„Nem kellett sok idő, hogy meglegyen az első tudatos álmom, ami sokkal fantasztikusabb, mint ahogy a tanfolyamon próbáltad érzékeltetni, mert ezt az érzést és tapasztalatot tényleg nem lehet elmagyarázni! Negyedik napja, hogy gyakoroltam a valóságteszteket, és tényleg összejött a tudatos álom, de már irányítottam is!

Tegnap történt, mielőtt épp visszautaztam Pestre, hogy az ablakom elé szállt egy galamb. Délelőtt egy számomra fájó konfliktushelyzeten gondolkodtam. Nem tudok rajta segíteni, mivel egész közösségeket érint. Elfogadtam, hogy ez van, és azt is, hogy fáj. Nekem valamiért nagyon szívügyem, de nem szeretnék itt politizálni. Kapcsolódik hozzá, hogy van egy zsidó származású volt párom, aki nagyon félreérti az én gondolataimat. Igazából nehezen értjük egymást, de ez nem akadálya köztünk a szeretet áramlásának.

Május volt, erre jól emlékezett, mikor a férfi hazatért a börtönből.
Május volt, gyönyörű, már érett a korai cseresznye és szikrázóan sütött a nap, tiszta, meleg, tavaszi szellő lengedezett.
A férfi boldog volt, hogy végre letöltötte büntetését, azért amiért, de mindenképpen okozója volt annak ami miatt, rabként élt 18 hónapig. Akkor volt a huszonötödik házassági évfordulójuk, pontosabban, egy héttel később ért haza.

Sziasztok!

A mult vasárnap feltünt hogy megállt az egyik óra miközben oda voltam,nem emlékszem pontosan,de olyan 16 órakor állhatott meg,és én kb.20 órakor érkeztem haza.
Nem foglalkoztam vele,gondoltam majd kicserélem az elemet majd...
Aztán csütörtökön hogy ott takarítottam a polcról mindent lepakoltam,az órát is....
S látom hogy a kezemben elindult a mutató!
S az óra jár azóta is. ;)

Szerintetek mi történt?
Gondoltam felvetem ezt a kérdést,a komolytalanság kedvéért. ;)

Köszönöm, azoknak akik próbálkoztak valamit tenni értem.
Kezdem magam úgy érezni, mint egy brazil szappanoperában. Ma reggel elég szörnyen ébredtem fel. Ambivalens érzéseim teljesen lebénították az életfunkcióimat, és picit megijedtem, hogy lassan már nem tudom ki vagyok...