Visszatérő momentum az életemben, ami elgondolkoztatott. Mi lehetett ez?
Mindig egy nagy testű kutya van az ügyben. Valamelyik állatom védem meg, támadásnak indul, de sosem engem, hanem az állataimat támadja egy ilyen nagy kutya. Ha rájuk szólok, megnyugszanak, letesznek a támadásról, tovább állnak. Nincs bennem bántás, vagy harag a kutya iránt. Sosem.
Sosem félek, kutyám macskám megvédem. Minden állatom bízik bennem szerintem pont ezért. Csak érdekesnek találom ezt, miért jön kb.: negyedévente?