Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

ojant szeretnek tanulni amit kesobb is hasznosithatok a sajat javamra,es mas elon is segithetek.

"Ha isten egy pillanatra elfelejtené,hogy csak egy rongybábu vagyok,és még egy kis élettel ajándékozna meg,azt alaposan kihasználnám.

Talán nem mondanék ki mindent,amit gondolok,de meggondolnám azt,amit kimondok...

Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel, 60 másodperc fényt veszítünk....

Egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon,fedetlenül hagyva nemcsak testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám,hogy tévednek,amikor azt hiszik,az öregedés okozza a szerelem hiányát.

Azt kérdezik a gyermekeim, hogy ha alkalmazott lennék, 100 ezret keresnék és a főnököm azt ajánlaná, hogy megemeli a fizetésemet 120-ra, de akkor a többi kollégámnak is megemeli 150-re, akkor elfogadnám-e az ajánlatát?
- Hát persze hogy elfogadnám! - mondtam nekik, amivel láthatóan megleptem őket, nem erre számítottak.
- És nem zavarna, hogy a többiek több pénzt kapnak? - kérdezték
- Dehogy zavarna, inkább örülnék neki, hogy olyan jól jártak!

"Sokféle felfoghatatlan módon összefüggünk egymással. Elemekből, kémiai anyagokból, atomokból állunk, mégis néven szólítjuk egymást. Belső anyagunk köré szervezzük a külső anyagot, amely hússá és csonttá szilárdul. Önvalónk, identitásunk, személyiségünk olyan forrásból származik, amelyről semmit sem tudunk... intuiciókban, a megvilágosodott pillanatokban...a világmindenség szól hozzánk személyesen mindannyiunkhoz. Megszólítanak téged is, engem is.Tanuld meg meghallani a neked szóló üzeneteket, ne torzítsd el, amit hallasz,és ne is próbáld a régi ábécé nyelvére lefordítani. (Jane Roberts, Seth)

A Hasfájás

ez az ami minden baba életébe eljön kinek jobban kinek kevésbé.
azt mondják a bélrendszer éretlensége, a túl mohon evés, a sok bélgáz termelés miatt, de majd 3 hónapos korukra kinövik.
konkrét ok nincs.
Általában du-án kezdődik és estig eltart, hogy mitől szűnik nem lehet tudni, de nyűglődés,sírás illetve ordítással jár.
A baba szenved, fáj a hasa és nem tudsz rajta segíteni.

Az élet első leckéi közé tartozik az emésztés.
Átgondoltam és rájöttem, hogy maga az emésztés mennyi mindennel összefügg.

Az ember érzés világa nem csak szabályozható valami, hanem feltétlenül szabályozandó is.
Mindenkikénytelen rá.
Nincs más kiút!

Kezdődik azzal hogy az ember eltűri,hogy anyagi körülmények és határok erőt vegyenek rajta.
Belevész a mindennapi életelvakító részleteibe,anélkül, hogy a múló pillanatnak az egészhez való viszonyát állandó fénybe helyezné önmaga előtt. Együtt sodródik indulatokkal.
Pániknak, elégedetlenségnek ad gondolattestet.

paff.jpg

Most este olyan videókat böngésztem a Youtubon, amik élményeket idéztek fel. Aztán a Micimackó (Micimackónak mintha férfi lenne a hangja, de nő lenne a neve. vajon miért?) videója mellett megjelent a Paff, a bűvös sárkány. Mivel a csak a dal refrénjére emlékeztem, gondoltam belenézek.
http://www.youtube.com/watch?v=OTvPzJ0Rj4Q&feature=related

Hááát. Igen lelombozott. Szegény sárkány...

Aztán amiért végül blogbejegyzés írásra szántam az időt, hogy megkérdezzem:

Az ifjú menni készült. Szívének rejtekeiben vágyak sorakoztak. Szomjazott a világra. Szabad akaratából elbúcsúzott atyjától és elindult.

Nagyon tetszett, itt a helye! :)

Életünk során gyakran kerülünk választás elé, amikor el kell döntenünk merre tovább. De sokan túl leegyszerűsítik a dolgot, még akkor is ha az úgy tűnik épp bonyolult. Nem két lehetőségünk van, hanem számos. Az élet sokkal árnyaltabb annál, mind sem csak kettő választást adjon nekünk, miszerint az egyik a jó a másik meg a rossz döntés.

Életem szakaszának utolsó fejezete. A befejezés.

2014. augusztus 12. kedd
Reggel korán keltünk. Pestre kellett mennem állásinterjúra. Szilvi felajánlotta, hogy elkísér. Nagyon jól esett, örültem neki. Örültem annak, hogy azt a napot is együtt tölthetem Vele. Vonattal mentünk. Vittem magammal
pénzt az útiköltségre, egyáltalán nem vártam el, hogy az én részemet Ő állja. A vonatállomáson mindkettőnk jegyét megvettem. A vonaton leültünk.

Szfvár,Zichy-Liget.jpg

Azt tapasztalom, hogy időről időre önmagunk csapdájába esünk, amiatt, hogy nem megnyilatkozni hagyjuk a dolgokat, hanem előítélettel vagy előfeltevéseket használva közeledünk hozzájuk.

Ha hagyom, hogy a dolog hasson rám, akkor az önmaga valóságában nyilvánul meg a számomra. Ez a tipusú megismerés visz közelebb a valósághoz, a dolgok eredetéhez, gyökeréhez. Ahhoz, hogy hagyjam hatni rám, úgy gondolom lelki rugalmasság szükségeltetik. Ami vagy megvan elsőre, vagy csak később sikerül valahogy ráéreznem.

Véletlenül találtam rá az Ivád nevű kistelepülés történetére, kreatív küzdelmére és mindenre elszánt, olykor filozofikus, olykor humoros Ivády Gábor polgármesterének blogjára. Olvasgattam, mosolyogtam, sajnálkoztam, megérintett,  együttéreztem.
Aztán jött egy ötlet, amit megírtam a Polgármesternek, kiváncsi vagyok, mi sül ki belőle?!

Szervusz Gábor!