Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Sziasztok! Egy történetet szeretnék elmesélni, ami velem történt meg kb két és fél évvel ez előtt. Ez egy hónappal azután történt,hogy abba hagytam az ivást.

A családi hiedelmek „igazságtartalmuktól” függetlenül bizonyos energia mennyiséget irányítanak teremtő cselekedeteinkbe. Minden egyes hiedelemnek, minden egyes tettnek megvan az egyenes következménye. Ha adott embercsoporttal osztozunk meghatározott hiedelemmintákban, a csoport által létrehozott energiák és események részeseivé válunk. Voltaképpen ez a minden egy szakrális igazságának teremtő, szimbolikus megnyilatkozása.

szules.jpg

Volt ma egy heves vitánk a férjemmel az otthonszüléssel kapcsolatban. A vitát nem is igazán az ellentétes vélemények okozták, hanem azért volt mérges, mert úgy gondolta, elvakult vagyok, és úgy alkotok véleményt, hogy nem ismertem meg mindkét oldalt eléggé.

(Egyébként ez valóban előfordul néha velem, főleg ha fenyegetettnek érzem azt, amivel egyetértek. Valóban hajlamos vagyok ilyenkor az érzéseim alapján csak az egyik oldalra figyelni.)

agr.JPG

Bennem is sokáig az a tévképzet élt, hogy a Mester mindig áhitatos, szelíd mint a bárány. Míg saját magamon nem tapasztaltam, sok minden ez is benne van, de mikor már nem értek a szép szóból, na tud ám agresszív is lenni.

Eset, ami velem megesett: 

önsajnálatban dagonyáztam, hogy milyen szerencsétlen vagyok. Jöttek a tanok, mások is szenvednek, én meg, jó, jó, de hát az én bajom, mekkora!

17784_mocskos_domina.jpg

A domináns anya nem mond le a gyermek birtoklásáról akkor sem, ha az már felnőtt. Az elég jó anya fokozatosan húzódik a háttérbe, teret adva az önállóság növekedésének. A domináns anya viszont nem akarja az anyai szerepet elveszíteni, mert a többi szerepében megbukott, vagy neki sem állt azokat megvalósítani, nem megélt becsvágy fűti. Valójában gyenge karakter, van amikor a domináns anya igazi gyerekként viselkedik, a felnövekvő gyermeke a szülői feladatot kénytelen felvállalni a saját anyja felett.

Smiley.....
Reggel dolgozni mentem, autóval...néha egy-két lámpás kereszteződésnél elbizonytalanodom...gyorsítsak vagy lassítsak.... Természetesen a legtöbb esetben gyorsítok. Most viszont lassítottam és arra gondoltam, hogy miért az a célom, hogy még elérjem a zöldet. Miért? Természetesen azért, mert sietek a munkába. Ha elérem a zöldet, akkor nyerhetek pár percet, talán....Ez mondjuk máskor is igaz rám, általában az a célom, hogy még átérjek...de miért? Az elmém...erre vagyok beállva...át kell érnem...gondolhatnám azt is, hogy az a legjobb, ha megállok. Most megálltam. Arra gondoltam, no nézzük...ha már itt állok, nézzük mi van körülöttem. Megfigyelem jobban a környezetemet, a részleteket. Mi az amit észreveszek, mi az, ami vonzza a tekintetemet...na és persze, vajon miért....mit üzen nekem?

heic0702a_H.jpg

Két napja kint voltunk a temetőben, apám sírját rendezgettük , halottak napjára készülve.

Ritkán járok temetőbe, de apu sírjánál mindig új tanítások, felismerések érnek.

Apámmal életében nem volt jó a kapcsolatom , amióta meghalt , számtalanszor megbocsátottam Neki.
De mindig újabb és újabb megbocsátani , elengedni való merül fel.

Most, amikor a sírt rendezgettem , annyit kívántam magamban, hogy az odaáti világban vagy az új

f39f7bf47e33e53c1c2f893faa692fea.jpg

Péntek este volt, elmentek a vendégei, kiürült a ház.
Gondolta megnézi mi van az öregekkel akik a szomszéd házban laktak, átment hozzájuk.
- Nálad sincsen villany?- kérdezte az anyja.
- Nem tudom, nem kapcsoltunk villanyt- mondta ő.
- Sötétben ültetek?
- Meditáltunk, meg különben is még mindig világos van, csak ti lehúztátok a redőnyt, azért van itt sötét- mondta a lány.
- Na ne nevettess azért jöttek hozzád, hogy meditáljanak- mondta az anyja és hangosan kacagott.
- Mit kell ezen nevetni, mi olyan vicces? –kérdezte a lány.

Sziasztok! A segitségeteket szeretném kérni:

Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy egy adott tevékenységnek (sok esetben valami spirituális töltetű dolognak) mennyire fontos, hogy "körítést" adjunk, hogy odafigyeljünk a részletekre, egy légkör megteremtésére, stb. Mondok néhány példát, úgy egyszerűbb kifejezni magam.

"Az ember csak azon képes változtatni igazából, és tartósan, amit előtte elfogadott. "
Ez szerintetek is így van? Ti is csak akkor változtatok meg igazán, amikor elfogadtátok magatokat?

http://www.youtube.com/watch?v=O6sjkt9LxbQ

Figyelem. Valóban figyelni. A figyelmet is, akár a helyes légzést, elfelejtettük. A meditáció gyakorlásával a figyelmünk is finomodik. Észreveszünk olyan dolgokat, amelyek mellett korábban elmentünk. Jobban figyelünk a saját gondolatainkra, viselkedésünkre.

Jobban figyelünk belső érzéseinkre. Az intuíció fokozódik, látásunk kitisztul.

Figyelünk arra, hogy mit mond, hogyan viselkedik a másik ember. Az emberi kapcsolatokban a megértés esélye is sokkal nagyobb.