Szépfiúm egy céges rendezvényen van ma este, úgyhogy éljen a szabad estém. Úgy döntöttem az esti vacsorám egy körte lesz. Miközben egy tányért vettem elő a szekrényből, hogy az esti körtémet rádaraboljam eszembe jutott az én Szépfiúm.

A körtét ő vette a vasárnapi piacon és este, a buli után hozzám fog hazajönni és átjárt a „szeretem Őt” érzés. Gondoltam írok neki egy üzenetet, hogy szeretem. Aztán lebeszéltem magam róla, mert arra gondoltam, hogy céges bulin van, szórakozik, beszélget…gondoltam nem zavarom azzal, hogy épp rá gondolok és szeretem Őt.

Nincs szó, nincs jel,
nincs rajzolt virág.
Nem szállhat az égen
szárnya tört madár.

Nehéz napom volt tegnap. Először a számítógép játszott a türelmemmel: eltűnt az összes adatom az egyik vinyóról. Nem bírtam itthon maradni. Felhívtam a kedvesem, menjünk el valamerre. Nem bírtam megvárni se míg ideér, állandóan hivogattam, ahogy haladtam, módosítva hogy hol találkozzunk. Közben nem voltam magamnál, csak vitt a lábam előre. Persze félreértettük egymást, és várnom kellett rá pár percet a Keleti előtt.

Egy újságcikkre lettem figyelmes, pár hete, ami a következőkről adott hírt.
Veszprémben a Margit templom kertjében felavattak egy Szűz Mária kutat, ami mellett kialakítottak egy meditációra alkalmas, árnyas, kellemes területet.
Már tervezgettem, hogy majd most, aztán ekkor, vagy akkor, de mindig halogattam.
Pedig a templommal szembeni irodaházban dolgoztam, a másik munkám, pedig a templom melletti házban volt.