Sziasztok! Tudom, ez az oldal nem feltétlenül az ilyen problémákra szakosodott, de eléggé magam alatt vagyok ahhoz, hogy inkább a ti segítségeteket kérjem és ne az "átlag emberét". Elmondom a sztorit: pár éve volt egy kapcsolatom egy önimádó, szex centrikus, mindenre rábeszélős sráccal, aki gyártotta a hazugságokat. De nem akartam meglátni a valódi énjét. Rávett pl ocsmány pornográf képek készítésére is. Később töröltettem őket, most mégis előkerültek, a neten, személyes adatokkal, és még csak nem is ő tette fel, hanem egy irigy barátnője.

Hogyan állapítható meg egy gondolatról, érzésről, hogy az megérzés, intuíció vagy csak pusztán képzelgés, esetleg a félelmeink képbe kivetült formája?

Sejtem, hogy szükséges hozzá egyfajta tudatosság, illetve őszinteség, de érdekelne az út, ami afelé visz, hogy egyre biztosabban megállapíthassam valamiről, hogy jelzés-e vagy csak fantáziálok...

Vannak emberek, akiknek eleve fejlettebb ez az "érzékük", de feltételezem ez fejleszthető is.

Épp most, képek után keresgélve, akadtam rá egy könyvre a neten. Olvasta valaki, érdemes elolvasni?

Ez 49 éves spanyol nő galíciai lakóhelyének közjegyzőjénél bejegyeztette birtokaként a Napot. Angeles Duran pénteken az El Mundo című spanyol lapnak azt mondta: szeptemberben fogant meg a gondolat benne, miután hallott egy amerikai férfiról, aki a Hold és a Naprendszer legtöbb bolygójának tulajdonosaként regisztráltatta magát.

Létezik egy nemzetközi egyezmény, amelynek aláíró országai kijelentik, hogy egyetlen állam sem tarthat igényt tulajdonaként bolygóra és csillagra. A személyes igénybejelentésről azonban nem rendelkezik a megállapodás.

Majdnem négy hónap telt el azóta, hogy boncolgatni kezdtem magam. Szomorúan veszem tudomásul, hogy most jutottam el csak oda, hogy nagyjából értem, mit jelent az, hogy belül mit akarok. A megfogalmazás rossz, és nehéz leírni, de most kezdem érteni, mit jelent a ránk rakódott hülyeségek nélkül látni magamat. Mit szeretnél? Pénzt, lakást, állást, enni, ruhákat... látványt, elvárásoknak megfelelni. Most kezdem érteni, kire kell figyelnem. Legbelül, a szemét nélküli gondolataimra, magamra. Nem az énre, nem Verára, belül rám. Milyen egyszerű...

Életünk során számtalanszor csalódunk, amiből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a csalódás az élet elkerülhetetlen velejárója. Szeretünk egy embert, hiszünk egy helyzetben, reméljük a pozitív történéseket, de a végeredmény sokszor nem igazolja vissza az elvárásaink jogosságát.

Mi lenne ha tényleg eljönne a Világbéke Kedves Világbéke Harcosok?
Mi lenne ha eljönne az az idö amikor nincs miért és kivel harcolnunk?

Öszintén ezt akarjátok?
Mihez kezdene odabent a harcos kisördög aki elégedetten dörzsölgeti mocskos kis kezeit,s kaján vigyorral nyugtázza hogy megint sikert aratott amikor valósnak vélt igazságotokért harcba szálltok?

Az ,,ellenség" nem gyözhetö le a saját fegyverével.
Abban ö a jobb,még akkor is ha pillanatnyi gyözelem érzése uralkodik el rajtunk.