Műtéti altatás következményei... | Önmegvalósítás.hu

Műtéti altatás következményei...

110_tv06altatas.jpg

Korábbi bejegyzésemben taglalt szorongások, halálfélelem kapcsán meséltem az életemben történt nagyobb változásokról Évának. Fél éve volt egy nyaki gerincsérv műtétem (ami a körülményeit tekintve sem volt egyszerű: egyik pillanatról a másikra derült ki, elég súlyos mértékű, semmi infom nem volt a témában, de már ott feküdtem egy kórházban, ráadásul Ázsiában és végül megműtöttek).

A változások között említettem meg a betegséget is, hozzáfűzve, hogy az altatás nagyon rossz élmény volt, úgy éreztem megfullasztanak. (Soha nem voltam kórházban előtte, nem altattak még.) És az ébredés is nagyon rossz emlék maradt, (annyi rémlik belőle, hogy dobáltam magam jobbra-balra), a másnapi egész napos hányingerről, hányásról nem is beszélve ...

Akkor nem boncoltuk tovább ezt a szálat, mondván így is elég félelem van az életemben, de a tegnapi meditációban jelentkező gyomorszorítás kapcsán újra feltettem a kérdést, hogy miért van ez. És jött egy olyan válasz, hogy a megsemmisüléstől félek, aztán valahogy bevillant az altatás (csak mint tény, nem éltem át belőle semmit most).

Nem tudom mennyire játszik fontos szerepet, de érdekelne, hogy van-e saját tapasztalatotok vagy elméletetek az altatással kapcsolatban.

Köszi a segítséget előre is.


Beküldte: | 2010. szep. 30. csütörtök - 06:56

Hozzászólások

8 hozzászólás
Valószínű azért féltél ennyire, mert az altatás terheli a
2010. szeptember 30. csütörtök, 22:37 | KatiPotter

Valószínű azért féltél ennyire, mert az altatás terheli a szíved. Nem lehet, hogy ez jel, hogy jobban kell figyelned a szívedre, és tudat alatt ezért ijedtél meg? Nem csak mentálisan, hanem pl érdemes galagonyateát innod pl vagy ilyesmi. De lehet teljesen más az oka, csak ez jutott eszembe. Lehet egyszerűen csak a félelem, hogy ki vagy szolgáltatva teljesen, ráadásul idegenek az orvosok. Az ébresztés utáni rosszullét, hányinger és hasonlók amúgy a legtöbb embernél előjönnek.
Engem a nyáron műtöttek cisztára, de gerincérzéstelenítőt kaptam, nem altattak. Érdekes, hogy én vágytam volna az altatásra, egyenesen kíváncsi lettem volna rá, pedig mondták, hogy sokaknál rosszullétet okoz ébresztés után. Én viszont valamiért át akartam élni, mert úgy éreztem, nagyon mély tudatállapotba kerülnék tőle, és a klinikai haláltól sem félnék (gyenge szívnél az altatás okozhat ilyet), sőt kíváncsi is vagyok rá, de persze úgy, hogy ne haljak meg, de tudom, ezt nem szabad kipróbálni, szóval eszemben sincs, csak mikor azon tanakodott az aneszteziológus, hogy altassanak vagy érzéstelenítsenek, akkor eljátszottam a gondolattal. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ismerős az orvos, és teljesen megbíztam benne, szóval a kiszolgáltatottság-érzés vagy bizalmatlanság nem lett volna meg altatásnál sem. De végül érzéstelenítettek, ami meg azért volt rossz, mert utána katéterezni kellett, azt az élményt senkinek nem kívánom...

tvir képe
Éva te mire gondoltál???
2010. október 01. péntek, 11:51 | tvir   Előzmény

Utólag magamon is csodálkozom, hogy mennyire nyugodtan vártam az egész műtétet. Nem voltam ideges, vagy aggódó, ezért nem ilyen fajta ijedelemről volt szó. Az a másodperc, mikor úgy éreztem nincs tovább levegő, és nem tudok lélegezni, nagyon furcsa és rossz érzés volt.
Lehet, hogy az átélt dolgoknak nincs is nagyon jelentőségük, de akkor is érdekelne, hogy általában hogyan éli meg a szellem az ilyesmit...
A szívemet lehet, hogy nyitni kell, de nem hinném, hogy bármi köze lehet hozzá.
Hát én nem kerültem semmilyen mély tudatállapotba... nem tudom elképzelni, hogy hogyan lehet, ha "kiütik" az embert.
Az érzéstelenítés sem lehet valami kellemes... talán legjobb, ha elkerüljük a kórházakat.:)

Éva, ha ide tévednél, továbbra is érdekel, mire gondoltál, hogy sok mindent okozhat egy altatás...;)

Szia Virág! Áthoztam,amit akkor ott az altatásos műtétről neked
2010. október 02. szombat, 1:56 | Éva.   Előzmény

Szia Virág!

Áthoztam,amit akkor ott az altatásos műtétről neked írtam.
Elég vicces,hogy most a saját írásomat fogom elemezni:)

,,Altatásos műtét:
Hát nehezen mondom ,de igaz.Furcsa dolgok történhetnek altatásban,ez is lehet ok jócskán.
Ebbe most nem mennék bele,csak annyit,hogy nekem két sarkalatos fordulópont volt az életemben, amikor egyik napról a másikra 180°-os fordulatot vett az életem,de olyan szinten,mintha más ember lennék,persze az igazi Én -tudatom az maradt.Nálam ez a fejlődésemet szolgálta,de te elég negatív érzésekről számoltál be,és ez gyanút keltett bennem.Lehet hogy van köze ehhez a fajta megéléshez,amitől már egy ideje szenvedsz.És azt gyanítom az az altatásos műtét időben passzol is,ráadásul gerincnél.
Azért most nehogy e miatt kezdj el szorongani,ott a visszajövetellel nem stimmelt valami,szóval egy tudat alatti szorongásnak lehet ez is oka.Ha hiszed ,ha nem még az is számít az orvosok miről beszélnek közben.Az elme és a test eszméletlen dolgokat tud kombinálni az emlékekből.Elég egy hasonló szag,és azonnal hozzákapcsolja a rosszullétet..és hasonlók.
nem akarlak ezzel megkeverni,ne is vedd figyelembe,a felette levők a fontosak.''
Eddig az idézet a másik blogból.

Hát most inkább csak arról írnék ,ami téged érinthet szerintem.
Azt gondolnám,hogy mivel fulladásszerű volt a kezdete és dobáltad magad,/egyebek/,ez jócskán lehet a későbbi pánik alapja.
Hogy miért az ágyban jönnek rád ezek a vegetatív,testi tünetek ,meg a félelem is?
Hát ott is feküdtél,és másnap meg amikor annyira rosszul voltál,akkor meg konkrétan ágyban feküdtél.
És ugye ezek csak azok a dolgok,amire emlékszel,de nem tudod mi volt az altatásban./konkrétan a tudatodban/
Erről van szakirodalom,orvosi könyvtárból kiveheted./vagy neten esetleg,ez neked most elérhetőbb/
Mindenre emlékszik az elme,hogy miről beszéltek az orvosok közben,a szagok,hangok,mindenféle külső inger,ami ugye a belső,nagyon kellemetlen,és félelmetes /fuldoklás/ tünetekhez kötődik,simán lehetett halálfélelmed !
Tehát amikor ebből a megjegyzett külső dolgokból bármivel is találkozol,akkor sajnos felhozza azt a belső rosszullétet,pánikot és félelmet amit akkor ,ha öntudatlanul is ,de átéltél.
Én maradnék az ágynál,és ugyan mindenki gondolkodhat lefekvés előtt ilyen létkérdéseken,még félhet is valamennyire,de /normálisan/ semmi esetre sem kísérhetik ez ilyen vegetatív testi tünetek,amik nálad vannak.
Még azt lenne jó kideríteni,hogy amikor az a kisebb pánikrohamod volt,mik voltak a közvetlen előzményei.
Mert elég egy szó,ami az altatás alatt elhangzott,vagy egy szag,vagy bármi ,amit akkor az elme összekapcsolt a szenvedéseddel.Tehát ezek bármelyike kiválthatta a rohamot.Persze erre nem tudsz rájönni,csak valami regressziós technikával,ami teljes részletességgel felhozná az egészet A-Z-ig.
Persze ne most.Én változatlanul gyorssegélyként a biokémiát ajánlanám gyógynövény formájában.
Először fizikai szinten,és ha jobban vagy, szelídebb homeopátiás finom anyagi,lelki szinten.És persze minden egyéb mentális dolgot,amit ott a blogodban a többiek is ajánlottak.
Én azért vagyok híve gyorssegélyként a biokémiának,mert az embernek ahhoz ,hogy dolgozni tudjon magán ,meditálni ,gyakorlatokat végezni,egy minimális nyugalmi állapotot ehhez el kell érnie.
Szerintem a félelem,és akármilyen kis fokú pánik is ,zaklatott állapot ,veszélyes ilyenkor.
Tudom ,hogy Vietnámban inkább a kínai medicina dívik,mint az indiai Ayurvédikus,de ha mégis létezik ez ott,akkor van egy nagyon jó készítményük,az Ashwaganandha.
Ez egy kiváló szellemi és fizikai roboráló gyógynövény/kivonat/,erősíti és nyugtatja az idegrendszert és kimondottan jó pánik és kisebb fokú depresszió kezelésére. /Nem gyógyszer,gyógynövény. Nincs mellékhatása,ellenben eredményes,nem úgy mint a hasonló gyógyszerek/ Nálunk például azért szedték le a polcokról,mert ezek miatt a gyógynövények miatt,nagyon visszaesett a depresszió ipar például.

Köszönöm,hogy megkérdeztél.
Én változatlanul itt látom az okot.Szellemileg pedig az Istennel kapcsolatos ,,félreértésednél''.
Ezt meg is tudnám indokolni,de talán majd a másik blogodban,ahol azonnal ,elsőként ez jött be nekem,és emlékezz,hogy Katival mindketten melyik mondatomon csodálkoztatok el oly nagyon?
Nincsenek véletlenek,ezt biztos Te is tudod.

Üdv: Éva... és köszi a bizalmat,a másik blogodban is.

Ezt épp most küldték nekem. Ezek a folyamatos egybeesések itt !?
2010. október 02. szombat, 2:29 | Éva.   Előzmény

Ezt épp most küldték nekem.
Ezek a folyamatos egybeesések itt !? :)

http://pszichologia.network.hu/blog/pszichologia-klub-hirei/10-tuti-hang...

tvir képe
Megpróbálok majd rákeresni neten, bár nem tudom, hogy egyszerre
2010. október 02. szombat, 8:05 | tvir   Előzmény

Megpróbálok majd rákeresni neten, bár nem tudom, hogy egyszerre orvosi és spirituális szemszögnek mennyire van esélye, de végülis előbbi nem is lenne fontos. Még egyszer vissza kell mennem kontrollra, gondoltam rákérdezek a dokinál, hogy tök simán ment-e minden az altatással, stb.. Bár nem hiszem, hogy nagyon bevallaná, ha nem így lett volna, ha meg komolyabb dolog történt volna, az csak benne lenne a zárójelentésben... (Mondjuk vicces, hogy ébredésnél, az első "értelmes" gondolatom az volt, hogy mi lehetett a gond, hiszen kb. 2 órásra saccolták a műtétet, én meg megláttam pont a szemben lévő falon egy órát, amin kb. 5 óra telt el...)

Az első pánikrohamnál egyedül voltam és ez eléggé fel is erősödött. Fizikai szinten elég jól magyarázható lenne azzal, hogy nem szoktam kávét inni, de aznap ittam kettőt is délután, mondván fáj a fejem, biztos megint alacsony a vérnyomásom, stb... de ez egyértelműen csak a felszín

Lehet, hogy ez a lefekvés dolog is belejátszhat, már az altatás tényező oldaláról, de emellett biztos, hogy van több hozzátevője ennek az egésznek.
Azt hiszem igazad van, hogy egyelőre nem, de később biztos szeretném újra átélni, mi is történt ott...
(Itt úgysincs rá lehetőség, majd ha hazamentünk.)

Hát az egybeesések... elképesztő, múltkor Ildikó az ikertörténettel, most meg ez a gyógynövény..
Néhány hónapja megkértem indiai barátainkat, hogy mikor mennek haza hozzanak a férjemnek stresszcsökkentő Himalaya kapszulákat, mert a munkája valami embertelenül stresszes mostanában... (is) (egyébként lehet, hogy ebből is átveszek dolgokat, meg nem egyszer fordul meg a fejemben, hogy sokkal korábban fogom őt elveszteni a stressz okozta károk miatt, mint az átlag életkor...)
Na és visszatérve, pont Ashwaganandhat is hozattam velük.:))
Bár csak a honlapról néztem ki.;) Mivel a férjem néha, máskor nem hajlandó beszedni ezeket, ez pont megmaradt... ezek szerint "rám várt"..;)

Nme gondoltam rá, hogy akár gyógynövényt is szedjek rendszeresen, mert azért ezek a szorongások nem napi szinten jelentkeznek mostanában. Amikor jön, tényleg nagyon nehéz, de nem sűrűn. De ha már említetted ezt most szedni fogom.:)

Nem tudom olvastad-e a másik blogon az Istenre vonatkozó megjegyzésre adott válaszom. Adtam választ neked a kérdésre?
Visszakerestem a mondatot, amit tőled idéztem, szerintem nekem igazából ott a megfogalmazással volt gondom, úgy éreztem, mintha le lennék cseszve, hogy illúzióként érzékeltem a világot.;) De azt majd ott, ha akarjuk folytatni.

Nagyon köszönöm a segítséget.:)

Még visszamegyek oda,mert ígértem neked valamit,csak nálunk már
2010. október 02. szombat, 11:50 | Éva.   Előzmény

Még visszamegyek oda,mert ígértem neked valamit,csak nálunk már két hete dúl aházfelújítás,és az egész napomat elviszi.Egyebekről nem is beszélve.
Most én is szedem az Ashwaganandhát:)))
/Úgyhogy ez már 3x-os szinkronicítás./

Szegény Kati,őszinte részvétem a katéterért. Azt nem
2010. október 01. péntek, 20:28 | Éva.   Előzmény

Szegény Kati,őszinte részvétem a katéterért.
Azt nem értem,hogy miért nem addig helyezték fel,amíg tartott az érzéstelenítés?
Persze nem nekik kell kibírni:)

Virág megkeresem ,mit írtam a blogodba és jövök...

tvir képe
klinikai halál
2010. október 02. szombat, 8:18 | tvir   Előzmény

Ha biztosítanának, hogy az csak klinikai halál lesz, és nem több, lehet, hogy még érdekelne is ;) mert egy "könnyen szerzett" megtapasztalás lehetne a másik világról... de ha már ilyen "feltételekhez kötném", nyilván nem lenne egy igazi megtapasztalás, és azt gondolom hogy ez sülhet el másképp, mint azok a beszámolók, amik lényegében pozitívan írják le ezt az élményt.

Altatás vagy érzéstelenítés? Régen biztos az altatásra szavaztam volna, ma már nem biztos... meg nyilván függ, milyen műtétről van szó. (Ha derék tájon lett volna a sérv, azt hiszem csak érzéstelenítenek, de azt lehet, hogy nehezen viseltem volna, ha jönnek szemből a szikével felvágni a torkomat...;)

Feliratkozás Hírlevélre