Belső férfi
Az előző postomhoz kapcsolódóan jutott eszembe az, hogy az ilyen jellegű dolog, az valami szoros összefüggésben lehet a bennem lakozó férfi képpel. Nézeteim szerint, ugyanez lehet a lányoknál, hogy ők a nőiességüket nem tudják megélni, én meg a férfiasságom, és ezeken a dolgokon keresztül keresem (mint egy hiánypótló "szer", mármint a fantáziák, videók).
Alapjában véve, nem egy fasza gyerek vagyok, inkább egy szelídebb típus. Még magamat sem tudom megvédeni... Szerintetek ez a faterommal kapcsolatos? Vagy inkább anyummal? A férfiak esetében melyik oldal a női és melyik a férfi?
Mit gondolsz a fenti eszmefuttatásommal és az előző postommal kapcsolatban?
Szerinted, hogyan lelhetjük meg magunkban, a hiányzó belső férfit?
- blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
10 hozzászólásbelső férfi = szülőkkel kapcsolatos?
A fiúnak ( férfi ) el kell hagyja az első nőt ,aki az édesanyja.
És odatalálni az édesapjához.( a férfi oldalhoz )
Csak így lehet szabad arra , hogy befogadhassa teljességgel
majd "lélekben is" az Igaz társát...( Isten után ! ! )
Érzelmileg szabaddá kell váljon az édesanyjától
de ez nem jelenti azt ,hogy nem szereti,
hanem azt ,hogy felnőttté válik személyiségében,
elszakad attól
az " anyáskodástól " ,amit addig gyermekként élt...
A szülőnek is ezt kell segítenie, ( nem a mienk ! el kell engedni )!
A szeretet egy új aspektusa alakul ki -szerelmes barátság ...-
ahogy Jézus megmutatta...
Mert mindenkit szerelemmel kell szeressünk ! Isten szerelmével !
A lánynak ugyanígy el kell hagyja az első férfit az életében,
aki az édesapja ...és megtalálni az édasanyját , mint nőt...
névtelen úton levő
Kedve Tour Guider!
A fiúk első "nője" a mamájuk. Őt akarják "meghódítani", ennek során alakul ki a belső nő képe. Ha nem sikerül, akkor sajnos sokszor viselik a következményét a kapcsolataikban. Sajnos sok mamának más gondja - főleg saját maga - és nem törődik a gyerekével annyit és úgy ahogy kellene. A kevés odafordulást, odaadást a fiúk úgy élhetik meg, mint egy nőtöl való elutasítást. A következmény már világos.
Ahogy a papa viselkedik a mamával, abból alakul ki a férfikép. Agressziv papa esetén sokszor fogadják meg a fiúk, hogy ők csak ilyenek nem lesznek és hiányzik belőlük minden amit gyerekkorukban negativumként élnek meg. Az a jó, ha úgy mint Te, eljutott odáig, hogy valami nem stimmel, foglalkozol vele. Ezt sokan fel sem ismerik.
Sok módszer van arra, hogy az ember helyre tegye magában a "szerepeket", bár ez a szó nem jó, de nem jut eszembe más. Ugyis érted.
Az önisemret biztos a legfontosabb, innen is tudsz letölteni gyakorlatot, de ha jól tudom Sanyi ősszel szervez újra tanfolyamot. Nekem nagyon sokat segitett még Helinger és az NLP.
Jó utat'
Hédi
Szia Heidi!
Akkor ezek szerint ezek a dolgok javíthatók! Tudsz mondani ilyen technikákat? akár írhatsz mailt is a adatlapomról. (-:
"A kevés odafordulást, odaadást a fiúk úgy élhetik meg, mint egy nőtöl való elutasítást. A következmény már világos." --> ez miként korrigálható a belsőnkben?
"Agressziv papa esetén sokszor fogadják meg a fiúk, hogy ők csak ilyenek nem lesznek és hiányzik belőlük minden amit gyerekkorukban negativumként élnek meg." --> talált süllyedt! nem konkrét értelemben véve agresszív, ikább agresszor, alacsony önértékelés/önbizalomból fakadó uralkodási vágy. S-: Ezeket miként lehetséges a bensőnkben kijavítani?
Köszi Neked is és a Többieknek is, aki reagált erre!
T_G
Mindkét problémára azt a típusú meditációt javasolnám, amelyikben a problémás történeteket újra meg újra átélve dolgozod fel a hozzájuk kapcsolódó benyomást, berögződést. A feldolgozás azt jelenti, hogy megérted az összefüggéseket, majd befogadod az információkat, legfőképpen az érzéseket.
Ezt a módszert részletesebben ezekből a Sirály csomagokból tudod elsajátítani:
4. Önértékelés
5. Őszinteség
6. Elfogadás és szeretet
8. Érzelmek és oldások
11. Problémamegoldás I.
Léteznek más módszerek is, mint az "Utaztatás" és a "Pozitív megerősítés" - vagy hogy hívják.
Az "Utaztatás" lényegében ugyanaz, mint amit fentebb leírtam, csak egy külső segítő vezeti a folyamatot, ha Te magadnak nem tudod. Hátránya, hogy az alap tudatosító képességeket nem fejlesztik, így csak annyit tudsz feldolgozni az átéltekből, mint ahol most tartasz!
Én pontosan ezért tartom fontosnak, hogy a feldolgozás képességeit fejlesszük előbb, és majd csak utána vágjunk a mélyébe, különben elnyúlik és szenvedőssé válik a folyamat!
A "Pozitív megerősítés" az emlékekről alkotott lenyomatot próbálja átírni úgy, hogy ami fekete volt, arra mondd azt, hogy fehér, ami rossz volt, arra programozd át az agyad, hogy jó volt!
Asszem nem kell mélyen taglalnom, hogy az ilyen önámítás, hazugság mennyire káros lehet, nem is beszélve arról, hogy hosszú távon és kritikus helyzetekben nem is hatékony a technika! Ezért ezt nem javaslom.
A saját módszeremet valóban azért tartom a legjobbnak, mert még nem találtam tőle jobbat. Ha találok, akkor áttérek arra és azt fogom ajánlani mindenkinek, ebben biztosak lehettek!
Szerintem saját oldalainkat kapcsolatainkon keresztül tapasztaljuk meg. Érdekes, hogy különbséget tesztek férfi és női között.
Talán azért mert nőként (férfiként) saját oldalunkat természetadtának tekintjük. Én nem teszek különbséget, hanem a másikkal való kapcsolatomból fakadó tükröt nézem. Mi van benne, és hol kell változnom, hogy célom elérjem.
Az oldalak megkülönbözettéset szerepeinkből fakadónak tekintem, ami ugye sokféle szempont szerint alakult ki, tehát torz is lehet. Nem ezt tartom ezért etalonnak fejlődésem szampontjából
Beszélj a Csernussal, ebben a témakörben nagy szakavatott.
A gyerekek asztráltestét a szülők hozzák létre, és a gyerekkori fejlődésben a szülők tükrében nőnek fel a gyerekek és az, ami számít. Mindenki valamilyen családi aurában nő fel. Csakhogy az inkarnációink során felváltva voltunk már nők és férfiak is, hogy megtapasztaljuk mindkét oldalt. Sokkal több tapasztalatunk van mindkét oldalról, minthogy az aktuális szüleink legyenek a mintának az egyetlen forrásai.
Egy ismerősöm apai dédapjára hajaz, a szülők és az a nevelés, amiben részesítették fiukat tökéletesen különbözik a felmenő sajátos életmódjától és szemléletmódjától. Mondhatni kevéssé civilizált, az ösztönök megélésére épül a dédapai vonal, a szülők rendkívül intellektuálisak és civilizáltak. Az édesapa az a típus, aki csak tiszta zsebkendőbe onanizál, a fiú inkább olyan, mint Hrabal, aki bevallja, hogy néhány percnyi aktus után a konyharuhába törölte a micsodáját.
Sokfélék a férfiak, az alma és a fa távolságának megítéléséhez vagy a fajta meghatározásához nem biztos, hogy csak egyetlen generációt kell nézni.
Rendkívül tetszik a sokféle nézőpont, a sokféle megközelítés. (Ki miben hisz:-)) Így mindenki kiválaszthatja magának azt, ami a legközelebb áll hozzá.
Egy újabb vélemény: Hellinger tapasztalata szerint a fiúk az apától veszik a férfi energiát, a lányok az anyától. Az ellenkező nemű szülővel való kapcsolat a párkapcsolatra hat. Ezért fontos, hogy elfogadjuk szüleiket olyannak, amilyenek. A foglalkozásokon - ha erre van szükség - egymás mögé állítja a vezető akár 4-5-6 felmenő, azonos nemű, egyenes ági rokon képviselőjét, kezdve a legkorábban születettel. A sor végén, a jelen levő "témahozó"nekidől a sornak, és átérzi az erőt, az energiát, ami az ősök felől árad hozzá. Ez legtöbbször az állítás végén történik, amikor a témához kapcsolódó sorsösszefonódást sikerült rendezni, de azért meg lehet próbálni otthon is, képzeletben. Érezhetjük mögöttünk apánk (anyák), nagyapánk (nagyanyánk), dédapánk (dédanyánk) , stb segítő energiáját.
"Hellinger tapasztalata szerint a fiúk az apától veszik a férfi energiát, a lányok az anyától"
Húúúúú! Most már értem mért vagyok én olyan furán összerakva!!!! :)))))
Anyum nagyon erős, férfias jelenség, esszenciális nőiséggel.
Apám szelíd. Nem egy macsó típus. :)) Tipikus anyalelkű apa.
Szóval felnevelt egy anyalelkű, de nagyon erőteljes anyám. És egy finom lelkű apum.
Én meg.... Ajjaj!!! :)))) Ezt meg évek óta fejtegetem, nem tudom mikor lesz a vége. :) Érzem, hogy jó lenne a Hellinger, hát majd....