Erika társtalanság blogja elindított bennem valamit. Egyetértettem vele sok mindenben, de elgondolkodtam a hozzászólásokból azon, hogy nem vállalja a női szerepet és itt akadtam fenn magamon.
Én 3 éves kora óta nevelem egyedül a fiam és egyszerre kellett apának és anyának is lennem, hisz az igazi apja kicsit eltávolodott tőlünk. A szüleim mindig segítettek, de az apám nem volt jó példa apának és mindig konfliktusuk volt.

A sírásról megoszlik az emberek véleménye – és itt nem csak a férfi és női véleményekre gondolok.
Az köztudott, hogy minden folyadék, ami eltávozik a testünkből, tele van méreganyaggal, amit a szervezetünk nem tud hasznosítani vagy épp káros a hatása a testre. Nem tudok olyan kutatásról, ami vizsgálta volna, hogy milyen különbségek és egyezőségek vannak a vizelet, az izzadság és a könny összetételében, de asztrológiai szempontból természetesen

Az előző postomhoz kapcsolódóan jutott eszembe az, hogy az ilyen jellegű dolog, az valami szoros összefüggésben lehet a bennem lakozó férfi képpel. Nézeteim szerint, ugyanez lehet a lányoknál, hogy ők a nőiességüket nem tudják megélni, én meg a férfiasságom, és ezeken a dolgokon keresztül keresem (mint egy hiánypótló "szer", mármint a fantáziák, videók).