Részlet a Vissza Önmagunkhoz - A bennünk élő gyermek felfedezése című John Bradshaw könyvből:

"Az antropológus Ashley Montagu írja: "a gyerekek számára természetes, hogy nevessenek, és minden dologban meglássák a humort, legyen az valódi, képzelt vagy saját teremtményük. Mulatoznak a komikumban." A humor egyik legkorábbi és legnagyobb energiaforrásunk. A filozófusok régen kimutatták, hogy egyedül az embernek adatott meg a nevetés.

Sokszor,sokat gondolkodtam már ezen az érzésen,ami gyermekkorom óta velem van,bennem él. Tudtam,hogy magánynak nevezik,nem egyedüllétnek. Mégis,egy nap hallottam valakitől ezt a kifejezést: "társas magány" és akkor döbbentem rá,ez az én útitársam. Csak néha rossz. Általában megpróbálom saját javamra fordítani. Ilyenkor írok... imádkozom,meditálok,relaxálok. Többnyire az emberek megijednek,amikor magányossá válnak,még nem is tudják mi az,mégis kimondják,hangosan:-Magányos vagyok. De mi is ez pontosan? Nem egyszerű "majd elmúlik érzés".

A gazdagság nem egyenlő milliók, házak, villák és földek birtoklásával. Az igazán gazdagoknak nem csak a zsebükben vannak milliók, belsőleg is gazdagok- felelősségteljesen és szeretettel bánnak a vagyonukkal, és értelmes célokra fordítják. Ez természetesen csak azokra az emberekre jellemző, akik hajlandóak fejlődni. Ha viszont egy milliomos nem képes értelmesen bánni a vagyonával, a pénzenergia áramlása kedvezőtlen, negatív irányt vesz, és a pénz teherré válik, betegségeket okoz, sőt a fejlődést és a boldogságot is akadályozza.

Szomszédomnál az estém igen érdekesen alakult. Ő két gyermekes anyuka, egy idősek vagyunk, nagyon jól megértjük egymást attól függetlenül, hogy nem érdekli a spiritualitás. Ő szerinte "szektás" vagyok, de ezt hallani tőle nagyon mulatságos. Mégis, érdekesen alakulnak a beszélgetéseink. Tudjátok mostanában az Anya-gyermek kapcsolatok foglalkoztatnak. Arra is rájöttem jóval több dolgot érintenek, mint amit feltételeztem: nemiség, nőiesség, szexualitás, kapcsolatok építése stb.