Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

A másik spirituális élményem az utolsó nap jött meg:
Ahogy közeledtünk a két hetes nyaralás vége felé, úgy kezdtem érezni az idő szorítását, hogy egyre kevesebb nap van hátra. Elindult belül a visszaszámlálás: már csak két nap, egy nap, 8 óra, 5 óra, 3 óra ....

Minek tudsz örülni az életben? Neked mi okoz örömet?

Lassan három éve már, hogy először kezembe akadt Dr. David R. Hawkins első magyarra fordított könyve, az Erő kontra erő. Kezdetben csak mintegy kikapcsolódásképp, feleségem ajánlására olvasgattam, mintegy külső szemlélőként, "lebegtetett figyelemmel". Viszont valamit komolyan megmozdíthatott bennem, mert egyszer csak azt vettem észre, hogy addigi Isten- és világfelfogásomtól idegen gondolatok gyűrűznek be elmémbe, az antropomorf Istenképem egyszer csak meginog, és szép lassan, szinte észrevétlenül a végtelenbe tágul, átvéve a Mindenség helyét.

Épp visszafelé repültem. Általában innivalót és valami kis nasit mindig adnak a gépen. Lehet választani édes és sós nasi között. Általában megkérdezik sósat vagy édeset kérek, és azt adják, amit kérek. Most a tálcán mindkettő rajta volt. Néztem egy darabig, melyiket is válasszam, aztán végülis a sós mellett döntöttem. A légiutaskísérő bizonyára látta rajtam a bizonytalanságot és felajánlotta, hogy vegyek az édesből is. Mondtam, köszönöm szépen nem kérek.

kulcsszo.jpg

Az interneten levő több száz millió tartalom közül ma már csak úgy lehet megtalálni azt, amelyiket keresünk, ha ezek a tartalmak valamilyen rendszer szerint rendezve, rendszerezve vannak. Az Önmegvalósítás.hu oldalon ezt a rendszerezést szolgálja a tartalom beküldésekor kötelezően kitöltendő "Kategória" megadása, illetve a szabad-szavas címkézés is.

A szabad-szavas címkézésnél a tartalomhoz olyan címkéket, kulcsszavakat rendelhetünk hozzá, amelyek igen jellemzőek rájuk, így könnyítve meg másoknak és magunknak is a későbbi keresést.

20051012trafipax1.jpg

Feleségem vetette fel a témát a napokban.
Az autósok egy másik kis világot, életet élnek az utakon. Sokan, nagyon sokan, ha trafipakszot látnak, szinte kérés nélkül villognak, mutogatnak a szembe jövő "társnak": rendőrök lesznek, lassíts!

Ez így önzetlen segítségnek tűnik.

Egy picit belemélyedve...Nem azért tesszük, hogy hátha majd nekünk is jelez valaki?

Más.
Figyelve magamat azt tapasztaltam, hogy nem is igazán a mások elvesztése bánt, hanem az, ami marad nekem utána. A semmi. Őt is sajnálom, de leginkább magamat.

X-men film…., egy-két részét màr làttam…legalábbis részleteket, a hétvégén làttam egy részt belőle…tetszik nekem ez a film… elgondolkodtatott…. Ebben a részében talàltak egy oltóanyagot, amely képes elvenni a mutánsok képességét…és emberi lényekké vàlnak…elvesztik a mutàns képességüket…. Eleve elgondolkodtató, miért az a mutàns, akinek van valamilyen képessége…. Azért mert ők vannak kevesebben? Az egyik làny kérte a szérumot, vegyék el a képességét… mikor sorban állt a szérumért olyan furcsa érzésem volt. Isten adta a képességét.

könnycsepp120x88.jpg

Az utóbbi időben sok embernél szokássá vált, hogy a gyermekkorukat, és a szülőket hibáztassák boldogtalanságukért, sikertelenségükért.

Tény, hogy sok szülő nem tud úgy foglalkozni a gyerekével, ahogy azt ő szeretné. Nincs ideje meghallgatni, esetleg tárgyakkal pótolja az elmaradt figyelmet, nem elég nyitott az igényeire, nem képes annyi szeretetet nyújtani, amennyit a gyerek kívánna.

Senkinek sem tökéletesek a szülei. Amikor az ember még kicsi, mindenhatónak érzékeli édesapját, édesanyját. Felnéz rájuk.

Csak egy történet futott át rajtam, gondoltam megosztom:

Élt egyszer egy csodás gyógyító, aki a legkülönfélébb betegségeket is el tudta űzni a hozzá fordulókból, de csak olyanokból, akik önmaguk is tettek már azért, hogy a betegségük kialakulásának lelki okát megoldják. Ez a gyógyító ezt elsőre látta a hozzá fordulókban, kérdés nélkül tudta, hogy tud-e segíteni vagy sem, hogy tettek-e magukért az emberek, vagy sem.