Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Évek óta követ a 22:22!!!
Már vagy 4-5 éve, szinte minden nap látom a kijelzős órán ezt az időpontot! Először jó poénnak tartottam, de egy idő után ijesztővé vált. 

Van, hogy a mobiltelefonomhoz, épp ebben az időpontban nyúlok, vagy ha már kikapcsoltam, akkor 22:22-kor kapcsolom be ismét.

01-1-Matsya, the fish, appeared in the Satya Yuga.-A Hal Inkarnáció.jpg

Visnu Főisten első főbb megtestesülése a Szatja-Júgában,
egy Óriás hal-Matszja alakjában történt. Itt is akárcsak a
Bibliában a vízözön történetéről van szó, csak kicsit másképp!
Matszja Avatar, az előző Világkorszak estéjén, és az új Aranykor-ami első a korszakok közül, vagyis a Szatja-Júgában jelent meg mint megmentő. Az Előző Kali-Júga végén, élt egy nagy és bölcs Király akit Szatjavratának neveztek.

Már elég régóta olvasgatom a blogokat, fórumokat, de mindig volt valami hiányérzetem.
Ma végre elért a megvilágosodás, amikor a "Van-e olyan szerelem amely örökké tart" hozzászólásait olvasgattam.
Hiányzik a tett.
Elméleti eszmefuttatásokkal találkozhatunk mindenhol, (tele van vele a Libri:) de én inkább arra vagyok kíváncsi, mit teszel?
Elképzelünk mindenféle, számunkra megfelelő célt, de vajon teszünk is érte, vagy csak ábrándozunk?

Szóval, Te mit teszel, hogy elérd, amit kitűztél magad elé?

Tegyük fel hogy létezik. ;)
Hogy van egy olyan hely ami tökéletes elégedettség tölti el az ott lakó embert.
Az milyen?....Számodra.
Hogyan képzeled el?

Boldog vagy?
Tedd a szívedre a kezed, és mondd meg őszintén. Boldog vagy? Örömben, harmóniában élsz? Tudsz-e napjaid többségében maradéktalanul örülni a Téged körülölelő Életnek?
S Ti, agyalósok, a megismerhetetlent is megismerni akarók, tudtok-e néha lazítani csak úgy a semmiért, hogy közben ne azt vizslassátok, ez vagy az miért pont így van, mi mozgatja, s így van-e egyáltalán?
Két megoldatlan-megoldhatatlan feladvány között gondoltok-e néha arra, hogy talán mégiscsak ajándékként kaptuk az Életet? Csak úgy, Önmagáért? Hogy szeressük és ÉLJÜK?

Segítségeteket szeretném kérni, hogy lehet a bal agyféltekét munkára bírni, esetleg kinyitni???

Ebben a percben villant be egy gondolat.
Az előtörténet annyi, hogy délután nagyon álmos voltam, mivel egyedül vagyok egy 3 szobás lakásban éppen, akárhova is lefekhettem volna, de én tele engedtem a kádat nem túl forró, de azért meleg vízzel, és abban aludtam vagy két órát.

Mivel nem vagyok egy filigrán alkat és a kád is kicsi, a lábaim a falra támaszkodtak a fejem alá egy fürdő-szivacsot tettem nyakig bele "bújtam" a vízbe a karjaimat pedig a mellkasomra tettem, mint amikor az ember támasztja az állát egy asztalon.

Ahogy egyre népszerűbb a spiritualitás, ezotéria, úgy egyre több elszállt útkeresővel, spiri emberrel találkozunk, akik elveszítik kapcsolatukat a fizikai léttel, megélhetéssel, munkával, emberi kapcsolatokkal, ...normalitással.
Vajon mi ennek az oka, és hogyan tudjuk elkerülni a saját utunkon ezt a tévutat?
Egyáltalán tévút e ez, vagy a lelki fejlődés elengedhetetlen velejárója?

Megtörtént már Veled is hogy elszálltál?
Meddig tartott és mi vetett neki véget?

onbizalom.jpg

Tegnap este egy kis "meditációs klubban" voltam. Megint bebizonyosodott, hogy sokkal könnyebb csoporttal együtt meditálni.

Aztán egyszer csak jött egy gondolat. Gondoltam leírom ide, és majd megvizsgálom, ha aktuális lesz. Meg talán jönnek majd mejegyzések is? Talán valaki már vizsgálta. A lusta formámat...

Azt már több helyről hallottam, hogy a hiány azért van, hogy feltöltsük. Csak talán soha nem értettem, mit jelent. (Most meg lehet, hogy félre értem?)

Le kell írnom az álmom, mert szeretném elfelejteni. Napok óta sokat álmodom. Éjjel felébredek, akkor még tudom, hogy mit álmodtam. Majd visszaalszom, és reggel már csak arra emlékszem, hogy valami álomra felébredtem éjjel, de az álmot legtöbbször elfejtem. Most erre sajnos emlékszem. Néhány napja azt álmodtam, hogy állok a temető kapunál, de nem megyek be, mert a kapu túloldalán sírt ásnak. látom a kiásott sírhelyet, mellette néhány embert. A sírhely a a kapu túloldalán van, a bejárati úton.

- Mondd, Pinokkió, milyen volt marionettbábunak lenni?

- Kényelmes. Nem kellett döntéseket hoznom, megtették Mások helyettem.

- Nem volt olyan érzésed, hogy nem vagy szabad?

- Nem. Annyira ügyesen mozgatták a zsinórjaimat Mások, hogy észre sem vettem, hogy nem a Szabad Akaratomból mozgok. De amikor elszakítottam a zsinórjaimat a Belső Hang tanácsát követve, megéreztem, milyen Határtalan Lehetőség is a Szabadság. Elveszítettem a Korlátaimat, és a Korlátlan Szabadságot kaptam helyette.