A Buddhizmus rövid története és szerepe a Hinduizmusban! | Önmegvalósítás.hu

A Buddhizmus rövid története és szerepe a Hinduizmusban!

2010. november 07. vasárnap, 14:41 | karma tsering

Az elmúlt Világkorszakok talán legnépszerűbb és legnagobb Avatárái- Visnu felhatalmazott inkarnációi, Ráma és Krisna voltak. Eredetileg a Hindu mondák „Kilenc nagy Megtestesülésről” számoltak be, így Krisna lett volna az utolsó előtti. Az Indológusok azt mondják, hogy a történelmi idők haladtával a Bráhman papok még egyet hozzátettek az Avatárák számához. Ezért így Krisna után a Kilencedik és az utolsó korszak, utolsó előtti megtestesülése, ezáltal Buddha lett. A tudósok, úgy tartják, hogy a többi „kitalált” regés, de eredetileg nem tisztázott Avatárákhoz képest Buddha valós történelmi személy volt, és jelentős szerepet játszott India történelmében. A lélekvándorlás tanának megfelelően a legendás Buddha élete és története is az előző életeinél kezdődik, amire nem térek ki bővebben, ugyanis maga az egész Buddhizmus és témája egy külön könyvet érdemelne. A híres történelmi Buddha kb. I.e 563-körül született Nepálban a Sákja törzs Királyának fiaként. Suddhódana Király és felesége Májá a Sziddhártha nevet adták gyermeküknek, melynek jelentése: ”Az aki elérte célját”. De másképp Gautamának (ejtsd Gótama) is hívták, mivel családja Gótamától a nagy Védikus tanítómestertől származtatta magát. A Herceget anyjának egyik leánytestvére, Mahápradzsapatí nevelte fel aki, szintén a Király egyik felesége volt. Az ifjú Sziddhártha luxuskörülmények között nőtt fel. Aztán 29 éves kora körül felismerte az élet mulandóságát és az anyagi tettek hiábavalóságát. Ekkor nagy elszántsággal elszakította világi kötelékeit és elhagyta otthona biztonságát, családját, kényelmét, hatalmát. Gótama hét évig élt aszkéta életet, aminek gyakorlatilag minden formáját kipróbálta, de mégsem találta meg az igazsághoz vezető megfelelő utat. Gótama remeteségének kb. hetedik évében, mikor éjszaka egy fügefa alatt meditált, elérte a megvilágosodást. Így Bódhiszattvából, Buddhává azaz megvilágosodottá lett. Három éjjeli folyamatos virrasztás után felismerte a lényében létező örök igazságokat. Visszaemlékezett saját előző életeire, felfedezte a különböző élőlények újra megtestesülésének okait. Azután rájött, hogy ebből az állapotból, az újjászületések örökös körforgásából, az élőlényeket, csak a Négy nemes igazság tudása és gyakorlása vezeti ki. Ezt a tudást a négy alapigazságnak is nevezik, amit mindenkinek fel kellene ismernie, ezek a következők:
1.- Az egyéni lét fájdalmas.
2.- E fájdalom az anyagi világi dolgokhoz való kötődés eredménye, és ezért akárcsak az anyagvilág mulandóak.
3.- Ilyképpen a boldogság és a függetlenség csak a világi dolgoktól való elszakadással érhető el.
4.- A Nirvána a „Személytelen üdvösség”, melyet a „Nyolcszoros út” követésével érhetünk el.
A Nyolcszoros út alapelvei, pedig a következőek: helyes nézetek, helyes szándékok, helyes beszéd, helyes cselekedetek, helyes élet, helyes erőfeszítés, helyes figyelem és helyes koncentrálás. A nemes, Nyolcszoros út követőinek az a feladata, hogy megszakítsák ezt az Újjászületésekből álló végtelen körforgást, és ezáltal elérjék a tudat megsemmisülését a Nirvánában. Buddha, több mint negyven éven át járta Északkelet-Indiát, hogy ilyképpen párbeszédekkel és prédikációival terjessze tanait. A mester nyolcvan éves lehetett, amikor megbetegedett és meghalt. Sikeresen beteljesítette életfeladatát itt a Földön, és elérte a Nirvánát. Buddha halála után tanításai és tettei, szintén csak szájhagyomány útján terjedtek leíratlanul. Leírásukra csak I.e. 272-232-ben Asóka Császár idejében kerül sor, tehát két évszázaddal Buddha halála után. Buddha tanításaiban főként azt hirdette, hogy még a kitaszított, legnyomorultabb és legegyszerűbb ember előtt is nyitva álla legmagasabb fokú fejlődés lehetősége. A megvilágosodott maga is ember volt, aki a saját erőfeszítéseiből érte el a Nirvánát. Buddha tehát nem imádott semmiféle Istent és Isteneket, de őt sem tisztelték Istenként a halála után. Az Istenek létezését azonban nem tagadta. A mítosz úgy tartja, hogy megvilágosodása után, Brahmá beszélt vele. De ezekben a napjaiban Mára, az Ördög is megkísértette. Fenyegetésekkel és ígéretekkel akarta rávenni Buddhát, hogy hagyjon fel az igazság keresésével. Néhol, pedig Buddha is említi az Isteneket. Pld. Márát és Indrát, mint ténylegesen létezőket. A későbbi kialakult Buddhista hitvilágban szintén jelen vannak a különböző fokozatú és rangú Istenek, de nem tartják különösebb jelentőségűnek őket. Ezek az Istenek a különféle szintű mennyekben élnek, de tetteik visszahatásaitól ők is szenvednek, vagy boldogok, végül később újjá kell születniük, mivel ragaszkodnak különféle élvezeteikhez. Ezért Ők nem érhetik el a Nirvánát. Sajnos Buddha egyetlen sor írást sem hagyott hátra, ezért tanainak megismerésénél, csak a régi, a mások által leírt beszámolókra tudunk hagyatkozni. Mint az általában a Vallásalapítók esetében történni szokott, idővel a történelmi Buddha alakja is elmosódott, mítosszá vált, legendák és regék rakódtak köréje. Buddha jelentős szerepet játszott a második rend, a Bráhmanok kiváltságos helyzete, vezető szerepük és önkényes visszaéléseik ellen. Buddha a harcosi rendből származott, és nem ismerte le a Bráhman-papi kaszt felsőbbrendűségét, valamint a korlátoltságaikat. Prédikációban, szeretetet, igazságot és békességet tanított, ezáltal ő volt az emberi egyenlőség és testvériség első hirdetője. Gótama határozottan szembefordult az örökérvényűnek tartott rendek megkülönböztető besorolásaival. Buddha tanai gyorsan terjedtek India szerte, főleg, mert Asóka Császár idejében I.e. III. században maga Asóka is Buddhistává lett, és igyekezett terjeszteni az új tant. Egy idő után pedig a Buddhizmus gyors terjedése kezdte kiszorítani és elnyomni a Bráhmanizmust Indiában. A Buddhizmus lényegesen átalakította India életszemléletét. A régi hagyományos vallásfilozófiához ragaszkodó Bráhmanok elszántan próbáltak küzdeni az új tan terjedése ellen. Erőszakos eszközöket nem alkalmaztak, hanem ehelyett, mint a tudósok állítják „Buddhából, Istent csináltak”. Vagyis alakját, mintegy becsempészték, beolvasztották a Visnu-Avatárák közé. Így lett Buddha a Kilencedik, az utolsó előtti megtestesülés az Avatárák között. A Bráhmanok úgy állították be, hogy Buddha – „Visnu kilencedik megtestesülésében” azért szálllt alá, hogy megtévesztő tanításaival összezavarja a hitetleneket, valamint, hogy pusztulásba döntse az Istenek ellenségeit. Nem sokkal később azonban, úgy Kr. után az V. századtól kezdve, több országban is elterjedt a Buddhizmus, és virágzásnak indult. Ez a Buddhizmus azonban már sokban különbözött az eredetitől és jelentései is nagyban megváltoztak, kibővültek. Számtalan istenség kezdte benépesíteni a Buddhista mennyországokat, és mindezzel egy időben több ága is kialakult.
Időközben a szegénységben élő szerzetesek jómódra tettek szert. Gazdagon éltek, óriási kolostorokat építettek, mindezek pedig elősegítették azt a folyamatot, hogy lassan elveszítsék az egykori bensőséges kapcsolataikat a szegényebb népréteggel. Mindez a folyamat alaposan rontotta a Buddhizmus szerepét a Hindu társadalomban. Végső majdnem teljes kiszorulását pedig, a XIII. században bekövetkezett Mohamedán hódítás segítette elő. Időközben a Buddhizmus az egész világon elterjedt és Buddha tanításiból két fő iskola fejlődött ki.
Az egyik a Mahajána – azaz „Nagy kocsi”, melyet azért neveznek így, mert sokakat eljuttat a Nirvánába. Ez az irányzat főként Észak Ázsiában: Kínában Tibetben, Koreában és Japánban terjedt el.
A másik fő ága a Hinajána, azaz „Kis kocsi”, mely nevet, a Mahajána követői adták azoknak, akik pusztán a saját maguk boldogulása érdekében keresik a megvilágosodást és nem másoknak. Ez az irányzat, főként Dél-Ázsiában: Srí-Lankán, Burmán és Thaiföldön terjedtek el.
Végül azután Nyugatra is eljutott a Buddhizmus. A 19. század közepén Tibetből és Nepálból Mahajána kéziratok kerültek Londonba és Párizsba. Az új tan iránt csakhamar felébredt az érdeklődés. Később aztán Keleti mesterek is érkeztek a különböző országokba. Napjainkra pedig már széles körben ismerté vált a világon a Buddhizmus fogalma.

"Szeretnék ajánlani mindenkinek egy nagyon jó oldalt aki nem ismeri, esetleg": esoguru.com a címe. itt vannak ingyenes előadások, és fizetősek is, nagy tanítókról, amit online megnézhettek. -ha pl. valaki lemaradt a Dalai Láma Budapesti tanításairól, itt ingyenesen megnézheti, csupán csak regisztrálnotok kell, mindezzel csak segíteni szerettem volna!