mirel blogja | Önmegvalósítás.hu

Üdvözlök mindenkit, aki nyomon követi a bizonytalankodásomat.
Büszke lehetek magamra igazán, ma szembesültem azzal, hogy olyan emberré, nővé, vagy valamivé váltam, amilyen soha nem szerettem volna lenni...
Két hete nem készítettem feljegyzést, és erről a két hétről, azt hiszem rosszat nem is tudok mondani. Megtörtént a már említett "elutazunk együtt". És egyetlen rossz szavam sem lehetett arra, akit ilyen gyalázatos módon szeretek.

És továbbra is ott vagyok, hogy nem tudom elengedni... Nem tudom, hogyan és miért történik ez... Én már semmit nem tudok. Főleg úgy, hogy most is sokat vagyunk együtt, és most is jó együtt.
Haladás, hogy ma már tudhatjuk a halhatatlan szerelmemnek gondolt, ma már meg tudta fogalmazni mi a problémája. Ami csak annyi lenne, hogy ránézésre nem illünk össze... és ezen nem tud túljutni ....
Csütörtökön elutazunk, és együtt leszünk négy napot. Gondolom, csak hálát adok érte, és kiélvezem minden pillanatát- De azt hiszem nem tervezek...

Köszönöm, azoknak akik próbálkoztak valamit tenni értem.
Kezdem magam úgy érezni, mint egy brazil szappanoperában. Ma reggel elég szörnyen ébredtem fel. Ambivalens érzéseim teljesen lebénították az életfunkcióimat, és picit megijedtem, hogy lassan már nem tudom ki vagyok...  

Gondolom segítségre van szükségem.

Mint mindenki más, így én is túl vagyok már néhány szakításon. Amik eddig nem viseltek meg. Valahol mindig meg tudtam érteni, vagy fel tudtam dolgozni. Most mégsem úgy működik a dolog, ahogy én azt szeretném.
A párkapcsolatom, nagyon a végét járja. Eléggé be lett szennyezve, és magam sem értem, hogyan kerültem ilyen képtelen helyzetben.
Reálisan átlátom a helyzetem, és látom azt, hogy nekem is az lenne a legjobb, ha véget érne az, amit éppen most csinálok, de nem tudom magamévá tenni a gondolatot.

Picikét jobban érzem magam. Az alvás rendkívül jótékonyan hat a tudatalattim működésére. Lenne kedvem átaludni néhány hetet, hogy mire felkelek, minden rendben legyen.

Problémát jelent számomra, hogy túl sokat gondolkodom. Érdekel minden folyamat, mi miért történik velem, főleg ha az állapotomat én-idegennek élem meg.

Minden elmúlás egy kis halál. Minden halál egy újjászületés. Az életben minden annyira mulandónak tűnik. És én vagyok annyira emocionális, hogy tragikusan éljem meg a kudarcokat.

Nem azért regisztráltam magam, mert egy annyira egészséges önismerettel rendelkező egyén vagyok, aki a krízishelyzeteket tökéletesen tudja kezelni. Hogy ki vagyok, és mit akarok ebben az emberi életben, egyre nehezebben tudom...
Jelen pillanatban meg tudom mondani a nevemet. És a név mögött sem tudom, hogy ki rejtőzik.

Tartalom átvétel