Megérintett. Müller Attila háza teljesen kiégett, pár perc alatt elvesztette mindenét, mindent, ami a múltjához, az elmúlt életéhez kötötte. A tűz felemésztette azokat a tárgyak, amelyeket a szüleitől kapott, eszmei értékkel bíró személyes emlékeit, fényképeket, könyveket, filmeket, stb. Érdemes megnézni a videót, átjön belőle , hogy mennyire megrázta a veszteség.
Megérintett, mert átéreztem, milyen lehet elveszítenie egy embernek a múltját, vagy pontosabban a kapcsolatát a múltjával, eddigi életével, emlékeivel, emléktárgyaival.

Ha körbenézünk a világban, a spirituális életben éppen annyi útvesztőt találunk, mint az élet bármely más területén. Tényleg elhisszük, hogy ha valaki már öt éve meditál, vagy tíz éve jógázik, akkor ő már emelkedettebb, mint a többiek? Jó esetben egy kicsit tudatosabb a problémáira – egy kicsit.

Vasárnap utaztam hazafelé a buszon és valami különleges hangulat kerített a hatalmába. Mindenki ült, csak én álltam a busz végében. Csend volt. Még úgy is, hogy a motor valójában igen hangosan működött. Ahogy végig néztem az utazó embereken, az a gondolat kúszott a lelkembe, hogy az élet valójában csendes, nyugodt és sima.
Nyugodt, csendes, és sima. Semmi küszködés, semmi görcsösség, semmi harc.

„A kudarc az, amivel Isten tudtunkra adja: Ne haragudj, de most rossz irányba mész.” (Oprah Winfrey)

Szeretnék megosztani veletek egy nagyon egyszerű módszert, arról hogy hogyan tudod eldönteni, hogy valami jó vagy nem a számodra, illetve a vágyak teljesülésére is jó.
Péter ,, Írni, vagy nem írni” című írása , aztán Zsani munkanélkülisége miatt is gondoltam , hogy leírom, mert nálam működik.
Próbáljátok ki ti is, ha kedvetek van, bár gondolom hasonló módszereket Sanyitól is tanulhattatok már. Én ezt Paksi Zoltántól hallottam, és azóta is használom.