Az m1 tévécsatorna műsorától vettem kölcsön ezt a kérdést:
Hogy érzed magad, amikor jól vagy?

Mit gondoltok arról, ha a fenn álló problémáik tartósnak bizonyulnak, ha azokat évek alatt sem sikerül megoldani.
Mi ilyenkor a teendő?
Esetleg az, hogy ne akarjuk azokat megoldani?
Mit és mire tanít?

Azt kell megtanulni, hogy megtanuljunk együtt élni a tartósan fen álló problémával? (pld betegség, amire semmilyen terápia, gyógyszer nem hoz javulást )
Vagy épp ellenkezőleg, mindenképpen meg kell azt oldanunk? (pld állást, hivatást kell, megélhetést kell találni)
De mi van. ha nem megy, sem egyik, sem másik? Csak teherként növekszik?

Hat hónapja ismerkedtünk meg jelenlegi párommal interneten keresztül. 120 km-re lakott tőlem és a munkahelye pont félúton van.
Eleinte találkozgattunk aztán mire észrevettem már itt is lakott.... Innen ment dolgozni és ide jött haza.
Ami zavart az elején az hogy én 36 éves vagyok Ő pedig 23. Van köztünk pár év korkülönbség sajna az ő javára. Sokan mondták hogy nem látszik és én is beláttam hogy "nem a kor számít"......... tehát

Igazából nincs kérdésem, és nem akarok megvitatni semmi olyat, amire ne tudnám a választ (bár nyilván van rakás ilyen, de most egy sem ugrott elém:-)). Egyszerűen csak köszönni szerettem volna mindenkinek, mert nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra. Az úgy történt, hogy beírtam a keresőbe a Namaste szót (nem voltam teljesen biztos a jelentésében)...