Álmomban puskával szarvasokra vadásztam. Le akartam lőni egyet, de Ők éberebbek voltak, mint én ügyes, és mindig arrébb szaladtak. Még megcélozni sem tudtam őket, így sokáig csak kergetőztünk az erdőben.
Aztán az egyik fiatal nőstény szarvast sikerült jól becserkésznem, egészen közel voltam hozzá, amikor felriadt és pont felém kezdett szaladni. Nem nekem akart jönni, csak ijedtségében rossz irányba indult el.

Picikét jobban érzem magam. Az alvás rendkívül jótékonyan hat a tudatalattim működésére. Lenne kedvem átaludni néhány hetet, hogy mire felkelek, minden rendben legyen.

Problémát jelent számomra, hogy túl sokat gondolkodom. Érdekel minden folyamat, mi miért történik velem, főleg ha az állapotomat én-idegennek élem meg.

Minden elmúlás egy kis halál. Minden halál egy újjászületés. Az életben minden annyira mulandónak tűnik. És én vagyok annyira emocionális, hogy tragikusan éljem meg a kudarcokat.

A meditáció egy témán való elmélkedés művészete, annak az elmében különböző oldalakról és különböző vonatkozásokban történő megvilágítása. A mindennapi meditációnál a legideálisabb, ha egyedül, korán reggel meditálunk, amikor még nyugodt és békés légkör vesz körül bennünket, s a környezet csak akkor ébredezik. Nagyon megtetszett ez a sorozat, átadom nektek is.
Balogh Béla videó sorozata: A tudatalatti tízparancsolata
Egységtudat - 1/10 Jó szándék...

Ma reggeli megérzésem….
Van egy útszakasz, ahol többször volt már útszűkítés, lezárnak egy sávot…. eddig én mindig ugyanazt a sávot láttam lezárva… ma reggel is, láttam kint a táblát… útszűkítés…. Múltbéli tapasztalataimat felhasználva “tudtam” melyik sáv van lezárva, úgyhogy ügyesen át is soroltam abba a másik sávba, amelyikről azt gondoltam haladhat…. Ekkor jött az érzés…. Most tuti az a sáv van lezárva, amelyikbe épp átsoroltam….Kocsisor…halad….és meglepetés…. Sorolhattam vissza a másik sávba…