Kedves Doroti, Oma, Bend!
Szeretném megköszönni ezt a pár hónapot, ami hozzásegített, hogy még jobban megismerjem önmagam. Közben rájöttem, hogy az égvilágon semmi keresnivalóm itt.
Otthon kedves lakásom, autóm, vállalkozásom volt, egy szabad, független, egészséges életem, mikor elhatároztam, kipróbálom milyen az élet idegenek között, egyedül, kiszolgáltatottan. Ez megtörtént.

Egy kedves barátom már a nyáron mondta, - kipróbáltad nem ment, fogadd el.

Vajon a spirituális úton járó nőknek milyen férfira van szükségük?

Hasonló rezgésszintű, mint ő és lágyabb jellemű?

Vagy egy tökös fickóra, aki igazi vadász és vezető?

Mit gondoltok?

Attól tökéletes a párkapcsolat, ha folyton szerelmesek vagyunk?
Sokan élnek abban a hitben, hogy egy párkapcsolat akkor jó, ha folyamatosan szerelmesek vagyunk. Nos, Ők valószínűleg vagy nem élnek párkapcsolatban, vagy boldogtalanok a jelenlegi párkapcsolatukban is.

A szerelmet sokszor csak a kivetített vágyaink keltik bennünk. Csak addig vagyunk szerelmesek, amíg meg nem ismerjük, milyen valójában a másik. Minél jobban megismerjük Őt, annál több dolgában csalódunk, míg végül ott áll előttünk illúzióinktól megfosztva, és ebbe már nem tudunk szerelmesek lenni többé.
Magunknak keltjük a szerelmet, magunkat is csapjuk be vele.

Persze létezik az ideális eset, amikor a másik pont olyan, mint amire vágyunk. Ilyenkor a szerelmünk igaz, nem az önbecsapósdi játszma része, azonban ettől még nem biztos, hogy jól fog működni a kapcsolat, hogy tudunk együtt élni békében, harmoniában és szeretetben.

A jó párkapcsolathoz, amely sok örömöt és boldogságot ad, nem kell feltétlenül a szerelem!