Kedves Olvasó!
Nagy álomszuszék lévén mindig sokat aludtam. Szüleim szerint semmilyen antibiotikum nem volt képes olyan hatásra bármilyen betegség esetén, mint amikor jól kialudtam magam.

Az ember és az élet olyanok, mint a könyvek. Amikor megszületik egy gyermek, akkor, mint üres kis könyv, de inkább csak borító, amit egyenlőre megterveztek külsőre, különösebb igazi jelentősége még nincs. Ennek ellenére mégis olyan érzés mintha valaki előre tudná, hogy miről fog majd szólni és hol fog majd véget érni ez a kis könyv, hiszen ő maga is érzi.

Talán jól jön majd valakinek az a pár ezer forint, amit a 1,5 órás interjúért kap és még érdekes is lehet, hogy hogyan kérdeznek, hogyan látnak minket a szociológusok!

Kedves Címzettek!

Az élet a lélek tánca...
Eljött a pillanat és a táncterem ajtajai kinyíltak...
Hatalmas fény és hatalmas tér...első pillanatban a szemednek kell megszoknia, hogy a fény csak úgy árad!
Csodálkozó, ámuló tekintettel nézel körül a színes forgatagon.
Bizonytalan vagy mindenben: hogyan kell viselkedned, kivel beszélgess, kivel táncolj.
Téged kérnek e fel, vagy éppen Neked kell felkérni majd valakit?! Meg kell ismerned a táncolási szokásokat, meg kell tanulnod a szabályokat, a lépéseket, a táncokat

Gyakran utazott újabban. Volt, hogy mások társaságában, volt, hogy egyedül, mikor munkája azt megkívánta.
Szeretett vezetni, de mivel rossz megfigyelő volt, gyakran eltévedt.
Többször előfordult vele, hogy már járt arra és mégis elvétette az irányt.
Ma is úgy esett, hogy egy távolabbi településre kellett mennie és megint rossz irányba ment. Tegnapelőtt járt arra, igaz akkor a lánya vezetett, de gondolta legalább megfigyeli merre is kell jönnie.
Minden hiába, pontosan érezte, melyik kihajtónál kellene kimenni, de ő nem ott ment ki.