Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Vízililiom.jpg

Azt mondják yang - világban élünk. Látjuk , tapasztaljuk.
Szükség lenne a jin -re , a nőiségre , hogy az egyensúly visszaálljon .
A nők érzik a fontosságukat, ezért igyekeznek megerősíteniük pozícióikat a világban , a
férfiközpontú világban.
De a cél nem a nők " el-yangosodása " bár minden nőben éppúgy ott van tiszteletreméltóan
a yangerő is , amit sok helyzetben használniuk is kell.
A cél mégis a jin - erő megmutatása , felszínre hozása az én gondolkozásom szerint.

Ezzel kapcsolatban volt egy meglepő élményem .

a_lepcso_3.JPG

Mitől függ, hogy elfogadjuk vagy megfogadjuk a visszajelzéseket, véleményeket, amit kapunk ?
Kinek a szavára adunk?

Aki idősebb?
Aki "előrébb tart az úton"? (oké, de miben? sokrétű az Út)
Aki hiteles ember? (prédikálás vs. példamutatás, de mindenki úton van, követ el hibákat, ami torzíthatja a hitelesség látszatát, a példamutatáshoz a prédikáláson át vezet az út (?!))
Aki a mi értékrendünk szerint él? (vallás - ezotéria, kulturális különbségek)
Vagy mindenkiére, vagy senkiére? Hogy működik ez a szűrő-rendszer?

Sziasztok!
Nyitottam ezt a blogot hogy helyet adjak egy újabb témának,amiben kifejthetjük miért vagyunk itt,az önmegvalósításon.
Öszintén...! ;)
Mert feltünt hogy egyesek csak egy jó kis balhé reményében keverednek ide,és semmi inditatásuk arra hogy felhötlen beszélgetésekbe keveredjenek.
Hogyan vehetjük észre az eredeti szándékot a sok mosoly,és kacsintójel,és ártalmatlannak tünö hozzászólások rengetegében?
Te miért Vagy itt? ;)

Kényszerbetegségre utaló jeleket látok magamon. Kézről valami oda nem illő (rossz energia) lefújása, lerázása, tárgyak többszöri megérintése, számolgatás. Kineziológusnál is voltam már, arra tippelünk, hogy lehet hogy a szellemvilággal való kapcsolatomat akarom ezzel kivédeni, mintegy lerázni őket magamról, és érintgetéssel földelni magamat, hogy ne lássam őket. Van valakinek ilyen irányú tapasztalata?

Több, mint két évtizede meditálok. Mi is a meditáció? * Hogyan kell (sikeresen) meditálni? * Dolgok, amelyekkel nem találkozol a meditációs irodalomban.

Ma reggel a lányom nem akart suliba menni. Hatalmas pattanás csúfította el bájos kis pofiját, ami sajnos épp az orra hegyén volt. Mit mondhattam volna neki, hiszen 16 évesen ez bizony óriási tragédia.
Tegnap este a nagy fiam is úgy jött haza, hogy az orrához csapódott egy csavar szerelés közben.
A másik fiam meg izom fájdalmakra panaszkodott. Szóval mindannyinkkal történt valami, ami a Marshoz kapcsolódik.
Mostanában sajnos nem tudlak naponta olvasni titeket. A sógornőmnek beteg az édesanyja, és így én segítek, illetve én vagyok a boltban helyette.

Tegnap reggel frissítettem a Sirály - Önértékelés csomagjának a leírását és abban szó esett az alázatról. Most röviden annyit róla, hogy a tapasztalataim szerint az alázat egy olyan tudatállapot, amikor az önmagunkról alkotott kép pontosan megegyezik a valódi énünkkel. Az énképünk általában többet vagy kevesebbet mutat, vagyis alul, vagy túl értékeljük magunkat a valódi értékeinkhez képest, de ha rendszeresen értékeljük magunkat az önértékelés gyakorlatával, akkor ez a különbség eltűnik.

szerver_koltozes.jpg

A weboldal kinőtte régi lakhelyét, ezért egy új szerverre költözik.
Ez miatt az elmúlt 3 napban elérhetetlen volt az oldal és a 2008. február 12-21 között felvitt adatok is elvesztek. : (

Köszönöm e-mailjeiteket, amelyben aggódtatok az Önmegvalósítás.hu sorsa miatt és kifejeztétek, hogy mennyire szeretitek ezt az oldalt, milyen fontos számotokra az itt található tartalom!

Lassan három éve már, hogy először kezembe akadt Dr. David R. Hawkins első magyarra fordított könyve, az Erő kontra erő. Kezdetben csak mintegy kikapcsolódásképp, feleségem ajánlására olvasgattam, mintegy külső szemlélőként, "lebegtetett figyelemmel". Viszont valamit komolyan megmozdíthatott bennem, mert egyszer csak azt vettem észre, hogy addigi Isten- és világfelfogásomtól idegen gondolatok gyűrűznek be elmémbe, az antropomorf Istenképem egyszer csak meginog, és szép lassan, szinte észrevétlenül a végtelenbe tágul, átvéve a Mindenség helyét.

Amint a testben a genetikus anyag, a külső burokban pedig a mag nyilvánul meg, úgy az élet a hazafelé igyekvés kifejeződése. Otthonunktól távol találjuk magunkat. Igazi világunk leszármazottai vagyunk. Megfeneklettünk egy illúzió partján. Másképp fogalmazva: az emberi lény ösztönösen, veleszületett hajlamtól hajtva keresi az önkivületet, a bódulatot, fel akar töltődni túláradó energiával, törekszik a szimbiózisra, a szinergiára, a módusult tudatállapotra. Így idézzük fel "szülőföldünket". Feledékeny árnylények vagyunk, akik elnyomják magukban szülődöldjuk gondolatát.

ajandek_penz.jpg

Felhívott tegnap az egyik legjobb tanítványom, hogy annyira hálás mindazért amit tanult tőlem, hogy szeretné nekem adni a megtakarított pénzét, 50 eFt-ot! Először nem értettem, értetlenkedtem, mert annyira hihetetlennek tűnt az ajándék, de aztán kénytelen voltam elhinni, hogy igaz.
Az elmúlt években több tanfolyamomon is ott volt és valóban az élete poklából tudott kimászni önerőből, no meg az elsajátított önismereti tudással felvértezve.

Még tavaly nyáron újra elkezdtem az argentin tangó alapjait. Olyan emberek tanítottak ezúttal, akik hagytak bőségesen időt az összehangolódásra, és a vezetés „lélektanára”.