Hello minden kedves forumozonak, tanacsra lenne szuksegem. Egy ferfi erdeklodik irantam es felvallalna a kapcsolatunkat, en is elvalt vagyok, es szabad, de van egy gyermekem es közöltem a ferfivel hogy en titokban tartanam a kapcsit mert akkor megoriznem a bejarasi jogom a volt ferjem hazaba, amikor a lanyom is ott van, mivel sajnos közös a gyamsagunk. A gyerek altal markaban vagyok a volt ferjemnek, mert meg tul kicsi es nem tud nelkulem lenni egy hetig az apjanal. Ez a kijelentesem vajon megalazo az uj ferfi szamara, serto e, vagy engem minosit sunyinak?

Szerintetek létez(het)ik az a "képesség",hogy közvetlenül Istennel beszélgetünk?És ha igen,mi a garancia arra,hogy Ő az?Én személy szerint meg szoktam próbálni,igaz,nem vagyok még túl jó ezotéria területén,úgyis mondhatnám,kezdő.De a sok könyv...mindenki tud mindent,csak én nem??Honnan szedik azokat az infokat,melyekről könyveket írnak??Vagy csak népámítás,mert mindent el lehet adni??Persze én is szeretném hallani a Jóistent,de be van dugva a fülem egyelőre,tisztításán dolgozom.
Tom

Látszólag jó sorsom van, van mit ennem, innom, hol laknom, de mindig is azt éreztem, hogy tévedésből vagyok ebben a világban és kényszerből kerültem ide, amiből szabadulnom kell.
Ahogy idősödöm egyre jobban vágyom már arra, hogy meghaljak, de öngyilkos nem tudok lenni, valami belső blokk ezt nem engedi.

Aludni szeretek és gyűlölöm amikor felébredek, esténként pedig imádkozom, könyörgöm, hogy legyen már vége, ne éljek tovább, mert számomra ez csak szenvedés.

Éjszaka amikor minden fényforrás kikapcsolva a szobámban, ablak csukva, függöny elhúzva, redőny lent és elsötétítve technikailag csak minimális fényforrás jut be.