Elég ütős videó. De miért fájok akkor? Mikor a fákról írtál, és elkezdtem velük foglalkozni, több "fájdalomgömböt" éreztem magamban. Próbáltam őket feloldani. Aztán jobb lett, de később vissza-visszatért.
Anyukámon segíteni akartam, visszautasított. Erre letört a fogam. Közben lelki szemeim előtt megjelent egy ajtó, amit ő becsukott. Szintén fájt.
Néhány napja kiderült az egyik közeli barátunkról, hogy rákos. Csonkolni kell. Rosszul érintett. Azóta a fájdalom állandó. Addig van nyugtom, míg edzésen vagyok, vagy egyéb házon kívüli elfoglaltságot végzek. Nem értem, mi ez. És miért van. A fájdalom járkál, a gyomromtól a nyelőcsőig, a fülemig, de leginkább a mellkasomban érzem. Próbáltam tudatosítani, hogy ez a másé. Nem segített. Megpróbálkoztam a meditációval. Csak átmenetileg jó. Hát most már végképp tehetetlen vagyok.

Köszönöm ezt az írást, jó hosszú lett!
Az illetőről már beszéltem neked, aki ezeket a sebeket okozta, és tényleg van egy öccse, lehet, hogy ez is közrejátszik. De az azért furcsa, hogy az anyja éppen olyan veszekedős, utálkozós természettel lett megáldva, gyakorlatilag mindenki a haragosuk azon a településen, ahol élnek. Arról nem is beszélve, hogy az egész família szereti az alkoholt. A család legrendesebb tagja az öcs, ő viszont sajnos nem egészen tökéletes agyilag, ezért nehezen talál munkát, és néha keresni kell, hol akadt el a kocsma és a hazavezető út között. Ettől függetlenül kedves, jóindulatú fiú.
Egyik gyereknek sincs utóda. Ennek a nőnek nem is lehet. Több műtéten, beavatkozáson van túl, azt mondják, teljesen terméketlen. Ez neki nagyon fáj. Egyébként a második házasságában él. Az első férje (és annak az apja is) alkoholista volt, ugyanúgy, mint a második házasságában. Ez azonban őt nem búsítja.
Sokat gondolkodtam erről, próbálom a helyére tenni. Nehéz. Miután az anyósom és apósom diktatúrájától megszabadultam, egy kis nyugalom után ez következett. És előtte is szenvedtem, mert a párom sok fejtörést okozott. Szóval lehet, hogy törlesztenem kellett feléjük, mert a család minden tagja bántott már. Nem tudom. Néha rámtör, akkor újra előveszem, átélem, formálom, gondolkodom, mi miért történt. Aztán kicsit megnyugszom. De még fáj.
Az én problémám pedig valószínűleg az apa gyakorlati hiánya. Sokszor átrágtam már ezt, először 16 évesen mondtam ki, hogy nekem gyakorlatilag nincs apám! Kicsit koravén voltam, és szerettem filozofálgatni, hát ilyen korán felismertem ezt a gondot. Majd egy évtizeden át nem foglalkoztam vele. Most viszont ez megoldásra vár.
Egy ideje érzem, hogy "járkál" bennem a fájdalom. Több módszert próbáltam, testi és lelki szinten is, mégsem múlik. Attól félek, ha ez így marad, megbetegít. Talán mostanra gyűlt bennem össze minden.

A matricák leginkább sütiket ábrázolnak. Csoki, nyalóka, cukrok, ilyesmi. A kanapét áthelyezni lehetetlen, sehol másutt nem férne el, meg ugye, itt fogadja az ember a barátait, itt van hozzá tér, és itt van a tévé is.
4 párnánk van, halvány kék és halvány rózsaszín színűek. A képeken csak a párom és én vagyunk, senki más.
Sok a fekete szín (tévé, hangfal, stb), ezeken megint nem tudok változtatni. A szobrok aprók, világítótorony, tündér, bagoly, kirándulások emlékei, ilyenek.
A képek valószínűleg keret nélküli, fémkapcsos reprodukciók lesznek, az való ide.
De hogy a barna fakeretes tájképeket hová tegyük, elképzelésem sincs. A fekete keretes térképekről nem is beszélve. Szóval nem könnyű.

Szia!
Köszi a válaszodat. Az ÉK-i terület azt hiszem a hálószobánk, még festésre vár... Natúr színt képzeltünk ide, esetleg lilát. Csak matrac és szekrények vannak benne, de nálunk minden bútor halvány barna, fából készült. Teljesen egyszerű, alig berendezett, nem túl nagy helyiség. Csak alváshoz használjuk, ezért a rend is állandó. Még képek sincsenek. A padló mindenütt fahatású (PVC), szintén halvány barna, harmonizál a bútorokkal. Hirtelen ennyi. Ja, és az ajtók meg a radiátorok mind szürkék. Ezt utálom, terveim szerint egyszer át is fogom őket festeni. Sajnos így kaptuk meg.
Álló óránk pedig biztosan nincs, mert nem szeretem az órákat. Konkrétan egy digitális időkijelzőnk van a hálószobában, és ennyi. A polc még üres, amit szeretnék rátenni, az jelenleg otthon van, majd elhozom.
Ezen kívül is csupán egy falióránk van, ez teljesen új, illetve még egy digitális időkijelző. De mindegyik működik. Mivel már sokszor költöztünk, nem igazán gyűjtjük a kacatokat.
Igyekszem magammal mindenképp egyensúlyba kerülni.