélemény, aminek hangot adva végül is Évára terelődött a szó.
Akár még ez is belefért volna, ha nem megy el a beszélgetés durva személyeskedésbe, egymás gyalázásába.
Talán ha lenne egy olyan USB-s eszköz, amelyik méri a negatív érzelmi töltöttséget és kikapcsolja a számítógépet, amíg le nem nyugszol… de nincs. : (
Ez már így lett.
„…..Nyitok is Neked egy új fórumtémát: Kell-e mentegetőzni? Ott folytassuk! ”
Ez volt 17-én éjjel.
Reggel Éva válasza:
„Sanyi ,én ebbe nem fogok belemenni.
Nem akarok ebből vitát.
Egyszer,még a legelső alkalommal mentem bele a csőbe ilyen magyarázkodós vitába.
Elég volt egyszer,köszi.”
Ez alapján talán nem túl nagy merészség azt érteni, hogy Éva nem akarta, hogy nyiss neki egy fórumtémát a mentegetőzésről.
A motivációiddal és a szándékaiddal tisztában vagy.
Mindazonáltal azt gondolom, hogy a legrémesebb helyzetből is ki lehet hozni a legtöbbet, ha szándékunkban az áll.
Magáról a mentegetőzésről akartam beszélgetni bárkivel, akit érd
Igen, ezt valóban olvastam másnap Évától és magamban el is fogadtam, hogy ha nem akar belemenni, akkor ne jöjjön oda beszélgetni, ez az Ő döntése.
A fórumtémát sem kifejezetten neki nyitottam, mint ahogyan az indító szövegből is látható, magáról a mentegetőzésről akartam beszélgetni bárkivel, akit érdekel a téma, nem pedig Évát akartam kibeszélni.
Éva adott egy ötletet egy új témanyitásra, mint ahogyan az imént szeges bejegyzése tette ezt, ezért nyitottam, nem rossz szándékból. De tényleg!!!! : ))
Sanyi, nem kételkedem az őszinteségedben és a szándékaid sem
Sanyi, nem kételkedem az őszinteségedben és a szándékaid sem kérdőjelezem meg.
Azt értem, hogy nem esik jól, hogy azt írtam, hogy nem volt sportszerű húzás, de talán a leírtak alapján a kontextus és a szöveghűség miatt elnézed ezt nekem. Nagyon bánt, hogy ilyet írtam? Úgy érzed hátsó szándékot tulajdonítok neked? Úgy érzed nem vagyok fair veled?
Egyébként teljesen igazad van, ha Éva, miként az elején kijelentette, távol marad a topictól, akkor megmaradt volna kulturát mederben.
De olyan sok ha van, amivel szerintem nem érdemes utólag foglalkozni. Mindenkinek tanulsághelyek állnak rendelkezésre a továbbfejlődésre.
de egyébként meg
de egyébként meg Éva olyan szimpatikus arc, miért ne dobhatnánk be a mélyvízbe csakúgy, ha másnem szeretetből? Meg mert ráfér amúgyis?:)
bár
bár az itteni vitákból megint kimaradtam, szóval csak blöffölök nyugi..:)
Nem haragszom, nincs miért.
"Sanyinak nem volt sportszerű húzása ennek a topicnak az elindítása."
Nem éreztem úgy hogy kételkedsz a szavahihetőségemben. Úgy gondoltad, hogy nem vagyok sportszerű, ami lehet hogy igaz is, én meg megírtam, hogy mi volt az igazi célom, miért látom másként a dolgot. Nem haragszom, nincs miért.
én meg nem hiszek a pályánkívüli sportszerűség valódi
én meg nem hiszek a pályánkívüli sportszerűség valódi erejében..:D
Örülök, hogy tisztáztuk.
🙂
Örülök, hogy tisztáztuk.
🙂
Nem emlékszel, mert nem is szeretnél. Neked fontos, hogy a Te
Nem emlékszel, mert nem is szeretnél. Neked fontos, hogy a Te problémáid legyenek megoldva, azok legyenek napirenden, és ha kell ezért gúnyolódsz, sértegetsz, majd pedig ezeket az eszközöket felmagasítod, mondván a tanítás kedvéért csinálod……
„..de úgy látszik, sokakban ott szunnyad jó néhány kimondatlan vélemény ..” Már véletlenül se te legyél semmiért felelős. Mindíg a mások. Nem te nyitottad a blogot kérés ellenére, nem te másztál másba, más érdekében gúnyolódtál, stb. Mond neked ez nem furcsa?
Teljesen megértem Évát, hogy kilépett és bizonyára sokat tanul belőle. Ebben a körben olyan mértékben fel vannak hevülve az eltéri energiák, hogy abból jó már nem igazán jöhet ki. Ebből max azt lehet tanulni, hogy el innen….
Igaz, ha moderálnának rendesen, akkor ez nem jutana idáig, csak akkor nem lehetne azon szórakozni, hogy hihi mi ki nem jön emberekből, ha jól fedühítjük őket.
Karmatörlő előadása is igen érdekes, miközben vasmarokkal csépeli általában az embereket, most átment megértőbe és dícsérőbe. Azt még megérteném, ha helye lenne. Éva kitörése pont az általa dícsért emberekkel szemben nem lehet üres szócséplés, hiszen valamiért Erika és Anita is bevonzotta azt. Ugye?
Legyetek jók!
Igen, a vonzás törvénye 100%-os
A meglátásod pontos, így van, bevonzották egymást és bevonzottuk egymást.
Ez mindössze azt jelenti, hogy mindkét félben van kapaszkodója ugyanannak a problémának. Semmi többet.
Igen, dícsértem őket, megérdemlik. Összeakaszkodtunk és mindenki tanult az esetből, nem sértődés, hanem továbblépés lett az ügyből. Lépésről lépésre haladnak, hol itt, hol ott. Csinálják, haladnak, hol megakadnak, de tovább mennek és ezt kifejezetten jó látni. Örülök neki most is. Tényleg jó látni.
Éva rutinszerűen mindenkit elmekórtani esetnek lát, Miki terelgetésre szoruló báránynak, Sanyi önmegvalósításra érett problémahalmaznak, van, aki a szülők elcseszett nevelési kísérletének látja magát és másokat, van, aki a körülményei áldozatának tekinti önmagát, de másokat rosszindulatú kihasználóknak, jobb esetben mindenki más is áldozat lehet, van aki, mindenben az önámítást látja, van, aki mindenben megharcolni valót talál, más manipulációt, a harmadik játszmát, ki-ki saját batyuja és szokásos szemüvege szerint, ami éppen porondon van. Ez a tükör legalább annyit regél a véleményezettről, mint a véleményezőről. Van, aki használja, van, aki nem.
Van, amivel szembe tudunk nézni, van, amivel nem. Az interakciók mindig kihozzák, ha valamivel szembe kell néznünk, de nem vagyunk hajlandók. Az ellenállás mértékének megfelelő az erő, amivel rákényszerülünk a szembenézésre.
🙂
Van aki egyenlőbb
Csak, tudod itt vannak egyenlőbbek, akik semmit nem tanulnak, csak tanítanak. Majd megvesznek, hogy valakit lehordhassanak a maguk szintjére, és elmarasztalhassák amiért más utat járnak. Majd megfenyegessék, hogy baj lesz még ebből… Mert magából indul ki, és még azt hiszi, hogy ha nem felel meg egy felsőbb (független) hatalomnak, akkor lecsap az ostor.
Na ez az amire ugyan úgy nincs szükésg, mint a hamis, lelkiismeretfurdalásból származó dícséretre, a feldolgozatlan gyerekkorból származó gúnyoldóásra, a tehetetlenségből, felsőbb poziciót megőrizni akarásból adódó beszólásokra.
De csak rajta! Akinek van rá szüksége…..
Úgy látom, most már végleg kivágták nálad a biztosítékot
Úgy látom, most már végleg kivágták nálad a biztosítékot, mert most olyan stílusban írtál, amilyet eddig még nem olvashattunk tőled. Remélem lehiggadsz és idővel majd meglátod, hogy nem bántásból írták neked, amit, hanem segíteni akartak Neked a maguk módján.
Egyrészt sajnálom, hogy ilyen szavak és ilyen stílusban íródtak le erre a honlapra, másrészt jó tanulság ez, hogy ha kiborul a bili, akkor mennyire ki tud vetkőzni magából még a "tudatos?" ember is, és átmegy fröcsögésbe, támadásba, lerázásba.
Részben egyet értek Veled és Mikivel, hogy nem kéritek a pszichológiai elemzést olyanoktól, akik még Önmagukon is dolgoznak, hiszen az sokszor (mint olvashattuk), a saját bajaik belétek vetítésébe fog torkollni.
Viszont ha önvizsgálatra használnátok a visszajelzéseket, akkor a kéretlen és néha téves "diagnózisok" között még bőven találnátok olyanokat, amelyeknek van igazság tartalma, érdemes lenne megvizsgálnotok magatokat aszerint is, nem csak a saját utatokat járva.
Ilyenkor teljesen mindegy, hogy kitől kapjátok a jelzéseket, egy bölcs megvilágosodottól, vagy egy még saját sebeit nyalogató önmegvalósítótól. Ami igaz az igaz, bárkitől is jön az a jelzés feléd!
Persze nem kötelező ezekkel a külső visszajelzésekkel élni, ezeket beilleszteni a saját utadba, csak erősen javallott!
Mivel a belső munka nagy részét maga az egó végzi el, nem pedig a tiszta, hazugságoktól, torzítástól mentes lelkünk, ezért arra számíthatunk, hogy az egó csak annyira megy bele egy önfeltárási folyamatba, amennyire még nem szenved el tőle jelentősebb sérülést, nem kell belátnia a komolyabb következményekkel járó igazságokat.
Ezzel a kontrollal felszerelkezve, soha nem fog tudni igazán mély változásokat előidézni magán, pláne egy kezdő önmegismerő, de még egy haladó sem!
Akármennyire is őszinte, tudatos a gyakorló, biztosan lesz olyan terület, amit nem mer azzal a következetességgel megvizsgálni, mint ahogyan azt kellene, mert pontosan ott van a gyenge pontja, arra építette fel az énképét, vagy az a félelem fenyegeti az egót megszűnéssel.
Ebben a patt helyzetben, egyedül senki sem képes szembenézni a saját hazugságaival, hamis énképeivel, ezért ajánlott használni a külső visszajelzéseket, amelyek tulajdonképpen a saját tanításunk kivetülései.
Tükör
A lelkünk úgy tanítja magát, hogy először mélyen belül merül fel benne a tanítás, amit ha nem veszünk észre, akkor azt kivetíti a világba és (így látszólag) onnan kapja vissza. Ezt a folyamatot jelenti a sokat emlegetett "tükör", amivel egy mélységre és őszinteségre törekvő önmegismerőnek élnie kell, hacsak nem annyira tudatos, hogy még magán belül képes észrevenni a tanítást és tanul is belőle!
Ha ezt valaki így művelné, akkor kívül a világban semmilyen galibát nem gerjesztene, semmilyen kritika nem érné Őt utol, mert Ő már előbb hajlandó volt azzal magában szembenézni, így a tanítás sem juthat el a külvilágba, mint tükröződő felületre.
Szerintem Éva ezért kapod oly sok mindenkitől a kritikát, érdemes lenne belenézned ezekbe és nem hárítással, támadással reagálnod.
mindenkivel – egyformán
„Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.” – Albert Einstein
Érdemes volna mindenkinek a maga dolgaiba bele nézni.
Mindenkine
Érdemes volna mindenkinek a maga dolgaiba bele nézni.
Mindenkinek Sanyi: A lelkünk úgy tanítja magát, hogy először mélyen belül merül fel benne a tanítás, amit ha nem veszünk észre, akkor azt kivetíti a világba.
Ez a mondatod mindenkire vonatkozik kivétel nélkül.
És egy kérdésem is volna, hogy az önismeret útján járó ember az igazsággal és az igazságossággal nem kell, hogy foglalkozzon?
Minden erkölcsiség le van ejtve, alárendelve, az önismerés szentháromságának? Tükör, játszma, egó?
Nincs is más egy ember létezésébe? Nincs olyan, hogy valakit ténylegesen megtámadnak? Sanyi te mesélted a múltkor, hogy össze verték egy ismerősödet. Őt sem támadták meg, csak kivetítette?
hmm.
Érdekes világ ez. Három pilléren nyugvó teljesség.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Az önismereti gondolkodás alapján ha valakit megtámadnak…
"Mindenkinek Sanyi…"
Tisztában vagyok vele, meg is teszem.
Az önismereti gondolkodás alapján ha valakit megtámadnak, akkor az az Ő problémája is, meg azé is, aki támadott (az esetek nagy részében).
A jelen vitára vetítve, aki kritizálja Évát, annak azt kell(ene) megvizsgálnia, hogy mit nem fogad el benne, még ha igaza is van!
Akit pedig támadnak, annak azt kell(ene) megvizsgálnia, hogy milyen tudatlanságára, rendezetlenségére hívja fel a figyelmet a támadás?
A hagyományos szemlélettel ellentétben, itt nincs szó ártatlan áldozatról, és gaz támadóról, hanem csak olyan résztvevőkről, akik bevonzották egymást és a saját hibáikat a másikra vetítve, össze tudtak akaszkodni.
Nincs kit megvédeni, nincs kit elítélni, mindenkinek magában kell megkeresnie, miért csöppent bele, mit tud (kell) tanulnia a konfliktusból.
Akiben minden rendben van, az nem csöppen bele, nem válik semmilyen módon résztvevőjévé, de még csak nem is veszi észre, hogy a többiek veszekednek!
Érdekes vagy nem érdekes, így működik ez a világ.
Végre…
Kedves Sanyi..
Úgy vélem itt volt már az ideje, hogy ilyen dolgokat olvassak, amiket írsz, szívesen nézek ebbe a tükörbe…
Ennyire egyszerű minden, csak vannak helyzetek, amiken át kell esnünk, hogy belátóbbak legyünk önmagunkba és ez által mindenbe, mindenre.
Ehhez fel kell nőni…az együttérzést nem félre értve alkalmazni.
Igazán senki sem bűnösebb a másiknál…mindig is mondom a klienseimnek, hogy hiába hámozgatunk most, találunk egy okot, ami előtt van még egy ok…és ezzel így eljátszhatunk a teremtésig.
Igazán mindenkinek magában kell, hogy megszülessen a megoldás, a megbocsátás, az igazi együttérzés, hogy valamikor meg kell állnunk a bosszú hadjáratunkkal és a bűnbak keresésével. Amíg ez nem történik meg addig egy helyben toporgunk. Szeretettel,
izi
én egyrészt
én egyrészt nem hiszek az Erkölcsben, mint önállóan létező valamiben, entitásban. ez csak egy emberi találmány. és mint ilyen egy abszurd és beteg valami, egy téveszme. felejtő.. Az Erkölcs alá van rendelve az Igazságosságnak, ez így ebben a formában igaz!
másrészt… megtámadás.. épp ilyesmit kérdezett tőlem nemrég egy ismerősöm… „de mi van ha megtámadnak?” hát nézd, nem tudom mivan, mert én ilyen helyzeteket egyszerűen nem vonzok be (régen volt hogy igen).. vagy ha látnám hogy kialakulóban van egy ilyen helyzet, látom a folyamatát… hát, pillanatok alatt ki tudom magyarázni, úgy tudom alakítani a folyamatot hogy az „istennektetszővé” váljon.:) és onnantól kezdve mi a probléma?
félelem
Miki, a monitorn keresztül süt a félelem belőled. ;((
Kedves Hajdu M!
Mennyire unatkozhatsz!?:-)
Kedves Hajdu M!
Mennyire unatkozhatsz!?:-)
Unatkozok is néha, de a fő tevékenységem mégis csak az, hogy itt
Unatkozok is néha, de a fő tevékenységem mégis csak az, hogy itt az eltévedt báránykákat vissza terelgessem a jó legelőre, ahol a friss „lelki” táplálék talán jobb belátásra bírja őket, és nem mindig a szomszéd kertjéből akarnak dézsmálni.
————————————————————————————————————–
—->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----
Tudod már miért halt meg a lányod?
Az volt a belépőd az oldalra,
Tudod már miért halt meg a lányod?
Az volt a belépőd az oldalra, hogy meghalt a lányod, nem tudsz ezzel a ténnyel megbirkózni.
Bevettem, hogy segítséget kérsz, tényleg változtatni akarsz.
Az azóta eltelt időszak alatti megnyilvánulásaid erős kételyeket ébresztettek bennem szándékaid illetően.
Mégis remélem, hogy nem hiába jött el hozzád és nem hiába ment el a lányod. Ő már mindent megtett érted, amit ember megtehet. Élt és meghalt érted. Elhozta az életedbe a feltétel nélküli szeretetet, azt, az érzsévilágot, amivel élni érdemes, de ez kevés volt. Meg kellett halnia, hogy észrevedd valami nagyon nem stimmel az életedben.
Olyan fogalomrendszerben gondolkodsz és olyan szemlélettel élsz, amitől a lányod meg akar menteni.
Azért halt meg, hogy változtass a szemléleteden, változtass az életeden.
Az elcseszett logikában, elcseszett szemlélettel locsogsz itt az oldalon, csakhogy ne kelljen a lányod hagyatékával foglalkozni. Nem gondolod, hogy ideje volna a saját jelmondatodat komolyan venni és a jelenlegi fő tevékenységedet lecserélni a valódi feladatodra? Szerintem nem unatkoznál, ha azzal bíbelődnél.
Akkor, hogy is van ez? Te azt mondod, hogy a többiek miért nem
Akkor, hogy is van ez? Te azt mondod, hogy a többiek miért nem magukkal foglalkoznak, erre kiderül, hogy a fő tevékenységed mégis csak az, hogy itt az eltévedt báránykákat vissza terelgeted a jó legelőre, ahol a friss "lelki" táplálék talán jobb belátásra bírja őket? Ja, hogy te kivétel vagy? Neked nem magaddal kellene foglalkozni?! Nekem úgy tűnt a klubbon-és akkor váltál szimpatikussá-, hogy lenne mivel foglalkoznod és, láttam is, hogy az infók megérintettek! Szerintem, ne kifelé fókuszálj, próbálj egy kicsit magadban kutakodni! Szerintem, az még izgalmasabb!Ez csak tanács! Egy jószándékú tanács!
kedvelem ezt a hozzászólást
kedvelem ezt a hozzászólást
Új vagyok….
Kicsit szétnéztem az oldalon…..
látom VAN élet…..
MARADOK!!!!!!
Új vagyok….
Kicsit szétnéztem az oldalon…..
látom VAN élet…..
MARADOK!!!!!!
Ámbátor….
valaki halott gyerekét előráncibálni, még kevéssé spirituálisan fejlett oldalon is
KIMAGASLÓ pitiánerségre vall…….
Szerintem okkal és jó szándékkal hozta szóba…
Szerintem okkal és jó szándékkal hozta szóba, hogy felrázza Miklóst valamiből. Ha olvastad az előzményeket, Miklós "pályafutását" az oldalon, akkor abból megértheted.
Elismerem, elég ütős eszköz. Szerinted pitiáner ilyet használni? Itt folytassuk: Melyik a jó tanítási stílus?
Ámbátor….
valaki halott gyerekét előráncibálni, még kevéssé spirituálisan fejlett oldalon is
KIMAGASLÓ pitiánerségre vall…….
Szerintem okkal és jó szándékkal hozta szóba…
Szerintem okkal és jó szándékkal hozta szóba, hogy felrázza Miklóst valamiből. Ha olvastad az előzményeket, Miklós "pályafutását" az oldalon, akkor abból megértheted.
Elismerem, elég ütős eszköz. Szerinted pitiáner ilyet használni? Itt folytassuk: Melyik a jó tanítási stílus?
Miért mentegetőzik valaki?
Gondolkodtam a kérdésen: Miért mentegetőzik valaki?
1. Például azért, mert nem akarja, hogy rossz színben lássák mások.
Miért nem akarja?
Mert ha megmarad a rossz vélemény, akkor nem fogják szeretni Őt, és Ő még nem szereti annyira magát, hogy abból kellően jól érezhetné magát.
Ennek alternatívájaként még más veszteségtől is félhet, nem csak a szeretet elvesztésétől, és ezeket akarja elkerülni.
2. Azért, hogy ne alakuljon ki konfliktus másokkal szemben. Bármit kommunikál, előre fél, hogy azzal megbánt másokat. Ha megbánt másokat, akkor:
Persze gondolhatnánk azt is, hogy azért mentegetőzik valaki, mert kerüli a konfliktust, békét akar maga körül. De a külső béke belülről fakad, először belül kell megteremteni azt.
kben pedig mentegetőzni,magyarázkodni az önállótlan emberek
kben pedig mentegetőzni,magyarázkodni az önállótlan emberek szoxtak…..
Szerinted Sanyi mi a mentegetőzés? Mi számít annak?
Tudod én
Szerinted Sanyi mi a mentegetőzés? Mi számít annak?
Tudod én szemtől-szembe mondom mindig a véleményemet, észrevételeimet, javaslataimat – és nem mentegetőzök sem közben, sem utána. Ha olyasmit mondok, amitől egy jelenlévő érintve érezheti magát, szoktam figyelmeztetni, hogy nem rá gondolok, de megvan adva a lehetőség, hogy elgondolkodjon rajta…
Ezért nem értem ezt a mentegetőzésdit…
Az, hogy ne alakuljon ki rossz vélemény rólam mondandóm miatt, már rég nem érdekel cseppet sem. Már kialakult, mégis engem keres mindenki, ha bajban van.:)
A kialakuló konfliktusoktól meg sosem féltem, ez benne van a pakliban, még két ember interakciója közben is, nem annyiéban, ahány emberrel én dolgozgatok…
Örvendetes olvasni, hogy Téged már nem érdekel, milyen vélemény
Örvendetes olvasni, hogy Téged már nem érdekel, milyen vélemény alakul ki rólad, csak teszed a dolgod, ha tetszik ez másoknak, ha nem! Kevesen rendelkeznek ekkora tudatossággal, kevesen merik ilyen nyíltan és őszintén intézni a dolgaikat!
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy mások itt a weboldalon nem ugyanezt csinálják, senki érdemeit nem minősíteném le, hiszen nem is ismerem a többieket és távol álljon tőlem, hogy így látatlanul megítéljek másokat!
Egyébként is, kicsi vagyok én az ilyen minősítgetésekhez, megítéléshez és nem is szeretnék senkit sem megbántani, még véletlenül sem!
Ha valakit mégis megbántottam volna, attól már most előre elnézést kérek, nyugodtan írjatok privátban egy levelet és ott megbeszéljük, vagy megpróbállak majd valami más módon kiengesztelni Titeket!
Isten látja lelkemet, hogy mindannyiótok felé milyen szándékkal vagyok, és nézzétek el nekem, hogy ennyit írok, de hát ma (meg tegnap is), ilyen szóf.sásom volt/van. No de nem akarok senkit sem untatni, nyugodtan kattints tovább, ha már unod soraimat! Csak még annyit hadd mondjak…
Kedves bodza!
Szívből kívánom, hogy legalább ilyen tudatos életet élj a továbbiakban is, mint eddig tetted (és persze a többieknek is ezt kívánom külön-külön)! Akinek pedig nem sikerülne, az gondolkodjon el rajta, hogy tényleg megtett-e mindent a változásért, tudatosodásért? Nem korlátozzák alantas hazugságok, kisebbségi érzés, megvetés, gyűlölet, beteges fantazmagória, kényszerképzet, elmebaj határát súroló hülyeség, paranoiás, skizofrén, komplexusos, mániás, kényszeres betegség?
Akinek nem inge, az nehogy magára vegye ezt az inget, mert rosszul fogja benne érezni magát. Inkább vegyen egy másik inget, ezt meg tegye vissza ide, ha már egyszer nem neki szántam!
Tényleg jószándékból írom ezeket a sorokat és bocsánatot is kérek amiatt, hogy nem tudok mindenkinek személyesen megfelelni, de hát a távolság miatt (én most Pesten lakom) nem lehetek ott mindenkinél egyszerre, hogy egy-egy nagy öleléssel fejezhessem ki a szeretetemet és jószándékomat.
Kedves bodza, kérlek, hogy a fentebbieket ne gúnynak vedd,
mert nem annak szánom, hiszen szeretlek, tisztellek és semmiképpen sem szeretnélek
megsérteni! Csupa jóindulattal írtam csak soraimat és az vezérelt, hogy írjak a mentegetőzésre pár idétlen példát, nem pedig veled, vagy másokkal akartam személy szerint gúnyolódni.
De remélem ezt Te is és mások is pontosan tudják, hiszen ismertek…
…szeretettel, tisztelettel és sok-sok meleg öleléssel: Sanyi ღ ღ ღ
Sanyinak:)
Oké, Sanyi, nekem ez bejött! :)))
Én nem veszem magamra, mert nincs miért…:)
Tudod, leírtam már egy másik blogban, hogy mikor, milyen körülmények között döntöttem le ezt a korlátot, és óriási szabadságélmény követte…Nem olyan nehéz ez, eljön egyszer ez pillanat mindenkinél, aki fejlődni szeretne.
Őszintén örülök két napja tartó verbális hasmenésednek / jó kép, mi???/, mert amiket összefoglalsz az írásaidban, újabb lökést adnak – legalábbis nekem. Többször is eshetnél ebbe a kórságba!:)))
Neked is sok-sok-sok ölelés : Bodza /szívecskéket nem tudok gyártani…/
A verbális hasmenés annak köszönhető, hogy valamelyest nálam is
A verbális hasmenés annak köszönhető, hogy valamelyest nálam is kitört a nyári-szünet, így több időt engedek magamnak a kommentelésre.
Szívecskéket a kedvenc énekesem, Balogh Brigitta iwiw-es adatlapjáról kopiztam.
Hát ez nagyon jó bemutató volt!!! 😀 😀 Köszönjük.
Hát ez nagyon jó bemutató volt!!! 😀 😀 Köszönjük.
Miért mentegetőzik valaki?
Gondolkodtam a kérdésen: Miért mentegetőzik valaki?
1. Például azért, mert nem akarja, hogy rossz színben lássák mások.
Miért nem akarja?
Mert ha megmarad a rossz vélemény, akkor nem fogják szeretni Őt, és Ő még nem szereti annyira magát, hogy abból kellően jól érezhetné magát.
Ennek alternatívájaként még más veszteségtől is félhet, nem csak a szeretet elvesztésétől, és ezeket akarja elkerülni.
2. Azért, hogy ne alakuljon ki konfliktus másokkal szemben. Bármit kommunikál, előre fél, hogy azzal megbánt másokat. Ha megbánt másokat, akkor:
Persze gondolhatnánk azt is, hogy azért mentegetőzik valaki, mert kerüli a konfliktust, békét akar maga körül. De a külső béke belülről fakad, először belül kell megteremteni azt.
kben pedig mentegetőzni,magyarázkodni az önállótlan emberek
kben pedig mentegetőzni,magyarázkodni az önállótlan emberek szoxtak…..
Szerinted Sanyi mi a mentegetőzés? Mi számít annak?
Tudod én
Szerinted Sanyi mi a mentegetőzés? Mi számít annak?
Tudod én szemtől-szembe mondom mindig a véleményemet, észrevételeimet, javaslataimat – és nem mentegetőzök sem közben, sem utána. Ha olyasmit mondok, amitől egy jelenlévő érintve érezheti magát, szoktam figyelmeztetni, hogy nem rá gondolok, de megvan adva a lehetőség, hogy elgondolkodjon rajta…
Ezért nem értem ezt a mentegetőzésdit…
Az, hogy ne alakuljon ki rossz vélemény rólam mondandóm miatt, már rég nem érdekel cseppet sem. Már kialakult, mégis engem keres mindenki, ha bajban van.:)
A kialakuló konfliktusoktól meg sosem féltem, ez benne van a pakliban, még két ember interakciója közben is, nem annyiéban, ahány emberrel én dolgozgatok…
Örvendetes olvasni, hogy Téged már nem érdekel, milyen vélemény
Örvendetes olvasni, hogy Téged már nem érdekel, milyen vélemény alakul ki rólad, csak teszed a dolgod, ha tetszik ez másoknak, ha nem! Kevesen rendelkeznek ekkora tudatossággal, kevesen merik ilyen nyíltan és őszintén intézni a dolgaikat!
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy mások itt a weboldalon nem ugyanezt csinálják, senki érdemeit nem minősíteném le, hiszen nem is ismerem a többieket és távol álljon tőlem, hogy így látatlanul megítéljek másokat!
Egyébként is, kicsi vagyok én az ilyen minősítgetésekhez, megítéléshez és nem is szeretnék senkit sem megbántani, még véletlenül sem!
Ha valakit mégis megbántottam volna, attól már most előre elnézést kérek, nyugodtan írjatok privátban egy levelet és ott megbeszéljük, vagy megpróbállak majd valami más módon kiengesztelni Titeket!
Isten látja lelkemet, hogy mindannyiótok felé milyen szándékkal vagyok, és nézzétek el nekem, hogy ennyit írok, de hát ma (meg tegnap is), ilyen szóf.sásom volt/van. No de nem akarok senkit sem untatni, nyugodtan kattints tovább, ha már unod soraimat! Csak még annyit hadd mondjak…
Kedves bodza!
Szívből kívánom, hogy legalább ilyen tudatos életet élj a továbbiakban is, mint eddig tetted (és persze a többieknek is ezt kívánom külön-külön)! Akinek pedig nem sikerülne, az gondolkodjon el rajta, hogy tényleg megtett-e mindent a változásért, tudatosodásért? Nem korlátozzák alantas hazugságok, kisebbségi érzés, megvetés, gyűlölet, beteges fantazmagória, kényszerképzet, elmebaj határát súroló hülyeség, paranoiás, skizofrén, komplexusos, mániás, kényszeres betegség?
Akinek nem inge, az nehogy magára vegye ezt az inget, mert rosszul fogja benne érezni magát. Inkább vegyen egy másik inget, ezt meg tegye vissza ide, ha már egyszer nem neki szántam!
Tényleg jószándékból írom ezeket a sorokat és bocsánatot is kérek amiatt, hogy nem tudok mindenkinek személyesen megfelelni, de hát a távolság miatt (én most Pesten lakom) nem lehetek ott mindenkinél egyszerre, hogy egy-egy nagy öleléssel fejezhessem ki a szeretetemet és jószándékomat.
Kedves bodza, kérlek, hogy a fentebbieket ne gúnynak vedd,
mert nem annak szánom, hiszen szeretlek, tisztellek és semmiképpen sem szeretnélek
megsérteni! Csupa jóindulattal írtam csak soraimat és az vezérelt, hogy írjak a mentegetőzésre pár idétlen példát, nem pedig veled, vagy másokkal akartam személy szerint gúnyolódni.
De remélem ezt Te is és mások is pontosan tudják, hiszen ismertek…
…szeretettel, tisztelettel és sok-sok meleg öleléssel: Sanyi ღ ღ ღ
Sanyinak:)
Oké, Sanyi, nekem ez bejött! :)))
Én nem veszem magamra, mert nincs miért…:)
Tudod, leírtam már egy másik blogban, hogy mikor, milyen körülmények között döntöttem le ezt a korlátot, és óriási szabadságélmény követte…Nem olyan nehéz ez, eljön egyszer ez pillanat mindenkinél, aki fejlődni szeretne.
Őszintén örülök két napja tartó verbális hasmenésednek / jó kép, mi???/, mert amiket összefoglalsz az írásaidban, újabb lökést adnak – legalábbis nekem. Többször is eshetnél ebbe a kórságba!:)))
Neked is sok-sok-sok ölelés : Bodza /szívecskéket nem tudok gyártani…/
A verbális hasmenés annak köszönhető, hogy valamelyest nálam is
A verbális hasmenés annak köszönhető, hogy valamelyest nálam is kitört a nyári-szünet, így több időt engedek magamnak a kommentelésre.
Szívecskéket a kedvenc énekesem, Balogh Brigitta iwiw-es adatlapjáról kopiztam.
Hát ez nagyon jó bemutató volt!!! 😀 😀 Köszönjük.
Hát ez nagyon jó bemutató volt!!! 😀 😀 Köszönjük.
Szia Hajdu M. !
Mivel engem is folyton felkérsz harcra,hát tessék itt vagyok!
Itt vagyok a véleményemmel.
Egy felajzott örjöngöt látok,aki ádáz szemekkel fürkész,lesi ki az akit legyözhet.
Vizslató tekintete mindenkiben ellenséget vél felfedezni,s vadul megharapja a feléje nyúló segítö kezet.
Legyözhetsz bárkit!
Lehetsz egy pillanatra elégedett!
De az érzés amit csillapítani vágysz ettöl csak egyre erösebb lesz!
S az iszonyú kín a végén megemészt Téged.
De van még,de csak egy esélyed!
Ha belátod végre hogy NINCS ellenséged!
Szélmalmokkal küzdesz!
Ha már Te is látni fogod egy szép napon,megérted milyen szánalmas és nevetséges.
S ez,csakis ez a gyözelem mámorító érzése.
Sok Sikert!
Erika Szeretettel!
segiteni, segiteni
Érdekes, hogy többen is azt irjátok, mennyire szeretnétek segiteni az embereknek, itt az oldalon is, egymásnak.
Igy segiteni, úgy segiteni…..segiteni a Miklósnak, az Évának, ennek, annak….. a véleményükkel, tanácsaikkal.
Ám – ahogy a példa is mutatja – néhányan nem kérnek belőle.
Mi lenne, ha felhagynánk már ezzel a sok segiteni akarással? Ha elengednénk ezt a nagy segitgetést…
Hiszen, ez a weblap automatikusan is egy „segitő” funkciót tölt be!
Éppen azért, mert – hál’istennek – sokan a saját érzelmi és életbeli tapasztalataikat irják le.
Azt, amikor átmentek valami kis vagy nagy dolgon és azt hogyan élték át érzelmileg és hogy milyen felismeréseket, saját megfigyeléseket tettek és ennek kapcsán belül hogyan változtattak a hozzáállásukon vagy éppen hogyan nem! 🙂
A magam részéről, azt vallom, amit Karmatörlő ez ügyben,hogy ez egy önreflexióra való oldal.
H. Miklóssal ellentétben, az a meggyőződésem, hogy PONT ITT szabad és lehet személyes az ember.
Pont itt, ezeken az oldalakon fordulhat önmaga legparányibbnak tűnő, saját, személyes, belső ÉRZELMI történései felé és fejtegetheti, elmesélheti, analizálhatja és kinyilvánithatja ezeket.
Elsősorban nem segiteni akarásból,másokat meggyőzni akarásból, kinek van igaza?-vetélkedésből, hanem abból a nemes célból, hogy belső folyamatainkat ekként kitárva, mások is bátrabban tárják fel önmagukat, tárgyilagosabban merjék nézni a saját – sokszor fájdalmas, ellentmondásos – belső érzéseiket,élményeiket, folyamataikat.
Mikor másokkal megosztunk ilyen dolgokat, az már önmagában is „segitség” magunknak és másoknak is és nem veszi el azt a lehetőséget, hogy egyedi, önálló konklúziókhoz, felismerésekhez jussunk életünk jobb kezelésével kapcsolatban.
Lelki oldal ez a javából!
Nem -elsősorban- elméleti.
Azt hiszem ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy nem cél az „oldal látogatottságának” emelése.
A lelki minőség és mélység sokkal fontosabb mindennél.
sziasztok
Új vagyok itt, de szeretnék hozzászólni ehhez a témához.
Azon gondolkoztatok-e már, hogy mivel minden ember különmöző, mind EgyÉn-ek vagyunk, igy az Önismereti utunk is külömbözik.
Számomra létezik egy olyan út is, amikor az ember egy egyén kijelenti, hogy Ő ki is Most. Tehát elmondja, hogy Én fényküldött vagyok, vagy éppen beszélgetek Istennek, vagy pásztor aki a lelkeket tereli, ez tulajdonképpen mindegy is, a lényeg, hogy a tudatát képes egy magasabb szintre emelni.
Hiszen nem azt valljátok ti is, hogy a gondolatok teremtenek? Akkor hol hibádzik a dolog, mert számomra teljesen elfogadható, hogy Éva és Miklós képes volt megteremteni gondolataival Önmagát.
Én úgy tekintek rájuk, ahogy Ők látják magukat, hiszen , hiszek a Teremtő Erőben, az Univerzum erejében.
kedves Sanyi: azt irtad, hogy Éva irritál téged, hát ez elég egós dolog, mert a lelket nem lehet kizökkentetni, hiszen a nyugalomban létezik.
Sok támadás mind a két fórumozó ellen, hogy sokat irnak, lényegtelen (számotokra) dolgokról, ha nem csak Önmagatokat néznétek, akkor felmerülne egy olyan lehetőség is, hogy számukra nincs más választás, ez belső kényszer, hogy minnél hamarabb Önmagukra találjanak és nem eltávozott szerettek által kell megitélni valakit.
Te olyannak látod az embereket, amilyennek Ők gondolják magukat?
Szervusz Edit!
"Hiszen nem azt valljátok ti is, hogy a gondolatok teremtenek? Akkor hol hibádzik a dolog, mert számomra teljesen elfogadható, hogy Éva és Miklós képes volt megteremteni gondolataival Önmagát.
Én úgy tekintek rájuk, ahogy Ők látják magukat, hiszen , hiszek a Teremtő Erőben, az Univerzum erejében."
Ha jól értem, Te olyannak látod az embereket, amilyennek Ők gondolják magukat, amit Ők állítanak magukról?
Ha igen, akkor én ezzel nem értek egyet, hiszen akkor azt a sok őrült Napóleont és Jézust is kiengedhetnék a pszichiátriákról, hiszen Ők éppen most teremtik meg magukat a gondolataikkal.
Már elnézést, hogy ilyen példával élek Éva és Miki kapcsán!
Szia Hajdu M. !
Mivel engem is folyton felkérsz harcra,hát tessék itt vagyok!
Itt vagyok a véleményemmel.
Egy felajzott örjöngöt látok,aki ádáz szemekkel fürkész,lesi ki az akit legyözhet.
Vizslató tekintete mindenkiben ellenséget vél felfedezni,s vadul megharapja a feléje nyúló segítö kezet.
Legyözhetsz bárkit!
Lehetsz egy pillanatra elégedett!
De az érzés amit csillapítani vágysz ettöl csak egyre erösebb lesz!
S az iszonyú kín a végén megemészt Téged.
De van még,de csak egy esélyed!
Ha belátod végre hogy NINCS ellenséged!
Szélmalmokkal küzdesz!
Ha már Te is látni fogod egy szép napon,megérted milyen szánalmas és nevetséges.
S ez,csakis ez a gyözelem mámorító érzése.
Sok Sikert!
Erika Szeretettel!
segiteni, segiteni
Érdekes, hogy többen is azt irjátok, mennyire szeretnétek segiteni az embereknek, itt az oldalon is, egymásnak.
Igy segiteni, úgy segiteni…..segiteni a Miklósnak, az Évának, ennek, annak….. a véleményükkel, tanácsaikkal.
Ám – ahogy a példa is mutatja – néhányan nem kérnek belőle.
Mi lenne, ha felhagynánk már ezzel a sok segiteni akarással? Ha elengednénk ezt a nagy segitgetést…
Hiszen, ez a weblap automatikusan is egy „segitő” funkciót tölt be!
Éppen azért, mert – hál’istennek – sokan a saját érzelmi és életbeli tapasztalataikat irják le.
Azt, amikor átmentek valami kis vagy nagy dolgon és azt hogyan élték át érzelmileg és hogy milyen felismeréseket, saját megfigyeléseket tettek és ennek kapcsán belül hogyan változtattak a hozzáállásukon vagy éppen hogyan nem! 🙂
A magam részéről, azt vallom, amit Karmatörlő ez ügyben,hogy ez egy önreflexióra való oldal.
H. Miklóssal ellentétben, az a meggyőződésem, hogy PONT ITT szabad és lehet személyes az ember.
Pont itt, ezeken az oldalakon fordulhat önmaga legparányibbnak tűnő, saját, személyes, belső ÉRZELMI történései felé és fejtegetheti, elmesélheti, analizálhatja és kinyilvánithatja ezeket.
Elsősorban nem segiteni akarásból,másokat meggyőzni akarásból, kinek van igaza?-vetélkedésből, hanem abból a nemes célból, hogy belső folyamatainkat ekként kitárva, mások is bátrabban tárják fel önmagukat, tárgyilagosabban merjék nézni a saját – sokszor fájdalmas, ellentmondásos – belső érzéseiket,élményeiket, folyamataikat.
Mikor másokkal megosztunk ilyen dolgokat, az már önmagában is „segitség” magunknak és másoknak is és nem veszi el azt a lehetőséget, hogy egyedi, önálló konklúziókhoz, felismerésekhez jussunk életünk jobb kezelésével kapcsolatban.
Lelki oldal ez a javából!
Nem -elsősorban- elméleti.
Azt hiszem ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy nem cél az „oldal látogatottságának” emelése.
A lelki minőség és mélység sokkal fontosabb mindennél.
sziasztok
Új vagyok itt, de szeretnék hozzászólni ehhez a témához.
Azon gondolkoztatok-e már, hogy mivel minden ember különmöző, mind EgyÉn-ek vagyunk, igy az Önismereti utunk is külömbözik.
Számomra létezik egy olyan út is, amikor az ember egy egyén kijelenti, hogy Ő ki is Most. Tehát elmondja, hogy Én fényküldött vagyok, vagy éppen beszélgetek Istennek, vagy pásztor aki a lelkeket tereli, ez tulajdonképpen mindegy is, a lényeg, hogy a tudatát képes egy magasabb szintre emelni.
Hiszen nem azt valljátok ti is, hogy a gondolatok teremtenek? Akkor hol hibádzik a dolog, mert számomra teljesen elfogadható, hogy Éva és Miklós képes volt megteremteni gondolataival Önmagát.
Én úgy tekintek rájuk, ahogy Ők látják magukat, hiszen , hiszek a Teremtő Erőben, az Univerzum erejében.
kedves Sanyi: azt irtad, hogy Éva irritál téged, hát ez elég egós dolog, mert a lelket nem lehet kizökkentetni, hiszen a nyugalomban létezik.
Sok támadás mind a két fórumozó ellen, hogy sokat irnak, lényegtelen (számotokra) dolgokról, ha nem csak Önmagatokat néznétek, akkor felmerülne egy olyan lehetőség is, hogy számukra nincs más választás, ez belső kényszer, hogy minnél hamarabb Önmagukra találjanak és nem eltávozott szerettek által kell megitélni valakit.
Te olyannak látod az embereket, amilyennek Ők gondolják magukat?
Szervusz Edit!
"Hiszen nem azt valljátok ti is, hogy a gondolatok teremtenek? Akkor hol hibádzik a dolog, mert számomra teljesen elfogadható, hogy Éva és Miklós képes volt megteremteni gondolataival Önmagát.
Én úgy tekintek rájuk, ahogy Ők látják magukat, hiszen , hiszek a Teremtő Erőben, az Univerzum erejében."
Ha jól értem, Te olyannak látod az embereket, amilyennek Ők gondolják magukat, amit Ők állítanak magukról?
Ha igen, akkor én ezzel nem értek egyet, hiszen akkor azt a sok őrült Napóleont és Jézust is kiengedhetnék a pszichiátriákról, hiszen Ők éppen most teremtik meg magukat a gondolataikkal.
Már elnézést, hogy ilyen példával élek Éva és Miki kapcsán!