Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Szeretek egy férfit.

Már akkor nem értettem, hogy mi van velem, amikor olyan "könnyedén" rábólintottam az első találkozás ötletére. A könnyedén kifejezésnek itt azért van jelentősége, mert akkoriban nem éreztem nyitottnak magam egy kapcsolatra, jóformán abban az időszakban nem AKARTAM találkozni férfiakkal - párkapcsolat céljából legalábbis....hozzá mégis valami különleges, kíváncsiságot és érdeklődést generáló, láthatatlan kötelék vonzott és azt éreztem, Vele találkozni szeretnék.

Nagyon érdekes àlmom volt..... azt hiszem egy fiúval közösen építettünk egy nagy hàzat.... amikor felnéztem 3 szintet làttam.... nagy boltíveket.... aztàn làttam falépcsöt....meg teraszfélét, és éreztem, nem értem, hogyan döntött nélkülem a lépcső és terasz felépítésében..... úgy éreztem becsaptak..... és igen..... következő kép màr az, hogy kiderül.... kisemmiztek, amit beletettem a házba pénzt, elvették tőlem.....csak az a kép van az emlékeimben, hogy becsapják az ajtót az orrom előtt, nevetnek rajtam.... elvették a pénzemet....

A mostani párkapcsolatomról szeretnék irni,kiváncsi vagyok a véleményekre.(Hosszú i-m és ü-m nincs,ezért elnézést kérek)
"Véletlen" folytán,az interneten találtuk meg egymást,ő Izraelben él. Én is éltem itt,mondhatni második hazám,állampolgár is vagyok.

rzelem.jpeg

Utána jártam az elmúlt héten az érzelmeimnek is. Sanyi találkozásunkkor megkérdezte, miért dohányzom, a kérdés egyszerű, világos volt, én meg (hozzám nem igazán illően) gondolkozás nélkül rávágtam: mert a kommunikációm nem őszinte, sokszor mondanám ki a szavakat, ehelyett benyelem őket. Félek másokat megbántani. Azóta járkál a fejemben a kérdés és a válaszom. Gondoltam, itt az idő, járjunk utána. Úgy is mindig a gondolataimmal vagyok megáldva. :)

Kedves Mindenki!
Én az Árpád-híd metrónál lakom, ilyen szép időben gyakran megyünk ki a gyerekekkel a Margit-szigetre. Válaszolva kirsika felvetésére is, akinek van kedve, csatlakozzon! Már csaeszt is kérdeztem, hátha összejövünk páran. Nekem két fiam van, egy 15 hónapos és egy 30 hónapos, és ők nem egy elhanyagolható szempont!!!

Sokszor kérdeznek arról a spirituális útkeresők, hogy vajon mit gyakoroljanak, fejlesszenek Önmagukban ahhoz, hogy az életükben mielőbb rendet tegyenek, harmóniát teremtsenek?
Ha a belső működésünket, mint egy egész rendszert tekintjük, akkor láthatjuk, hogy minden mindennel összefügg, számos olyan működésünk van, amelyik más működéseinktől függ, ezért egyik vagy másik elhanyagolása az egész rendszert gyengítheti.

Például hiába jó valakinek a gondolkodása, a felfogó és kombinációs képessége, ha

Egy mély, kinyilatkoztató, megindító
Spirituális élményben volt részed.
Horogra akadtál.
Többet akarsz.
Kereső lettél.

Nincs narkós,
Ki nálad jobban rákapott,
Ki nálad kiábrándultabb,
Ki nálad nyomorultabb.

Valaha talán
Megelégedtél volna
Egy új autóval
Vagy egy szerető társsal.

Most már nem éred be
Kevesebbel
Az Istennel való egyesülésnél.

Ram Tzu tudja:
Rábasztál."

Egyáltalán, mi az, hogy normális? Kihez, vagy mihez képest?
S mi a normális? Honnantól normális és honnan abnormális? Ki határozza meg, mi az ami normális és mi az, ami nem?

Idióta az idióta? Ki az idióta?
Az idióta görögből fordítva: privát-ember; hétköznapi, esetleg sajátos,különleges ember

J. G. Bennett szerint: Mindenki, aki elhatározza, hogy önmagán dolgozik, bolond, mégpedig kettős értelemben. A bölcsek tudják, hogy ő a valóságot keresi. Az ostobák pedig azt gondolják, hogy elveszítette a fejét.

Az elmúlt hetekben többször nem találtam a helyemet, valami mindig hiányzott, ezért újabb gyakorlásra szántam el magamat: boldog leszek!
Korábbi gyakorlásaimban egyszer dolgoztam már ezen a célon, hiszen néha ugyan spontán belekerültem a boldogság állapotába, de én arra vágytam, hogy mindig boldog legyek!

Kirúgtak. Nem felmondtak, nem elküldtek, kirúgtak. Persze az egóm kiabál, fáj neki, hiszen eddig mindig én mondtam azt, hogy ok, megyek.

Ezeregy kérdés kavarog a fejemben, például: ok, akkor most mi? Persze, megint ego... Szegény teljesen 'készen van', nem tudja, hogy mibe kapaszkodjon, merre induljon.

Azt sem, hogy helyileg hol (Magyarország vagy Anglia?! ), meg azt sem, hogy milyen területen...

Teremtés, illúzió, valóság, szintek, tudatosság… de mi a valóság?
Éppen a minap olvasgattam Szepes Mária utolsó könyvét, a "Fény evangéliumát", és elgondolkodtatott, hogy mindenkinek más az illúzió, más a valóság. Pl. itt van a "Küszöb Őrzője című fejezet. Idéznék belőle „néhány” gondolatot. Ti hogyan látjátok?

Kedves Barátaim!

Most eléggé titkolódzós leszek és nem egyértelmű, de mégis kérdezem általánosságban. Milyen érzés, amikor megtalálom Önmagam?

Ha már nem megy jól a párkapcsolat, házasság akkor vajon meddig érdemes várni rá, hogy megjavuljon?

Érdemes figyelembe venni a környezet véleményét, tanácsait egy ilyen helyzetben? Segíthetnek-e a barátok a jótanácsaikkal, lelki támogatásukkal?

Mennyi összetartó ereje, felelőssége van a közös gyerek(ek)nek?

Lehet-e a közös vagyon, megélhetés visszatartó erejű a döntésben?