40 éves kismama | Önmegvalósítás.hu

40 éves kismama

2010. november 11. csütörtök, 18:25 | ahvaz

Véleményekre lennék kíváncsi azzal a kérdéssel kapcsolatban hogy vannak-e sorsszerű dolgok az életünkben?
A gyermek témára lennék kíváncsi.40 éves vagyok boldog párkapcsolatban élek de rossz anyagi körülmények között élünk. A sors úgy hozta most ismertem meg azt a férfit akivel holtomiglan élnék együtt és természetesen ilyenkor szóba kerül a gyermekvállalás.A párom realista és azt állítja öngyilkosság gyermeket vállalni az anyagi helyzetünk miatt(albérlet,stb.)A helyzetet én is látom hogy nagyon nehéz még magunkat is eltartani és a pénztelenség feszültséget szülne előbb-utóbb.
Már volt 2 komolly kapcsolatom és nem tipikus apajelöltek voltak az illetők..Van olyan sorsszerűség hogy mindíg ugyanazt a típusú férfit vonzom be akinek nem fér bele az életébe egy gyermek,vagy ezért...vagy azért?Hozzáteszem,ezeknek az exeknek a mai napig nincs gyermekük nem miattam nem akartak.Van egy barátnőm akinek van egy lánya,ő már nem akar semmiképpen gyermeket,pont olyan férfivel él aki viszont nagyon szeretne gyereket..
Furcsa hogy nem találkoznak a vágyak.Volt egy szünet a kapcsolatukban a gyermekvállalás miatt.A barátnőm megismerkedett egy másik férfivel és ez a férfi is pont tőle akart gyereket,attól aki tiltakozik ez ellen.
Vagy aki nagyon akar annak nem jön össze?Hogy van ez?
Tudtok erre magyarázatot?
Vagy a sors tudja mit akar és nem véletlenül van úgy ahogy?.....


gyerek?
2010. november 11. csütörtök, 19:12 | Névtelen (útkereső)

talán tényleg nem kellene már szülnöd és a férfiak ezt megérzik.....
a barátnődnek pedig még lehetne egy gyereke, ha ne tiltakozna ellene.

a sors fintora?

persze ez csak az én érzésem...

zita

Szerintem az lehet, ami egyébként több fiatalabb párnál is
2010. november 11. csütörtök, 20:54 | KatiPotter

Szerintem az lehet, ami egyébként több fiatalabb párnál is előfordul. Lehet, hogy a párod egyébként szeretne gyereket, de úgy fogja fel, ahogy sokan: a gyerek érdekében meg kell hogy legyenek alapvető megélhetési feltételek, mert ma olyan a rendszer.... Akár ugyan önfenntartóak is lehetnénk, de most hogy lenne lehetőség a természetből előteremteni mindent ilyen környezeti feltételek mellett? Valamennyire mindenképp be vagyunk szorulva ebbe a gazdasági rendszerbe, ami meglehetősen igazságtalan. Én nem vágyom gazdagságra, de ha alapvető megélhetésem nehéz megoldani, akkor és sem vállalnék gyereket, pedig szeretnék amúgy. Csak ha gyakorlatba belegondolok, hogyan nevelem fel? Ha mondjuk akár egyik napról a másikba kitehetnek pl az albérletből, ha úgy alakulnak az anyagiak, akkor mi lesz a gyerekemmel? Nem egy családot lakoltattak már ki, egyébként saját házukból, mert eladósodtak. Sajnos elég gusztustalan dolgok mennek manapság, ami ellen egy ember nem sokat tud ugyan tenni, de azért valamennyire ura lehet helyzetének, ettől nem szabad feladni a reményt, mert attól még maradt. Ez a rendszer szerintem össze fog dőlni, már most vannak jelei. Amúgy a rendszerváltozásért nem árt tenni is, amit tudunk, amit tudunk: értékrend-őrzés és aszerint élés, nekem ez válik be, ha sokan teszik ezt, akkor annak lesz majd hatása idővel. A politikai vonalon is ezért tevékenykedtem: kampányoltam, olykor tüntettem, hogy ott is tegyem, amit tudok ezért, hogy a jövőben javulhasson ez a helyzet, és kicsit több legyen a rendszerben is az emberség és több lehessen a nemzetben a boldogság. Persze én csak apró lépéseket tudok tenni, de úgy vagyok vele, amit tudok, megteszek, amit nem tudok, azt elfogadom.
Nem kell félni, ki kell tartani, élni legjobb tudásunk és boldogságot adó értékrendünk szerint, de érdemes mérlegelni, hogy épp ebben a pillanatban biztosan jó, ha ezt vagy azt megteszem?

Claryssza képe
Szerintem ez az okfejtésed erősen negatív hangulatfestő/ vagy
2010. november 11. csütörtök, 21:45 | Claryssza   Előzmény

Szerintem ez az okfejtésed erősen negatív hangulatfestő/ vagy keltő(?) elemeket halmoz...
Engem ez zavar - majd dolgozom rajta!
DE politika mentesen nem lehetne megközelíteni a kérdést ?
?

Negatívnak tűnik, de ha végigolvasod, ott van a remény. A
2010. november 11. csütörtök, 22:01 | KatiPotter   Előzmény

Negatívnak tűnik, de ha végigolvasod, ott van a remény. A megoldáskeresés, és én hiszek benne. :) Ezt nehéz volt politikai tartalom nélkül kifejteni, mert én rendkívül összefüggőnek látom: vagyis nagyon nem tetszik ez a rendszer, ami fennáll, és sok mindent vezetek vissza rá. Ez az én megállapításom, de ezen kívül nyilván még sokféle tanács, tapasztalat írható le, ami lehet, hogy segíthet Ahvaznak átlátni a helyzetet. Nyilván csak a saját meglátásom tudom leírni. Ami pedig ez. De nem azt mondtam, hogy az ő helyzetében biztos ez vagy csak ez van, csak hátha segít. Amúgy meg ez a rendszer is hat az életünkre, ha idegesítő az említése, lehet, hogy azt jelzi, hogy még nincs meg az álláspontod, de tudat alatt akarsz valamit kezdeni vele. Lehet, hogy ez van?
Pozitív rész még bővebben: a párkapcsolat önmagában is sok örömet nyújt. Ha épp le is kell mondani arról, hogy gyerek legyen (már ha biztosan le kell), akkor is van még öröm az életben. Persze természetes, hogy vágyik gyerekre, és az a véleményem, hogy ha valaki vágyik rá, és van rá lehetőség, akkor alapítson családot, igen. De ha nem jön össze, vagy egyelőre nem jön össze, akkor sem kell elkeseredni, pont az előbb említettek miatt, én így állok hozzá.
(Elég sokat filóztam ezen, láttam egyéni, társadalmi, politikai meg mindenféle megközelítésben, elég sok mindent olvastam és láttam a környezetemben a témában. Volt időszak, mikor nagyon meg voltam ijedve dolgoktól, de már ki van alakulva a hozzáállásom, és nem félek, ezektől a dolgoktól már nem. Harcolva ugyan, de könnyedén fogom fel, "amit tudok, és értékrendembe belefér, megteszem" felfogással, és elég sok örömöm van, pedig a helyzet nem változott.)

Claryssza képe
Minden lehetséges, még az ellenkezője is..
2010. november 11. csütörtök, 23:27 | Claryssza   Előzmény

" ha idegesítő az említése, lehet, hogy azt jelzi, hogy még nincs meg az álláspontod, de tudat alatt akarsz valamit kezdeni vele. Lehet, hogy ez van?"

Pont megfelelő a politikai tudatosságom.

Ezzel együtt is:
Tudom, hogy a felmerülő lelki problémáimért nem a rendszer, vagy a politika a felelős.
Az életemért ÉN felelek.
Csak a magam hozzáállását tudom megváltoztatni a világhoz, a világot, politikát nem...
-akkor miért projektálnám rá a félelmeimet, szeretetlenségemet..stb?

Ennyi..több energiát(se) nem adnék az ügynek, ám ha a Te identitásod ragaszkodik ehhez a "hős partizán" játékhoz, legyen így..., én nem asszisztálnék tovább hozzá - de a világért se venném el a homokozólapátodat se..

Ami engem zavar, az a negatív hangolás/ hangulat keltés....nem használtam az "idegesít" kifejezést.

Nem akartam negatívan hangolni: ezért is írtam a reményről, és
2010. november 11. csütörtök, 23:36 | KatiPotter   Előzmény

Nem akartam negatívan hangolni: ezért is írtam a reményről, és a megoldási lehetőségekről. Úgy próbálok segíteni, hogy írok egy lehetséges okot, problémahelyzetet (ami egy verzió, de lehetnek más dolgok is), de írok rá javasolt megoldást is. Ez nem negatív, vagy ha annak tűnt, semmiképp nem annak szántam.
"Homokozólapát a kezemben": ez fura. :D Mindegy. Én sem a politikusokat okolom lelki problémák miatt, de vannak dolgok, amikért felelősnek tartom őket. De nem egyedül őket! Próbálok minden tényezőt megvizsgálni, aminek része lehet a dolgokban. A lelki dolgok feldolgozási módjáért viszont valóban én felelek.
"Pont megfelelő a politikai tudatosságom." Nekem is számomra megfelelő az enyém. :) Amibe beletartozik nekem, hogy ez és ez bizony az ő művük. Ez nem ment fel engem sem felelősség alól, de megállapítok valamit, majd szembenézek vele, feldolgozom. Ha tudok tenni valamit a jobb helyzetért, teszek. Nekem így működik.

A természeted két véglete ,amiről Klára beszél. A ,,hős
2010. november 11. csütörtök, 23:48 | Éva.   Előzmény

A természeted két véglete ,amiről Klára beszél.
A ,,hős partizán''és a ,,homolozólapát''.Vagyis a mesevilág.
Nehogy megsértődj,ez egy jó jellemzés.
Ez benned nagyon jól megfér,ettől vagy KatiPotter,és ez Klárát sem zavarja,ahogy írta is.

Elvittük a témát. Ahvaz szerintem most nem erre kíváncsi. :) De
2010. november 11. csütörtök, 23:59 | KatiPotter   Előzmény

Elvittük a témát. Ahvaz szerintem most nem erre kíváncsi. :) De köszi, Éva, hogy leírtad, viszont most már nem folytatom, akartam rá írni, de mégsem. :)

Én már írtam a blog témájához.Neked meg csak azért,mert azt
2010. november 12. péntek, 0:05 | Éva.   Előzmény

Én már írtam a blog témájához.Neked meg csak azért,mert azt írtad nem érted a h.l-ot.
De igazad van,ne vigyük el a témát.

Claryssza, viszont lehet sokat segítenél Ahvaznak, ha írnál neki
2010. november 11. csütörtök, 23:43 | KatiPotter   Előzmény

Claryssza, viszont lehet sokat segítenél Ahvaznak, ha írnál neki valami megoldási lehetőséget. Nem zárom ki, hogy számára jobban segítő lesz, mint amit én írtam.
Mert eddig az én írásaimat bíráltad, ami nem baj, emberi hangnemben tetted és valószínű jó szándékból Ahvaz irányába. Csak egy javaslat: írj neki valami okosat, ami segíthet neki, ne csak nekem.

Claryssza képe
Köszönöm a javaslatod.
2010. november 12. péntek, 0:26 | Claryssza   Előzmény

Igen szívhez szóló manupuláció, amit indítasz épp...Indirekt beállítással. ( A szakirodalom montázsnak hívja!)
Ez is hangolás, ám itt a többieket arra hangolod, hogy én elvittem a témát..( mily véletlen, hogy mégis bármelyik blogba bekattintva mindenhol Rólad szól 1 jó rész valahogy)

Hagyd meg Nekem, hogy eldöntsem kinek/mit írok vagy sem..

Claryssza, én nem manipulálni akarlak, hanem javasoltam, amit va
2010. november 12. péntek, 0:38 | KatiPotter   Előzmény

Claryssza, én nem manipulálni akarlak, hanem javasoltam, amit vagy elfogadsz, vagy nem. És lehet úgy tűnt, de nem is haragból. És nem azt írtam, hogy "Claryssza elvitte a témát", hanem hogy "elvittük", vagyis én is benne voltam a dologban (és úgy látszik, hogy folytatom:) Azért szerepelek annyit, már általában vitába szoktak a véleményeimmel szállni (mert nem annyira szokványosak a spirituális körökben, vagyis egy részük nem felel meg dolgoknak, amiben itt sokan hisznek, de ezt elfogadtam, tudom, hogy ezért van, és jó is ezeket megvitatni, én is tanulok az ilyen beszélgetések által), én meg reagálok ezekre. De ez a blog itt, azért is tettem a javaslatot, szerintem azért van, hogy segítsünk Ahvaznak. Aki tud, az leírja, max Ahvaz úgy gondolja, hogy nincs igaza az illetőnek, majd eldönti. :) Nem hiszem, hogy Ahvaz arra kíváncsi, hogy én mennyire vagyok forradalmár, vagy Boborján vagy Evetke, facebookosan mennyire vagyok csillámpóni. :D:D:D

ahvaz képe
Lehet pozitívan is,álmodzva realitásoktól mentesen vagy lesz
2010. november 12. péntek, 6:58 | ahvaz   Előzmény

Lehet pozitívan is,álmodzva realitásoktól mentesen vagy lesz ahogy lesz felelőtlenül ahogy rengeteg ember él,egy kisembert felvállalni nagy felelősség következményekkel jár és fel is kell nevelni,sajnos pénz nélkül nem megy,mivel tudom a nagyfiam iskolájában csak az ebéd 15000 ft és naponta kérnek plusz dolgokat amiket természetesem megkell venni,ha nem marad pénz akkor is,mivel a többi szülő is megteszi és befizeti az összegeket.Sajnos ezen nincs mit álmodozni! Csak épp akkor van gond ha a gyereknek nem tudok mit enni adni és pl.a párom kevés ahoz hogy egyedül megkeresse azt a pénzt ami egy 3-4 fős család minimális létszükségretére elég lenne.Én elmehetek 2 hónap után dolgozni miután megszültem,de akkor meg az újszülött sínyli meg és persze én is..valahol a kettő között van az igazság amit nehéz megfejteni,de talán nem lehetetlen.

Domoszlai Katalin képe
A realitás az az,
2010. november 12. péntek, 8:01 | Domoszlai Katalin   Előzmény

hogy annyi pénzed van és olyan körülményeid, ahogy a pénzről gondolkodsz.

Miért nem azt kérdezed tőlünk, hogy hogyan lehetne jól élni?

Mert ha megtanítanánk rá, akkor nem tudnál kibújni a gyerekvállalás alól? Sokkal fontosabb kérdés az az, igazán, mélyen, szívből vágysz még egy gyerekre?

Én nem arról beszélek, amit sok ezós könyvből folyik cukormáz gyanánt, merthogy két gyereket neveltem fel egyedül, nem attól volt sok pénzem vagy kevés, hogy ők vannak nekem.

Claryssza képe
Hogy értelmezzem?
2010. november 13. szombat, 15:20 | Claryssza   Előzmény

Ezek szerint már van 1 gyermeked? Akkor mégiscsak volt 1férfi már az életedben, aki azért együtt akart veled gyereket? +Így gyakorló anya is vagy már folyamatában..
A kérdésed/problémád akkor így kicsit sok más is lehet, mint felületes ránézésre látszik.. Lehet az is, hogy akitől Te szeretnél, az miért is nem? Vagy Te szeretnél ugyan/vagy nem is igazán szeretnél,ezt kell eldöntened, vagy csak így 40 évesen utolsó lehetőségnek látszik ez még a döntésre?
A blog címed megtévesztően hangzik így, utaló hogy már "kismama" vagy esetleg / 40évesen ? -merthogy kijelentő módban van..Akkor kicsit már más a lenni vagy nem lenni igazi kérdése :)
Vagy az a kérdés, hogy a mai világba szűljünk-e úgy általában felelőtlenűl?

Szóval nem derűl ki számomra melyik oldalról közelíthenék a kérdéshez..

Nem tudom,az Anyukámék hatan voltak testvérek.És szegények
2010. november 11. csütörtök, 22:19 | Éva.

Nem tudom,az Anyukámék hatan voltak testvérek.És szegények voltak a javából.
Vidáman felnőttek.Akkoriban ez nem volt kérdés.
Most meg aggódunk.Jaj így ,jaj úgy .
Akarunk egyáltalán gyereket? Ez itt a kérdés szerintem.
Nem akarok senkit megbántani,mert én sem vállaltam gyereket.Igaz,nem anyagiak miatt,de az mindegy.
Szóval az a véleményem,hogyha igazán szeretnél,akarnál gyereket,akkor megtalálnád a módját hogy legyen,és nem mondanál le róla ,mert igazából amit mondasz ,az csak kifogás.
A korod sem akadály.Nem egy nőt ismerek ,akik idősebben szülték az első gyereküket ,mint amennyi Te vagy.
Szóval rajtad áll.A többi meg csak kifogás. /meg félelem/

gyermekvállalás
2010. december 14. kedd, 16:33 | Zita79   Előzmény

NAGYON EGYET ÉRTEK!HA VALAKI NAGYON AKAR GYERMEKET MEGTALÁLJA MÓDJÁT.Lehetőség szerint elkerüli a komolytalan,csavargós nem apa típusú férfiakat.HA több kettőnél akkor nemveszi be a tablettát és terhes lesz ami sokak szerint mocsok dolog de szerintem annyira nem.Az első gyermeknél úgy tettem és a párom úgy örült a gyereknek mint az életének.Ha egy férfi nem akar gyermeket az imádott nőtöl ott már el lehet gondolkozni.Személyes tapasztalat ,hogy aki imádja a párját az családot akar ha meg nemakar akkor keres olyan nőt aki szintén nemakar.EZ az egész itt nekem egy tanult tehetetlenség.

Lehet, hogy a sors alakítja úgy az életet, hogy ne legyen
2010. november 12. péntek, 8:30 | szildiko1

Lehet, hogy a sors alakítja úgy az életet, hogy ne legyen gyerekünk, lehet, hogy a családunkban az ősök közül történt valakivel olyan esemény, ami tudattalanul félelmet vált ki a gyermekvállalástól a következő generációkban.

Ilyen esemény lehet, ha valaki meghalt szülés közben, esetleg szülés után, rövid időn belül. Elvérzett, vagy gyermekágyi halálban.

Lehet, hogy valakinek csecsmőkorában halt meg egy vagy több gyermeke. Vagy egyedül maradt jónéhány éhes szájjal.

Esetleg sok vetélése volt.
Az ilyen esetekben gyakori, hogy a következő generációkban született fiúk és/vagy lányok tudattalan eskűt tesznek: "Én nem akarok úgy járni, mint te drága ősöm, ezért inkább nem vállalok gyereket/olyan férfit választok akinek nem lehet/ nem akar...stb."

Ha volt ilyen a családban, akkor erősen a valószínű, hogy nem a sors keze van a dologban, hanem a hűség és kötődés a család ezen tagjához.

szülni vagy nem ?
2010. november 12. péntek, 9:07 | csillarozsa (útkereső)   Előzmény

Szerintem egyszerűen van benned egy blokk nagyon mélyen a gyermekvállalás ellen, azért vonzol be olyan férfiakat, akik nem akarnak gyereket.

Csilla

szülés
2010. december 14. kedd, 16:39 | Zita79   Előzmény

Szerintem a mai technika mellett ritka ha valaki meghal a szülésbe.Szerintem a közút veszélyesebb.

szülés
2010. december 14. kedd, 17:00 | Zita79   Előzmény

ÉN egy tipikus hypohonder meghalni készülő nő vagyok és annyira vágytam a gyerekre,hogy nemérdekeltek a félelmeim.Az első gyermekem autista lett az első páromtól és a mostaniba olyan szerelmes voltam és vagyok,hogy akartam másodikat is.EGYébként egészséges vagyok de ha lenne valamilyen betegségem az sem lenne akadály szerintem mikor cukorbetegek,magasvérnyomásosak,pajzsmirigybetegek,trombózison átesettek is szülnek és élnek utána egészséges gyermekkel.A legtöbb betegség (néhány kivétel)sem akadály ha karban van tartva kivéve a kezelhetetlen meddőség meg ha kivették valakinek a méhét.

bodza képe
Politikamentesen...
2010. november 13. szombat, 12:17 | bodza

Ha Te ennyire szeretnél gyermeket /bár azt nem írtad, van-e már/, negyven évesen még nyugodtan vállalhatod. Ha tudatosan készülsz rá, meg tudod teremteni a "forrásokat" is. Régen is felnőtt 6-8-10 gyerek a szegény családokban, hitben, szeretetben, munkára nevelve. Ez a döntés a Tiéd! Vállalod a nehézségek árán is, ami biztos, hogy előrébb visz az utadon, vagy utód nélkül maradsz. A ma gondja a holnap tegnapja. Ha tudsz változtatni, ha CÉLOD van, le tudsz győzni minden akadályt. Apró kicsi lépésekből egy teljen új életet építhetsz fel magadnak/magatoknak. Ha ez a CÉL pedig egy gyermek felvállalása, akkor az bizony szédületes energiákat képes mozgatni...Agyalással semmire nem mégy azon kívül, hogy kifutsz az időből...

Én szívből kívánom, hogy legyen egy gyermeked, akire annyira vágysz! Ne azt nézd, másnak mit ad az élet, csak azt tartsd szem előtt, Te mit akarsz, és vállalod-e ezt a küzdelmet? Mert küzdelmes, de gyönyörű munka anyává válni! És nem a téli szalámi, kilós csokoládék és márkás játékok jelentik a gyermeknek a boldogságot, hanem a tiszta szeretet, biztonság megteremtése. A többi pedig adja magát, mert az anyák csodákra képesek gyermekükért! :)

Hát, most ünneprontó leszek. Bodza írja a hozzászólásában
2010. november 13. szombat, 20:27 | jessica73

Hát, most ünneprontó leszek. Bodza írja a hozzászólásában "Régen is felnőtt 6-8-10 gyerek a szegény családokban, hitben, szeretetben, munkára nevelve."
Biztos, hogy az tényleg szeretet volt? Lehet, hogy csak rosszak a tapasztalataim, de többnyire egymás elviselése volt az a "szeretet"-nek mondott valami rengeteg elfojtással és lemondással. Mert úgy illet cselekedni. Ha tényleg annyi ember nőtt fel szegénységben és szeretetben, akkor miért van ma annyi sérült ember? Persze biztosan volt és van kivétel. Itt nem azt akarom mondani, hogy ha szegénység van, akkor biztosan nincs szeretet, de a múltban megvoltak a nép minden rétege számára "kötelező" szabályok, amelyet az egyház előszeretettel árasztott és nem volt "divat" az önmegvalósítás, az emberek tették a dolgukat, amelyet többnyire a társadalom jónak látott. Ha meg nem tudták betartani a szabályokat, amelyet az egyház és a társadalom előírt a szeretet nevében, akkor pedig hazugságban éltek, szerintem.
Lehet, hogy nem jó a hasonlat, de a testvérem dolgozott Iránban, ahol állítólag a pincében isznak az emberek, mert ott tilos az alkoholfogyasztás. A pincében viszont Allah nem látja. :-)
Bocs, hogy elvittem a témát, de kikívánkozott belőlem.

Kriszti

bodza képe
Ünneprontó nem lehetsz, mert nincs ünnep...:) Igen - komolyan
2010. november 14. vasárnap, 9:25 | bodza   Előzmény

Ünneprontó nem lehetsz, mert nincs ünnep...:) Igen - komolyan gondoltam, és nagyon sok olyan családot ismerek a környezetemben, akik így nőttek fel. Nem jobbak és nem rosszabbak másoknál. Nem "elviselik" a testvéreiket, hanem szeretik és támogatják egymást. Van persze súrlódás, de ugyan hol nincs? Önmegvalósítás: ma így hívjuk...És akiktől idézgetünk több száz vagy ezeréves gondolatokat? Az ő idejükben hogy hívták? Mi baj van azzal, ha egyházi szellemben nevelődtek? Tanultak erkölcsösen, rendesen élni, dolgozni. A vallások olyanok, mint a kéz ujjai: egy tőről fakadnak. Mindegy, hogy hívják az Istent. Ezek az emberek ma már idősek, és igen: jó néhányuktól van mit tanulni! Van, aki egy mondatban összesűríti azt, amit mi itt hónapokig rágunk...:) Akkor mi ez, ha nem "önmegvalósítás"?

A hozzászólásodban benne van, bár idézőjelesen: "divat". Mára már nemcsak divat, de egész bizniszgyár épült eköré. Ilyenek lettünk - mára...Nekik nem kellett hozzá ez a körítés: egyszerűen megtapasztalták, megtanulták. Egyetemi végzettség nélkül is - belső indíttatásra.

Szegény embereknek ma is vannak gyermekeik. Aki pedig fél a felvállalásától, az ne vállaljon /több/ gyereket, de ne is nyafogjon akkor. Ennyi.

Kedves Bodza! Örülök, hogy neked mások a tapasztalataid.
2010. november 14. vasárnap, 10:48 | jessica73   Előzmény

Kedves Bodza!

Örülök, hogy neked mások a tapasztalataid. Szerencsés vagy akkor. Alapvetően nem az egyházzal van bajom, hanem, hogy úgy látom, nem önmegismerésre buzdítanak, hanem a szeretetre való hivatkozással bizonyos esetekben feladni önmagunkat. Meg kitartanak olyan erkölcsi normák mellett, amelyek szerintem betarthatatlanok, sőt szerintem hosszú távon károsak is. De a válaszod ráébresztett arra, hogy van dolgom a mai intézményesített egyház elfogadásával (is). Bert Hellinger írja a könyvében - persze nem tudom pontosan idézni -, hogy időnként a fejlődés érdekében el kell követnünk bűnöket, szembe kell mennünk a szeretteinkkel. Nagyon egyet tudok vele érteni.

Kriszti

Olyan jó,hogy mostanában így elmondják a véleményemet mások
2010. november 14. vasárnap, 14:05 | Éva.   Előzmény

Olyan jó,hogy mostanában így elmondják a véleményemet mások /egy az egyben./
Nem mindig nekem kell bevállalnom az ellenvéleményt:)
Köszi Bodza.

u.erika képe
Szia Ahvaz!
2010. november 14. vasárnap, 13:44 | u.erika

Egy picit ,,matekoztam" a problémádon.
Mégpedig ha már van egy gyereked,és így vagy úgy tudod nevelni
akkor nem is igazán az anyagiak miatt nem mersz/tek vállalni.

Ugyanis ha belegondolsz abba hogy tegyük fel jövöre születik egy
gyereked,mire ö iskolába megy addigra a fiad talán végez.
(bár nem tudom továbbtanulásban milyen terveitek vannak)

Persze biztosan szeretnéd a fiadat segíteni a lehetöségekhez mérten,
de gondolj bele hogy lenne egy testvére akivel számíthatnának egymásra
a jövöben.(nem csak anyagi vonatkozásban)
Talán ezzel többet adnál neki...Talán...

Ugyhogy szerintem hogy akarod-e egyáltalán,vagy ez csak kapuzárási pánik
ezt Neked kell eldöntened.

Legfeljebb pár év mulva unokáért epekedsz. ;)

Hogy a párod nem akarja és Te mégis szülsz ez van hogy nagyon rosszul,s van hogy nagyon jól sül el.
Ezt nem tudhatod elöre.
Csak kérdés hogy Te hogy csinálod végig a 9hónapot lelkileg amíg ez ki nem derül!?

Erika Szeretettel!

Kifogás
2010. november 18. csütörtök, 10:37 | Senki (útkereső)

Az anyagiak "hiánya" kifogás, a valódi ok minden bizonnyal teljesen más. Fel kellene kutatni a tudatalattidban, hogy miért nem szeretnél még egyszer anya lenni. Ha ezt megtalálod, akkor meglesz hozzá időben minden amire szükséged lesz, hogy felneveld.
Van esetleg valami, amit a múltbéli berögződések miatt nem úgy csináltál az elsővel, ahogy gondolod, hogy kellett volna?!
Javaslom nézd meg Wayne Dyer The Shift című filmjét (youtubon darabokban rajta van)

ahvaz képe
Köszönöm a véleményeket,valóban van egy blokk bennem és ez az
2010. november 25. csütörtök, 19:56 | ahvaz   Előzmény

Köszönöm a véleményeket,valóban van egy blokk bennem és ez az úgynevezett tipikus apajelölt illetve a biztos"társ aki stabilnak tűnik.A minta az édesapám csak ugye azóta eltelt egy pár év és a világ megváltozott.Valóban van egy szerető párom de úgy érzem ő nem tipikus apa és nem is a családcentrikus társak közé tartozik.Nekem a férfi dolgozik és megbízható anyagilag ha van kissebb megingás is az évek során de attól még áll a lábán.Vagy a mai világban ez egy álom?Vgay én vagyok naív és nincs már stabil önfeláldozó ember?Tényleg bevonzom az agglegény típusokat akik nem épp gyerekcentrikusak de lehet ez nem véletlen.Az én édesapám csodálatosan nevelt fel az édesanyámmal,dolgoztak és céltudatosan neveltek,nem csonka családban.Na hát ez a példa és amiért szenvedek az ennek a példaképnek a megvalósíthatatlan hiánya.Nincs igazi"férfi.

gyermekvállalás
2010. december 09. csütörtök, 14:47 | Zita79

Osztom a Csillának a véleményét.Aki tudatosan szeretne gyermeket vállalni az nem vonzza az olyan pasikat akik nem akarnak sőt inkább taszítja őket.Az esetek többségében ez a jellemző főleg ha az ismerkedésnél fölvállalja a nő gyermekvállalási szándékát és látszik is rajta milyen családcentrikus.MERT VALAKI AZT MONDJA MAGÁRÓL MENNYIRE CSALÁDCENTRIKUS DE A MAGatartása ,értékrendje mást mutat.
Nekem is voltak rövid kapcsolataim amik azért értek vége mert családcentrikus vagyok és ragaszkodó vagyok ami fordítva nem működött.Legtöbb esetben összesem jön egy gyermeket nemakaró férfi egy gyermeket akaró nővel.
Ismerek is a környezetembe olyan nőket akik valamiért félnek a gyermekvállalástól és mindegyiknek olyan a párja aki nemakar gyereket és lekötni sem akarja magát.

A GAZDASÁGI HELYZETre meg nemlehet mindent fogni.Sok esetbe kifogás.Kifogásokat pedig mindíg lehet keresni és aki keres az talál is.Igényekkel is vannak problémák.Sokmindent megveszünk a boltba ami nélkül létezni is lehet.

Feliratkozás Hírlevélre