Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

sisters_preview.jpg

Ma reggel, mikor kinyitottam a szemem a húgom (8 éves: már nem kicsi - még nem nagy)az ágyam melletti fotelben kuporgott. Nyöszörögtem félálomban egy sziát, amin felbuzdulva gyorsan be is bújt mellém... kiskutyából kiscica lett hirtelen. :)

mistakes.jpg

El lehet-e vonatkoztatni egy mű mondanivalója és a helyesírása között ? Nálam nagyon is összefügg a kettő ! Vajon a nagy írók és költők művei akkor is úgy hatnának ránk, ha hemzsegnének a helyesírási hibáktól ? (Bár lehet, hogy meg kellene nézni az eredeti kéziratukat.:))

Régóta foglalkoztat a gondolat, vajon miért imitálja néhány nő az orgazmust? Életem során megtapasztaltam néhányszor a színlelést.
Akadtak, aki szinte tökélyre fejlesztették a látszatot, de náluk általában a mindig pont ugyanolyan hang- és mozdulatsorok tették hiteltelenné a történetet.
Érdekelne fiúk, tapasztaltatok-e már hasonlókat, és ha észreveszitek, sért, bánt-e benneteket vagy derültök rajta?
És Ti lányok, hazudtatok-e már orgazmust, s ha igen, akkor miért?

Ma bementem a városba, a kedvenc antikvárium üzletembe. Itt szoktam sok-sok könyvet vásárolni. Amikor beléptem az antikvárium ajtaján, megpróbáltam az érzéseimre hagyatkozni. Nem rohantam rögtön a kedvenc ezoterika polcomhoz, hanem körbenéztem. Vallás, költészet majd leragadtam a pszichológiánál. Egy pár könyv a kezembe is maradt, hogy ezeket meg kellene vennem, de rájöttem, hogy ennyi könyvet nem fogok tudni visszavinni a repülőúton, koncentráljunk a számomra legfontosabb könyvre. Vissza is tettem a könyveket. Természetesen az ezoterika polcnál kötöttem ki.

Évek óta gyakorlom és mégis meglep az a sokszínűség, amit az élet, az univerzum produkál egy változás során. Még csak egy alkalommal dolgoztam valakivel, aki persze kellően nyitott, változni akaró volt, és örömmel fogadja be a tudatosság kérdéseit... és máris komoly eredmények bukkantak fel. Természetesen az ő nyitottsága kellett ehhez. Nem oldódik meg azonnal minden – de máris van fejlődés, észrevehető változás, és szándék a folytatásra, és ezt észreveszi az első alkalom után is!

Legutóbbi esetemről így számol be a résztvevő:

Ha kérdésed van önismeretről, a személyiség működéséről vagy önismereti problémamegoldásról, akkor azt itt tedd fel, és remélhetőleg kielégítő választ kapsz majd rá!

kapcsolatok.jpg

Sokat töprengtem ezen. Fájt is sokáig, hogy az emberek értékelik, analizálják egymást. Véleményt alkotnak, ítélkeznek.
Egészen addig, míg magamban nem tisztáztam ezt a kérdést.
Én is értékelek, véleményezek, ítélkezek. Az eszméim miatt viszont magamba folytottam, sőt, lelkiismeretfurdalásom volt ezek miatt. Jött a bűntudat, az önkorholás, az önmarcangolás. Most viszont úgy látom, igen is értékelni kell.

Louise L. Hay hasonlította elménket és benne gondolatainkat egy kert megműveléséhez. Először eltávolítjuk a köveket és a gazokat, aztán felássuk és termékennyé tesszük a talajt, utána vetünk, ültetünk. Szellemi szinten ez annak felel meg, hogy felismerjük, eltávolítjuk negatív gondolatainkat, önkorlátozó hiedelmeinket, aztán „mélyebbre ásunk”, megvizsgáljuk a tudatalatti szintet, igaz önvalónkat, majd pozitív gondolatokat, elképzeléseket, hiteket „ültetünk” tudatos és tudatalatti elménkbe. Ez utóbbi megfogalmazásánál álljunk meg egy kicsit!

Előfordult már veled olyan, hogy valamit nagyon szerettél volna átélni a pároddal, és miközben ezen gondolkodtál, ő pont erről kezdett el beszélni? Vagy amikor szeretted volna hallani a hangját, pár percen belül megszólalt a telefon, és a kijelzőn az ő nevét olvastad?

Az elmúlt Világkorszakok talán legnépszerűbb és legnagobb Avatárái- Visnu felhatalmazott inkarnációi, Ráma és Krisna voltak. Eredetileg a Hindu mondák „Kilenc nagy Megtestesülésről” számoltak be, így Krisna lett volna az utolsó előtti. Az Indológusok azt mondják, hogy a történelmi idők haladtával a Bráhman papok még egyet hozzátettek az Avatárák számához. Ezért így Krisna után a Kilencedik és az utolsó korszak, utolsó előtti megtestesülése, ezáltal Buddha lett.

Hiszem hogy mindennek van értelme.
Persze a minden megértése az az út amit végig kell járnunk . Ami biztos számomra hogy mindenkinek feladata van és cseppet sem felesleges fizikai életünk minden darabja. Mindannyian más ritmusba haladunk egy célt követve a saját általunk megítélt jó-rossz úton tapogatózva hogy egyensúlyt teremtsünk. Az erre való törekvés ott van mindenkiben és minél közelebb érünk ennek megértéséhez úgy fogadjuk be hogy nincsenek is véges ellentétek. Határaink addig lesznek amig nem kezdjük tapasztalni azt ami az EGÉSZ.