Szerintetek hogy lehet kilépni a sablonjainkból? Mennyire tudjuk tudatosan kezelni azt, amit nem veszünk észre, csak mint egy mókuskerék tapossuk és a következő kört rójuk? Ezt érzem az életemben is és nem látom a fától az erdőt. De már azt érzem ezt tudatosan nem lehet megoldani. Valami plusz kell hozzá, hogy az AHA érzés rám törjön. De mi az? Vannak eszközök a kezemben. De úgy lehet az a legnagyobb gondom, hogy türelmetlen vagyok.

Nem is tudom hol kezdjem...
Valahogy teljesen megváltozott minden. Nehéz elmagyarázni. És nem tudom mi történik. Már jó ideje hogy tart ez a bizonyos "dolog", és egyre csak erősödik. Régebben visszahúzódó és csöndes lány voltam, de mára ennek a szöges ellentéte. Jó, erre lehet van magyarázat, mégpedig az hogy tinédzser lettem. De egyszer csak elkezdtem... érezni valamit.

Sri Nisargadatta kettősség nélküli tanításai

Tér, idő, anyag és tudatosság

Az életem a férfienergiák el és befogadásáról szólt eddig. Fiúk, férfiak között nőttem fel. Számomra befolyásoló volt az Édesapám és a Bátyuskám által mutatott minta. Az utcában is csak fiúkkal tudtam játszani egészen 13 éves koromig. Akkor a szomszédba egy új család költözött, akiknek lányuk is volt, de ő is afféle „fiús” lány volt inkább. Fiúgyereket neveltem fel. Ezek után úgy gondolom, hogy elmondhatom teljesen el/befogadó vagyok a férfi energiákra.