Magyar nyelv, szeretlek! :) | Önmegvalósítás.hu

Magyar nyelv, szeretlek! :)

Kutakodtam ma kicsit (nem tudom, milyen indittatásból) és gondoltam megosztom veletek észrevételemet.
Kiváncsi voltam a "szeretlek" szó különböző nyelvekben való megfelelőire, ne csak a sablon "ájlávjút" tudjam már.

Azt tapasztaltam, hogy a magyar mellett kb 3 nyelv van (meg egy pár már alig létező nép/törzs), amiben ezt a csodálatos érzést egy szóval ki tudják fejezni.

SZERETELEK: ebbe benne vagyok én, aki szeret; te, akit szeretek; és maga a szeretet is ugye.

Minden más nyelven az "én szeretlek téged" tagolás létezik, ha csak mondjuk azt mondom "love", akkor egy angol tuti hülyének néz, neki kell az "I", kell a "love", kell a "you".

Csak mi tudtuk ezt az egységet megtartani :)

 

Beküldte: | 2011. dec. 05. hétfő - 16:09

Hozzászólások

4 hozzászólás
Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Mondjuk ez nem a "szeretlek" csodás magyar megfelelőjéből fakad,
2011. december 05. hétfő, 16:38 | Huszti Sándor -...

Mondjuk ez nem a "szeretlek" csodás magyar megfelelőjéből fakad, hanem bármely ige használatából:
Utállak = I hate You

Gondolom, ez a többi nyelvnél is így van.

spiritosaurus képe
Nem is a "szeretlek" csodás magyar megfelelőjéről beszéltem
2011. december 05. hétfő, 17:00 | spiritosaurus   Előzmény

Nem is a "szeretlek" csodás magyar megfelelőjéről beszéltem (maga a szó szerintem tök nem illik ahhoz, ami mögötte van), hanem hogy egy csodálatos érzést ki tudunk úgy fejezni, hogy minden érintett benne van egy szóban. Az angol nem tudja elrejteni egy szóban a szeretőt, a szeretettet, és a szeretetet is, és ezek szerint a nyelvek többségének sem megy.

Aditi képe
Agglutinatív nyelvek, azt hiszem így hívják. Ragozó típusú. Az
2011. december 05. hétfő, 21:17 | Aditi

Agglutinatív nyelvek, azt hiszem így hívják. Ragozó típusú. Az angol és általában pl. a latin nyelvcsaládba tartozó nyelvek azért nem képesek erre, mert nem ebbe a típusba tartoznak. Az agglutinatív nyelvekből nincs sok, és főleg kelet felé találunk többet, és természetük, hogy nagyon gazdagon tudják leírni a világot, mert egyetlen szó sok tíz másik szóvá válik, és más árnyalatot, hangulatot stb fejez ki. Ezen kívül az agglutinatív típusú nyelvek erősítik a gondolkodásnak azt az oldalát, amely képes a bonyolult összefüggéseket érzékelni, és rendben látni, átrendezni, a logikus gondolkodást, így a matematikait is, hiszen egy bonyolult és szétágazó ragozó rendszert kell megtanulni, elsajátítani. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvet nem egy könnyű dolog megtanulni, és hogy pl. a latin típusú nyelvek beszélői számára nehezebb is, mint mondjuk egy másik agglutinatív típusú nyelv beszélője számára.

Azt mondják az okos nyelvtudósok, hogy magyarok kiemelkedő képessége átlagosan a környező népekéhez képest a gondolkodásuk, és hogy ezt elsősorban az anyanyelvünknek köszönetük.

Szerintem jól fejezi ki a szeretlek azt, amit. Sőt, sokáig úgy gondoltam, milyen rosszindulatú csapda a nyelv részéről, h a különböző szeretet minőségeket ugyanezen szóval fejezik ki, mert mennyire becsapja ez az embert. Ma már úgy gondolom, nem baj, sőt, ez is a nyelv zsenialitását igazolja, ugyanis, mint tudjuk, az isteni szeretete, amelyet egy másik nyelv megkülönböztetőn Agape-nak hív, mindenben benne van. Ugyanígy az életben: a testünkkel is szerethetjük egymást, kifejezettjük a szeretetet, a lelkünkkel, érzéseinkkel is, és akár szavak és egyéni érzések(ego) nélkül is.

Ha valaki isteni szeretet nélkül, odaadás nélkül, alázat nélkül éli meg ezeket a szinteket, akkor pedig nem szeret, tehát felesleges ezt a szórt használni rá, ez a szó valóban nem illik ahhoz a külső és belső tettekhez. Azokat lehet szexnek hívni, ragaszkodásnak, valamiféle másmilyen összetartozásnak....megnevezni akárhogy.

A szerelem szó is ezért létezik. Más, ha szerelmes vagyok és más ha szeretek. Persze ez nem zárja ki azt, hogy szeretettel legyek szerelmes, vagy szeretettel éljem meg a testi vágyakat, vagy bármilyen más kapcsolatot. Birtoklás nélkül, félelem nélkül, ragaszkodás nélkül.

Szerintem elég zseniális a nyelvünk.

Namaszte

fehercsongor képe
összekopott,
2011. december 10. szombat, 0:39 | fehercsongor

közhellyé vált a sok évezredes használatban az én szeret te . A ragok önálló szavakból alakulnak névutókká , ragokká . Természetesen az én és a te ősi mássalhangzóiból egyszerűsödhetett az l és a k a szeretlek végén . Ezt nem én találtam ki , valahol olvastam az alanyi és tárgyas ragozás kialakulásával kapcsolatban . Üdvözlettel : felacso

Feliratkozás Hírlevélre