- „Tudom, hogy változtatnom kellene, de nem tudok. Valami visszatart” – mondta az egyik kolleganőm. Amikor arról beszélgettünk, hogy az életének egyik területén gondok vannak, és erről a gyakori betegségei, és balesetei árulkodnak.

-„ Annyi eszközt ismerek arra, hogy változtassak, és mégsem teszem” – fakadt ki a barátnőm egyik őszinte beszélgetésünk közben.

_”Már olyan sokat foglalkoztam a problémámmal, azt hittem rendben van, és tegnap kiderült, hogy mégsem.”- panaszkodott egyik ismerősöm.

Aki látott már, az tudja, hogy mivan. :)
Egy ideje dolgozom az ügyön, hogy milyen kicsinek lenni és milyen kicsiség látszata ellenére nagynak. Ezért is volt a névváltoztatás... ideiglenesen. Aztán mégse az jött, hogy nagy vagyok, hanem hogy csodás. ...ami valahogy túlszárnyalta az elvárásokat :) Jöttek nagyon hatásos meditációs élmények, nagyon hatásos fizikai megnyilvánulások, megrendítő lelki megtapasztalások.

A hétvégét a barátnőimnél töltöttem. Izgalmas volt, mert a péntek estét az egyik, a szombat estét pedig a másiknál töltöttem. Mindekettőt nagyon szeretem és azt hiszem, ők is kedvelnek engem. Mindkét csajszival sokáig beszélgetttem, de mégis más minőségű volt a kapcsolódás. Az egyik barátosném többször megjegyezte, hogy mennyire szeret és, hogy mennyire örül, hogy velem lehet. Szíve nyitott volt és jókedűen áradt felém, velem! Figyelmét, szeretetét szavaival, gesztusaival, áradásával fejezte ki. Sem vacsorát, sem reggelit nem kaptam tőle.