Mostanában próbálok figyelni arra, hogy mi az, amit az ÉLET kínál nekem. Az Élet vagy az Univerzum vagy a Teremtő. Sok néven lehet hívni, azt hogy honnan kapjuk. Nevezhetném lehetőségnek, szerencsének vagy ahogy akarom, most mégis úgy gondolom ez az Isteni gondviselés számomra.

ha egy éhes ember meglát egy finom ételt,izgalomba jön az agya.
ezt a PET felvételek bizonyítják(Positron emission tomography).

ha az ember nem éhes,nem jön izgalomba a kaja látványától ,mint az éhes ember.
ezt is kimutatja a PET.

ilyenek az érzelmek is:

ha van benned hajlam az agresszióra,sokminden dühíteni fog és agresszíven támadsz majd.
ha nincs benned hajlam,nyugodt,hideg maradsz.

ugyanez a helyzet a félelemmel is: ha van benned rá hajlam(gyáva vagy)sok mindentől félni fogsz.

Sokáig agyaltam rajta, hogy miért érzem azt, hogy a spiritualitásban valami hiányzik? Nem érzem teljesnek legtöbb tanítást, de nem állt össze a kép, hogy miért.

Aztán beugrott.

A legtöbb tanító sokat beszél a pozitív dolgokról, a szeretetről, de alig esik szó arról, hogy veszélyes emberek és helyzetekkel szemben mi lenne a teendő. Pl. Ha valakit megtámadnak, vagy bántanak. Ha valakit meg kéne védeni, ha harcba keveredik valaki...stb.

Már Magyarországon felvettem a kapcsolatot két magyar lánnyal, akik kb. féléve a szigeten laknak. Nagyon aranyosak voltak! Kiderült, hogy az addigi albérletüket felmondták és már ki is néztek maguknak egy nagyobb házat, amihez egy harmadik bérlőtársat keresnek. Tehát jól indult a dolog, de aztán ahogy folyamatosan dolgoztam magamban azon, hogy hogyan szeretnék élni, éreztem, hogy valami megváltozott. Az indulás előtti héten megtudtam, hogy nem sikerült a kiszemelt házat kibérelniük és inkább megmaradnak kettesben. De megadták azt a címet, ahol eddig laktak.