A napokban néztünk egy filmet Meg Ryannel, amelyben volt egy elgondolkodtató jelenet: A férj győzködi a babysittert, hogy maradjon a gyerekekkel estére is, de a lány nem vállalja, mert a barátjával lesz találkája. A férj erre érzelmi zsarolásba kezd, hogy milyen nehéz helyzetben van mostanában, meg hogy az a randi biztosan összehozható egy másik nap is...
Mire a lány egy mondattal lezárja a vitát: "Az én életem is van olyan fontos, mint a magáé!"
Sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy a belénk nevelt, hibás értékrenddel éljünk és jobban megfeleljünk mások elvárásainak, mint a sajátunknak. Fontosabb a munka, fontosabb a család, fontosabbak a barátok, mint a saját szükségleteink, igényeink.
Ha valaki megkér, elvár, megkövetel valamit, akkor inkább a háttérbe szorítjuk a saját vágyainkat, csak nehogy elveszítsük az illlető jóindulatát, szeretetét. Pedig ezzel pont a legfontosabb, legértékesebb embert veszítettük el: Önmagunkat!
