Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Megtaláltam a szerelem számomra tökéletes definícióját. (Amennyiben egy definíció egyáltalán az lehet.) Mindenesetre azt érzem, ezért volt a sok harc veled és érted. És számomra most is ezt jelenti a szerelem.

"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket, s annyira gyönge, hogy épp olyan szüksége van reánk, mint nekünk őreá." (Paul Gerardy)

Beszélgettem valakivel, mondom neki: vágyam, vagy talán előző élet emléke, de nagyon él bennem. legszivesebben itt hagynék mindent és elmennék vándorútra, Tibetbe, tanulni.

Mondom, ezt viszont menekülésnek tartom. Itt is lehet tudatosodni.

Letettem a kagylót, és ezt találtam:
-Honnan jöttél? - kérdezte Mu csou a szerzetest
-Liujangból
- Mit mond a csan (zen) mester Liujangban?
- "mehetsz bárhová, útra sosem találsz"
- Tényleg ezt mondta?
- Ezt.
a mester fogta a botját, és fejbe kólintotta a szerzetest:

-csak a szavakra emlékszel.

Az egyik újdonsült ismerősömmel beszélgettem a családfelállításról, és látom, hogy ingatja a fejét, forgatja a szemeit, néha meg csak úgy néz ki a fejéből. A monológom végén megkérdeztem, mi a véleménye. Azt mondta, most már magyarázatot talált néhány problémára.
Ezután az eset után gondoltam arra, hogy egy-két témában, különböző könyvből idézek, hátha ez a fajta nézőpont segít másoknak is megvilágosítani egy pár helyzetet.

És ha már Valentin-nap, kezdjük a párkapcsolattal:

Ezt novellát másfél éve írtam, gondoltam közzéteszem. Kéretik végig olvasni :)

A Tudós kívánsága

A Tudós már várta a pillanatot. Izgatottsága a tetőfokára hágott, ahogy egyre közelebb és közelebb érezte az eredményt. Ez, a találmány! Nem. Ez, a technológiai csoda! Ez fogja őt elvezetni a megismeréshez. Többet fog tudni, mint amiről bárki valaha álmodni is mert! És most itt van előtte a lehetőség, hogy végre találkozzon vele… csak ő… csak most… végérvényesen!

Sziasztok!

Azt gondolom, hogy fontos az, hogy 'belül' rend legyen bennünk, meglegyen a harmóniánk, de emellett szerintem érdemes odafigyelni arra is, hogy mit eszünk. Nem vagyok híve annak, hogy kőkemény szabályok szerint lessük, hogy mikor mit 'lehet' enni, mert az ember szervezete úgyis 'szól', hogy mire van szüksége, de van egy 'feketelistám' néhány élelmiszerről. ezeket szeretném megosztani Veletek, és ha Valakinek van valami hasonló a tarsolyában, ne habozzon! :)

szeretettel: Bochecha

Kedves Gabi, ismét szeretném leírni a tapasztalataimat, ami a múlt héten történt.

A fejfájásokról már beszámoltam.
A hét közepén Édesapám írt, hogy ha tudok, akkor segítsek anyagilag. Megírtam neki, hogy nem igazán tudok, mert így sosem fogom tudni visszafizetni a hiteleimet, stb. :( megírta, hogy igazam van és hogy bocsánat... azaz nem én lettem a "rossz gyerek". Én viszont szörnyen éreztem magam. Lelkileg tipródtam nagyon. Még a munkára sem tudtam odafigyelni. Azon aggódtam, hogy ha kér, akkor megint nagyon határidős már pár fizetés és tudnék adni...

egikiralyno-150x150.jpg

Most egy olyan dologról fogok írni, amely messze túlmutat a hétköznapjainkon.

Nem arról fogok mesélni, hogy egy-egy bolygóállás hogyan hat az életünkre, s nem arról, hogy milyen energiák jelennek meg most - hanem egy igazán különleges, kozmikus eseményről, amelyről így ebben a formában nem fogsz máshol megtalálni.

Ezt az utazást közösen tettük meg asztrozófus barátommal, Dr. Dóczi Józseffel, aki tovább-hangolta a felfedezésemet, és most az ő kikristályosított gondolatait tárom elétek.

Közeleg a Húsvét ünnepe, ezért ideje elgondolkodnunk azon, hogy vajon mit is ünnepelünk majd és hogyan?
Húsvét a keresztények számára Jézus feltámadásának ünnepe, a zsidók pedig ekkor emlékeznek az Egyiptomból való megmenekülésükre. A pészah szó jelentése "kikerülés", Jézus kapcsán pedig a megszabadulásra, feltámadásra gondoljunk, amikor meg akarjuk érteni ennek az ünnepnek a jelentését. Mindegyik elnevezés és a mögöttük álló történetek is a halál elkerüléséről szólnak, Jézus esetében pedig ez egy spirituális felemelkedéssel is együtt járt.

Amióta az eszemet tudom, halogatok. Néha úgy is hívom magamat magamban, hogy: Halogató művész. Szomorú, de ezen még nem tudtam változtatni, pedig nagyon kellene már. Sok munka, sok feladat kezd a fejem fölé nőni és ez csak egyre rosszabb lesz, ha tovább halogatok.

Tegnap a 20 éves skizofrénnek és/vagy autistának diagnosztizált testvérem írt nekem valamit.

Megdöbbentem, amikor felolvasta.

Azt mondta kifejezetten nekem szánta.

Azóta forgatom magamban - mindenféle elutasítás nélkül -
s ki ki próbálom venni belőle azt, amit tudok használni,
bár úgy gondolom jó volna sok mindent belőle...
Bízom benne, hogy egyszer felnövök ehhez a feladathoz is...

Úgy gondolom, még ha tartalmi hibákkal és furcsaságokkal is van tele,
akkor is tanítás.....

talán nem csak nekem....